4.1. Új Mobilitási Szolgáltatások: Megoldások és üzleti modellek a városi közlekedésben

Ellenőrizze tudását

4.2. Jó példán alapuló tanulás #1. A jó gyakorlatok megosztása

4.2.1. Bevezetés

A fejlődő országokban a városi áruszállítás nagymértékben a közúti járművekre hagyatkozik, ami gyakori forgalmi dugókhoz, nem megfelelő parkolási lehetőséghez, valamint nem megfelelő be- és kirakodóhelyekhez vezet, ami mind akadályozza a hatékonyságot. A világszerte fenntartható stratégiaként támogatott, környezetbarát módokon történő városi áruszállítás jelentős lehetőségeket rejt magában a jelenlegi áruszállítási gyakorlatból eredő dugók és környezetszennyezés enyhítésére (Singh & Gupta, 2020).

A Transport Decarbonization Alliance 15 különböző kihívást vázol fel a zéró kibocsátású városi áruszállítás megvalósítása érdekében, és mindegyik kihívás megoldására két vagy több javaslatot tesz. Míg néhány megoldás a technológiai fejlesztésekre összpontosít, mint például az akkumulátoros elektromos járművek beszerzése, használata és feltöltése, a többség a szerkezeti akadályok és a magatartási gyakorlatok orvoslására irányul. Hasonlóképpen Maxner, Dalla Chiara és Goodchild (2022) a városi áruszállításra vonatkozó különböző dekarbonizációs stratégiákat három csoportba sorolja:

1. járműtechnológia
2. üzemeltetési stratégiák és
3. városi kormányzati beavatkozások

A Világgazdasági Fórum emellett átfogó áttekintést nyújt 24 kiemelt beavatkozásról, amelyek célja az utolsó kilométeres szállítási ökoszisztéma átalakításának megkönnyítése. Ezek a beavatkozások olyan szempontokat foglalnak magukban, mint a járművek átalakítása, a biztonságos szállítási módszerek, az ügyfelek mozgatása, a konszolidációs erőfeszítések, az utolsó szakasz kiigazítása és a szállítási környezet javítása. Ezek a kiadványok együttesen bemutatják a városi áruszállításban a fenntarthatósági átmenetet elősegítő megközelítések sokszínűségét, és számos példát szolgáltatnak mind a technológiai újításokra, mind a viselkedésbeli változásokra (Ystmark Bjerkan & Babri, 2024).

A technológiai változások elsősorban azt jelentik, hogy az egyik technológiát egy másikra cserélik. A városi áruszállítás területén ez azt jelentheti, hogy a fosszilis üzemanyaggal működő furgonokat és teherautókat elektromos járművekkel, alternatív üzemanyaggal működő járművekkel, Euro6-os járművekkel vagy cargobiciklikkel helyettesítik. A korábbi kutatások széles körben vizsgálták a városi áruszállítás új technológiáit és járműveit. Az elektromos kerékpárokat a járművek helyettesítésére javasolták, amennyiben a sebesség- és kapacitáskorlátozások szempontjából megvalósítható (Bosona, 2020). Bár a drónok áruszállításra való felhasználását elsősorban vidéki területeken vizsgálták, a drónalapú szállításban, városi környezetben is van potenciál.

Az operációmenedzsment, az ellátási láncok menedzsmentje és az ipari mérnöki tudományok kutatásai elsősorban az operatív gyakorlatok optimalizálásának módszereit vizsgálták. Ezek a módszerek közé tartozik a terhelési tényező maximalizálása, az útvonalak optimalizálása és a tételek méretének beállítása (Pan et al., 2021). Emellett tanulmányok kimutatták, hogy az munkaidőn kívüli szállítás hatékonyan csökkentheti a városi áruszállításból származó kibocsátást (Holguín-Veras et al., 2018).

4.2.2. Könnyű elektromos tehergépjárművek (LEFV) használata (Díaz-Ramírez et al., 2023)

A könnyű elektromos tehergépjárművek (LEFV-k) integrálása alapvető lépést jelent a fenntarthatóbb városi elosztóhálózat megvalósítása felé, ugyanakkor számos megoldatlan kihívással szembesül. Ezek a következők:

1. A járműtechnológiák (például az üzemanyag és az elektromos áram) optimális kombinációjának meghatározása a jelenlegi és a jövőbeli városi mobilitási infrastruktúrához (beleértve a közlekedési sávokat, a töltőállomásokat és az elektromos áram elérhetőségét) való igazodás érdekében.
2. A városi elosztóközpontok stratégiai helyszíneinek kialakítása a kijelölt térségen belüli műveletek hatékony támogatása érdekében.
3. Az LEFV-k teljesítményének javítása az üzemeltetési költségek csökkentése, valamint a szennyezőanyagok kibocsátásának, a forgalmi dugóknak és a zajszintnek a városi területeken való mérséklése érdekében.
4. Hatékony kommunikációs stratégiák kidolgozása a korábbi megvalósítási tapasztalatok alapján.

Az elektromos segédmotoros áruszállító kerékpárok és triciklik, a továbbiakban könnyű elektromos áruszállító járművek (LEFV-k), várhatóan kiváló teljesítményt fognak nyújtani az utolsó kilométeres elosztásban. Ezt bizonyítja a rövidebb parkolási idő és költségek, az alacsonyabb üzemeltetési költségek, a nagyobb szállítási megbízhatóság, a kevesebb súlyos ütközés és a csökkentett szennyezőanyag kibocsátás. Használatuk azonban bizonyos korlátokkal is jár, különösen a szállítási zóna mérete, az útvonal hossza, a kereslet nagysága, a földrajzi kihívások és a szabályozási korlátok tekintetében. Az európai példával összhangban a latin-amerikai kormányok is forrásokat különítenek el a kerékpárbarát városi infrastruktúra fejlesztésére, beleértve a kerékpárutak bővítését. Ez a beruházás a környezetbarát közlekedési módszerek előmozdítását célozza, különösen a sűrűn lakott területeken.

Az elektromos járművek előnyeinek maximalizálása a logisztikában a különböző kontextusok árnyalatainak felismerésén múlik (EUFAL, 2022). Ebből adódóan 2020-ban elindult az európai elektromos városi áruszállítás és logisztika (EUFAL) kezdeményezés. A kezdeményezés tudásmegosztási platformként szolgál, és a folyamat különböző fázisaira szabott értékes eszközökkel látja el az elektromos járműveket flottájukba integrálni kívánó vállalatokat (Díaz-Ramírez et al., 2023).

A könnyű elektromos áruszállító járműveket (LEFV) egyre inkább fenntartható szállítási megoldásnak tekintik, különösen a városi területeken szigorodó kibocsátási előírásokra reagálva, biztosítva a folyamatos hozzáférést. Ezt a jelentőséget hangsúlyozza a zéró károsanyag-kibocsátású zónák 2030-ra tervezett bevezetése egyes európai városokban, valamint a holland városi központokban 2025-re várt konkrétabb lépések. Emellett a sűrűn lakott és nehezen megközelíthető belvárosi és környékbeli területeken a kisebb járművek előnyöket jelentenek a könnyebb és gyorsabb hozzáférés szempontjából. Továbbá, ha az átfutási idők minimalizálására és a járművek kihasználtsági tényezőinek optimalizálására irányuló erőfeszítésekkel párosulnak, az üzemeltetési és gazdasági megfontolások is szerepet játszanak. E gyakorlati szempontokon túlmenően a LEFV-k iránti növekvő kereskedelmi érdeklődéshez „puhább” tényezők is hozzájárulnak, többek között a vállalati társadalmi felelősségvállalás iránti elkötelezettség, valamint a vállalati differenciálódás és specializáció lehetőségei (Kin et al., 2024).

A könnyű elektromos teherszállító járművek (LEFV) számos szállítási lehetőséget foglalnak magukban, beleértve a kerékpárokat, mopedeket vagy elektromos támasztó- vagy meghajtómechanizmussal felszerelt kompakt járműveket, amelyeket korlátozott sebességű áru- és személyszállításra terveztek. Általában a LEFV-ket csendes működés, rugalmas használat, kibocsátásmentesség és a hagyományos szállítójárművekhez képest kisebb területi lábnyom jellemzik.

A LEFV-k piacának kialakulása párhuzamos az elektromos kisbuszok (BEV-N1) piacának kialakulásával. A LEFV-k a járművek sokféle, elsősorban kis gyártók által gyártott változatos fajtáját foglalják magukban. E fejlődés ellenére a logisztikai szakemberek továbbra is bizonytalanok a LEFV-k bevezetését illetően. A LEFV-ket három különböző csoportba sorolják:

A LEFV-k elfogadásának magyarázata a tényezők összetett kölcsönhatásának figyelembevételét igényli. Narayanan & Antoniou (2022) átfogó keretrendszert javasol, amely hat olyan elemet tartalmaz, amelyek befolyásolják a cargobiciklik elterjedését:

• Üzemeltetés: Ez olyan tényezőket foglal magában, mint a szállított áruk típusa, a szállítás sűrűsége és a kiszolgált terület.
• Járművek: Magával a járművel kapcsolatos tényezők, beleértve az olyan jellemzőket, mint az időjárás elleni védelem, az árképzés és a szállítási tartomány.
• Infrastruktúra: Ez olyan szempontokat foglal magában, mint a kerékpáros infrastruktúra állapota, a városi területek kialakítása, a (éjszakai) tárolóhelyek elérhetősége és a töltési infrastruktúra.
• Munkaerő: Az olyan demográfiai tényezők, mint a növekvő átlagéletkor, a jövedelmi szint és az alacsonyabb iskolai végzettség negatívan befolyásolhatják a cargobicikli használatára való hajlandóságot.
• Szervezet: Ez olyan szempontokat foglal magában, mint a fenntarthatósághoz való hozzáállás, a vezetői támogatás, a technológiai innováció iránti érdeklődés, valamint az érzékelt működési és nem kézzelfogható előnyök.
• Politika és várostervezés: Ez a kategória olyan tényezőket foglal magában, mint a szabályozással kapcsolatos korlátozások, a parkolási szabályok, a próbaüzemi rendszerek és a LEFV-k bevezetését elősegítő pénzbeli ösztönzők.

4.2.3. Példák a mopedekre és a kompakt járművekre, egyedi jellemzőiket illusztráló képekkel kísérve

Mopedek:

• Mikroautók: A mikroautók a jelenleg még gyártásban lévő legkisebb autókategória. A motorkerékpárok és az autók közötti szakadékot hidalják át, gyakran motorkerékpár-motorral hajtva. Ilyen például a Fiat 500 és a Peel P50 (a valaha gyártott legkisebb sorozatgyártású autónak tartják).
• Elektromos mikroautók: Könnyűek és ideálisak kisebb teljesítményű elektromos motorok számára. Példaként említhető a Renault Twizy és a Tazzari Zero.
• Három kerékű mikroautók: Egyes mikroautók háromkerekűek, mint például a Peel P50.

Kompakt járművek:

• Subcompact autók: Ezek a kompakt autóknál valamivel kisebbek, és biztosítják a tér és a hatékonyság közötti egyensúlyt. Ilyen például a Mini Hatch, a Ford Fiesta és a Toyota Yaris.
• Kompakt autók: Ezek a sokoldalú járművek számos karosszériaformához illeszkednek. Népszerű modellek közé tartozik a Volkswagen Golf, a Honda Civic és a Hyundai Elantra.

Következésképpen mind a mopedek, mind a kompakt járművek fontos szerepet játszanak a városi mobilitásban, hatékony és praktikus közlekedési lehetőségeket biztosítva. (https://lemonbin.com)

Az elektromos cargobicikliben rejlő lehetőségek

Mivel az elektromos autók jelenlegi piaca, különösen a nagyobb modelleké, korlátozott, a figyelem a kisebb elektromos járművek, például az elektromos cargobiciklik bevezetése felé irányul. Ezeket a járműveket a városi közlekedés fenntarthatóságának fokozására irányuló meggyőző lehetőségként tartják számon (Lenz & Riehle, 2012). Az cargobiciklik különösen ígéretesek, mivel a hagyományos, emberi erővel hajtott cargobiciklihez képest nagyobb teherbírást és nagyobb távolságok megtételét teszik lehetővé, és olyan kulcsfontosságú korlátokat küszöbölnek ki, mint a hatótávolság, a hasznos teherbírás és a vezető kimerülése.

Ez a „Long John” néven ismert különleges kialakítás az első kerekek és a kormány között elhelyezett csomagtartót tartalmaz. A futárok jellemzően a háromkerekűekkel szemben a pontról pontra történő szállításhoz használják.  Ahhoz, hogy meghatározzuk egy új járműtípus potenciális sikerét a városi futárlogisztikai piacon, elengedhetetlen a jelenlegi struktúrák megértése, amelyeket mind a kerékpáros, mind az autós szállítmányok iránti kereslet befolyásol.

Bár a futárszolgálatok a logisztikai ágazaton belül a többi ágazathoz képest kisebb szegmenst képviselnek, jelentős kereslet mutatkozik e magas színvonalú szállítási szolgáltatások iránt, különösen az erős gazdasági aktivitással rendelkező városi központokban. A nap folyamán az európai városok utcáin közlekedő kerékpáros vagy autós futárok látványa mindennapos jelenség. Az autós és a kerékpáros futárok közvetlenül versenyeznek egymással, mivel piacaik nagymértékben keresztezik egymást térben, időben és a szállított áruk típusai tekintetében. Az olyan kisméretű szállítmányok esetében, mint a médiatermékek, dokumentumok, alkatrészek vagy laboratóriumi minták, ritkán van szükség az autó maximális teherbírására.

Elektromos cargobiciklik innovatív szállítási módot jelentenek a futárszállítások számára. A kerékpárok és az autók között helyezkednek el költség, teherbírás és hatótávolság tekintetében és potenciállal rendelkeznek a piacon. A cargobickilik számára a legígéretesebb lehetőségeket valószínűleg a zsúfoltsággal és a környezeti zónák vagy a szállítási időkorlátok miatt korlátozott hozzáféréssel küzdő városi területek kínálják. Hogy a cargobickilik milyen mértékben hatolnak be a kerékpár- és személygépkocsi-szállítás meglévő piacaira, vagy új piaci szegmenst hoznak létre, még nem tudjuk. További felmérések fényt deríthetnek arra, hogy a cargobickilik elfogadását hogyan befolyásolják a futár-, expressz- és csomagszállítási (CEP) piac szélesebb körű trendjei, például a vállalkozások és fogyasztók közötti (B2C) szállítások, a mikrokonszolidációs gyakorlatok vagy a magas minőségű logisztikai szolgáltatások, például az aznapi szállítás iránti igény (Gruber et al., 2014).

Hivatkozások

A rendszerbe kapcsolható és automatizált közlekedés (cikk): Kutatási és innovációs kapacitás Európában, 2020. szeptember, szerzők: Konstantinos Gkoumas, Mitchell van Balen, Anastasios Tsakalidis, Pekar Ferenc.

Bjerkan, K. Y., Sund, A. B., & Nordtømme, M. E. (2014). Az érdekelt felek válaszai a zöld és hatékony városi áruszállításra vonatkozó intézkedésekre. Research in Transportation Business & Management, 11, 32-42.  https://doi.org/10.1016/j.rtbm.2014.05.001

Bosona, T. (2020). Városi teherszállítás utolsó kilométeres logisztikája – kihívások és lehetőségek a fenntarthatóság javítására: A Literature Review. Fenntarthatóság, 12(21), 21. cikk. https://doi.org/10.3390/su12218769

Díaz-Ramírez, J., Zazueta-Nassif, S., Galarza-Tamez, R., Prato-Sánchez, D., & Huertas, J. I. (2023). Városi elosztóhálózatok jellemzése könnyű elektromos áruszállító járművekkel. Transportation Research Part D: Transport and Environment, 119, 103719. https://doi.org/10.1016/j.trd.2023.103719

Galambos, K. J., Palomino-Hernández, A. B., Hemmelmayr, V. C., & Turan, B. (2024). Fenntarthatósági kezdeményezések a városi áruszállításban Európában. Transportation Research Interdisciplinary Perspectives, 23, 101013.  https://doi.org/10.1016/j.trip.2023.101013

Gruber, J., Kihm, A., & Lenz, B. (2014). A városi áruszállítás új járműve? Az elektromos cargobiciklik előzetes értékelése a futárszolgálatokban. Research in Transportation Business & Management, 11, 53-62. https://doi.org/10.1016/j.rtbm.2014.03.004

Holguín-Veras, J., Encarnación, T., González-Calderón, C. A., Winebrake, J., Wang, C., Kyle, S., Herazo-Padilla, N., Kalahasthi, L., Adarme, W., Cantillo, V., Yoshizaki, H., & Garrido, R. (2018). Az üzemidőn kívüli szállítások közvetlen hatásai a városi áruszállítás kibocsátására. Transportation Research Part D: Transport and Environment, 61, 84-103.  https://doi.org/10.1016/j.trd.2016.10.013

Kin, B., Ploos van Amstel, W., & Fransen, R. (2024, március 21.). Könnyű elektromos járművek: Beyond the hype.

Pan, S., Zhou, W., Piramuthu, S., Giannikas, V., & Chen, C. (2021). Intelligens város a fenntartható városi áruszállítási logisztikáért. International Journal of Production Research, 59(7), 2079-2089. https://doi.org/10.1080/00207543.2021.1893970

Singh, M., & Gupta, S. (2020). Városi vasúti rendszer az áruszállításhoz egy megavárosban: Delhi esettanulmánya, India. Transportation Research Procedia, 48, 452-466.https://doi.org/10.1016/j.trpro.2020.08.052

Vienažindienė, M., Tamulienė, V., & Zaleckienė, J. (2021). A fenntarthatóság fejlesztését kereső zöld logisztikai gyakorlatok: Evidence from Lithuanian Transportation and Logistics Companies. Energies, 14(22), 22. cikk. https://doi.org/10.3390/en14227500

Ystmark Bjerkan, K., & Babri, S. (2024). Az e-kereskedelem átállása: A norvég városi árufuvarozási ágazat észlelt útjai. Research in Transportation Economics, 103, 101391. https://doi.org/10.1016/j.retrec.2023.101391

https://lemonbin.com/

https://www.bing.com/

https://www.pinterest.at

5.1. A rendszerbe kapcsolható és automatizált mobilitás és a jövő városi logisztikája

Ellenőrizze tudását

5.2. Jó példán alapuló tanulás #2. A jó gyakorlatok megosztása

5.2.1. Bevezetés

Az önvezető járművek az elmúlt években kiemelkedő szerepet kaptak. Az összekapcsolt és automatizált közlekedési (CAT) technológiák döntő szerepet játszanak a közlekedés hatékonyságának és biztonságának növelésében. Elősegítik a forgalom zökkenőmentesebb áramlását, optimalizálják az infrastruktúra és a tömegközlekedés használatát, és elősegítik a multimodális közlekedési megoldásokat. A közlekedési kutatás és innováció egyre inkább a CAT-technológiákra összpontosít, mind a magánvállalatokon belül, mind az állami szférában. Míg az összekapcsolhatóság és az automatizálás alacsonyabb szintjei már megvalósultak, a fejlettebb szintekhez további tesztelésre van szükség. A CAT-technológiák kísérleti demonstrációi folyamatban vannak, hangsúlyt fektetve a technológiai felkészültségre, a megbízhatóságra és a biztonságra komplex közlekedési forgatókönyvekben. (Cikk: Összekapcsolt és automatizált közlekedés: Kutatási és innovációs kapacitás Európában, 2020. szeptember, szerzők: Konstantinos Gkoumas, Mitchell van Balen, Anastasios Tsakalidis, Pekar Ferenc).

A CAT azonban minden közlekedési módot érintő kihívásokat is jelent. Ezek a kihívások magukban foglalják a hardver- és szoftvertechnológiák, a jármű-infrastruktúra, az adatkommunikáció, a döntéshozatali szintek fejlesztését, valamint ezen innovációk érvényesítését az egyéni mobilitási forgatókönyvek, a személyszállítás és az áruszállítási logisztika valós körülmények közötti tesztelésével.

A közúti közlekedésben a járművezetők, az utasok és más közlekedők automatizált járművekkel való interakciójának megértése és kezelése kulcsfontosságú a tervezési folyamat során. Emellett a vasúti járművek és az infrastruktúra hosszú élettartama, a régi rendszerek változatossága és az európai országok eltérő üzemeltetési szabályai befolyásolhatják az összekapcsolt és automatizált rendszerek kiépítésének sebességét.

Bár az automatizált, távvezérlésű technológiák egyre szélesebb körben terjednek el a vízi szállításban, alkalmazásuk elsősorban a tesztelésre összpontosít, és csak korlátozott mértékben alkalmaznak ilyen technológiákat a hajószállítás során.

Stratégiai közlekedési kutatási és innovációs terv (STRIA) 2019. évi összekapcsolt és automatizált közlekedésre vonatkozó ütemterve a 2017. évi STRIA CAT-ütemtervben felvázolt kutatási és innovációs kezdeményezésekre épül, és azokat bővíti. Az európai közlekedési ágazaton belül a CAT kihívásainak és hiányosságainak kezeléséhez szükséges intézkedéseket vázolja fel. (https://trimis.ec.europa.eu)

5.2.2. Kulcsfontosságú kutatási és innovációs utak

Az összekapcsolt és automatizált közlekedési (CAT) ütemterv a technológiák fejlesztését és gyors megvalósításuk elősegítését célzó stratégiai intézkedésekre összpontosít. Biztosítja az európai ipar versenyképességét, és ösztönzi a potenciálisan átalakító innovációkat, amelyek újszerű közlekedési szolgáltatásokhoz vezethetnek. Ezenfelül ez az ütemterv hozzájárul az európai közlekedési ágazat karbonmentesítési céljaihoz, és összhangban van az EU éghajlat- és energiapolitikai célkitűzéseivel. Az ütemterv konkrét lépéseket vázol fel az európai CAT-hoz kapcsolódó hiányosságok megszüntetésére és a lehetőségek kiaknázására. A közúti, vasúti és vízi közlekedést figyelembe véve az egyes közlekedési módok eltérő területi jellemzőkkel, technológiai követelményekkel, fizikai infrastruktúrával, emberi interakciókkal, valamint üzleti és jogi keretekkel rendelkeznek. (https://trimis.ec.europa.eu/)

Aktuális fejlemények

• Számos személygépkocsi- és tehergépkocsi-gyártó fejleszt és hoz forgalomba nagyobb fokú önműködő képességgel rendelkező járműveket. Egyre több európai autót szerelnek fel már részleges automatizálási technológiával, és a következő lépés az olyan járművek bevezetése, amelyeknél a vezető dönthet, hogy vezet-e vagy sem.
• Az automatizált teherautókat és a teherautók szakaszolását már tesztelik az európai autópályákon. Felhasználóbarát automatizált tömegközlekedési koncepciókat mutattak be. A kapcsolódás lehetővé teszi és tovább fogja bővíteni az automatizált járművek teljesítményét azáltal, hogy elérhetővé teszi az információk és a nagyméretű adatok elosztását.
• A CAT-technológiák már beépültek a vasúti közlekedésbe, például a metrórendszerekbe, egyes városokban pedig automatizált, vezető nélküli vasúti rendszerek is megtalálhatók. A diverzifikált európai vasúti ágazat miatt azonban a CAT-technológiák bevezetése lassú és csökkenti a versenyképességet. A stratégiai vasúti kutatási és innovációs menetrend és a kapcsolódó, a kötöttpályás rendszerek különböző részeire vonatkozó ütemtervek, valamint a Shift2Rail kezdeményezés többéves cselekvési terve az automatizálás és az összekapcsolhatóság számos aspektusával foglalkozik.
• A hajók automatizálása már igen fejlett, a legtöbb modern hajót olyan rendszerekkel szerelték fel, mint a célfelderítő radarok, az autopilóták és a műholdas helymeghatározást használó nyomkövető pilóták. Néhány autonóm hajó bemutatására már sor került, de a technológia még mindig alacsony készültségi szinten van. A biztonság az egyik fő terület, ahol az automatizálástól javulást várnak, például az emberi tényező további kezelését. A jobb adatintegráció és a jobb nyomon követés lehetővé teszi, hogy a CAT hozzájáruljon a versenyképes európai hajózási ágazathoz és javítsa a közlekedési rendszerek biztonságát. A digitális összekapcsolhatóság azonban előfeltétele a további fejlesztéseknek a kapacitás és a lefedettség növelése érdekében. (https://trimis.ec.europa.eu/)

5.2.3. Valós példák

Példák az automatizált városi áruszállítási megoldásokra

Ezen innovációk célja a hatékonyság növelése, a dugók csökkentése és az utolsó kilométeres szállítási szolgáltatások javítása a városi területeken.

Automatizált kézbesítő járművek

Ezek a járművek különböző körülmények között működnek, beleértve a járdákat, magánutakat és közutakat. Különböző célokat szolgálnak, például házhozszállítás, mobil raktárhelyiségek és vándorló kiskereskedelmi üzletek. Automatizálásukat alaptechnológiák teszik lehetővé.

(https://transportgeography.org/contents/geography-city-logistics/autonomous-vehicles-urban-deliveries/)

A városi kézbesítések automatizálásának csoportosítása:

Drónok: A városi kézbesítéshez is használnak légi drónokat, különösen a forgalmi dugókkal vagy nehéz terepviszonyokkal rendelkező területeken.

A DHL EXPRESS ELINDÍTJA ELSŐ RENDSZERES, TELJESEN AUTOMATIZÁLT ÉS INTELLIGENS VÁROSI DRÓNKÉZBESÍTŐ SZOLGÁLTATÁSÁT

• A DHL Express és az Ehang stratégiai partnerséget kötött Kínában, hogy az intelligens logisztika területén jelentős innovációt valósítsanak meg
• A megoldás teljesen autonóm fel- és lerakodást foglal magában, és kevesebb energiafogyasztás mellett növeli a hatékonyságot és a költséghatékonyságot.
• A vállalatok tervezik az intelligens drónos kézbesítési megoldások további fejlesztését és korszerűsítését az utolsó kilométeres szállításhoz.

A DHL Express, a világ vezető nemzetközi expressz kézbesítési szolgáltatója és a világ vezető intelligens autonóm légi járművekkel foglalkozó EHang stratégiai partnerséget kötött, hogy közösen indítsanak el egy teljesen automatizált és intelligens drónos kézbesítési megoldást, amely a kínai városi területeken, az utolsó kilométeren történő kézbesítés kihívásainak megoldására szolgál.

A nemrégiben testre szabott útvonal, amelyet kizárólag a DHL egyik ügyfele számára terveztek, körülbelül nyolc kilométert tesz meg az ügyfél telephelye és a DHL Liaobuban (Dongguan, Guangdong tartomány) található szolgáltatóközpontja között. Az EHang újonnan bevezetett Falcon sorozatú, legmodernebb pilóta nélküli légi járművét (UAV) használva ez az intelligens drónos kézbesítési megoldás felülmúlja az összetett útviszonyok és a városi forgalmi dugók jelentette kihívásokat. Nevezetesen, jelentősen csökkenti az egyirányú szállítási időt 40 percről mindössze nyolc percre, ami szállításonként akár 80%-os költségmegtakarítást eredményez. Emellett a hagyományos közúti szállításhoz képest csökkentett energiafogyasztással és kisebb karbonlábnyommal büszkélkedhet.

Az EHang Falcon intelligens drón, amely négy karon nyolc légcsavarral van felszerelve, több redundáns rendszert tartalmaz a teljes biztonsági mentés érdekében, valamint intelligens és biztonságos repülésvezérlő modulokkal rendelkezik. Nagy teljesítményű képességei közé tartozik a függőleges fel- és leszállás, a pontos GPS- és vizuális azonosítás, az intelligens repülési útvonaltervezés, valamint a teljesen automatizált repülés valós idejű hálózati kapcsolattal és ütemezéssel. Ezek a drónok, amelyek repülésenként akár 5 kilogrammnyi rakományt is képesek szállítani, speciálisan erre a célra tervezett intelligens kabinokra szállnak fel és le, amelyek megkönnyítik a szállítmányok teljesen autonóm be- és kirakodását. Ezek a kabinok zökkenőmentesen integrálódnak az olyan automatizált folyamatokba, mint a szortírozás, a szkennelés és az expressz postai küldemények tárolása, sőt, olyan fejlett funkciókkal is rendelkeznek, mint az arcfelismerés és a személyi igazolványok beolvasása.

Ez az innovatív intelligens drónos kézbesítési megoldás nemcsak a DHL kézbesítési képességeit növeli, hanem forradalmasítja a logisztikai ágazatban az ügyfélélményt is. Új utakat nyit a fenntartható növekedés előtt, és jelentősen hozzájárul a gazdasághoz. Tekintettel a B2C üzleti tevékenységek és a kézbesítési szolgáltatások növekvő jelentőségére Kínában, a drónok expressz kézbesítésre való felhasználása ötletes megoldást kínál az időérzékeny kézbesítések iránti növekvő igény kielégítésére, különösen a városi területeken az utolsó kilométerre történő kézbesítésre.

Az első teljesen automatizált, intelligens drónos kézbesítési megoldás sikeres kínai bevezetésére építve a DHL továbbra is elkötelezett az új útvonalak azonosítása iránt, amelyek a személyre szabott ügyfélszolgálatokat és logisztikai megoldásokat kereső ügyfeleket szolgálják ki. Az EHanggal szorosan együttműködve a DHL a közeljövőben a drónok második generációját kívánja kifejleszteni, tovább növelve a drónokkal végzett expressz kézbesítés kapacitását és hatótávolságát. (Sajtóközlemény: Bonn/Guangzhou (Kína), 05/16/2019, https://www.dhl.com/)

AMAZON DRÓNOK A VÁROSI SZÁLLÍTÁSOKHOZ

Az Amazon Prime Air szorgalmasan dolgozik a drónos kiszállítások megvalósításán. A kihívás abban rejlik, hogy az árukat gyorsan, költséghatékonyan, és ami a legfontosabb, biztonságosan, kevesebb, mint egy óra alatt eljuttassák a vásárlókhoz. Legújabb dróntervezésük, az MK27-2 jelentős lépést jelent e cél elérése felé.
Az MK27-2 hatszögletű kialakítással rendelkezik, amely hat szabadsági fokot biztosít a repülés közbeni stabilitás érdekében. Emellett a propellereit aprólékosan úgy alakították ki, hogy minimalizálják a magas frekvenciájú hanghullámokat, ami csendesebb működést eredményez.

Járdán közlekedő robotok: Ezek az önműködő robotok a járdákon működnek, és az utolsó kilométerre történő kiszállításra tervezték őket.

Robotok szállítanak a Missouri Állami Egyetemen

A Missouri Állami Egyetem kampuszán már önműködő robotok nyújtanak ételkiszállítási szolgáltatásokat. Ez a húsz önműködő robot, amelyet a Chartwells Higher Education céggel együttműködésben indítottak útjára, képes ételeket és italokat szállítani a campus különböző étkezdéiből, köztük az Einstein Bros. Bagels, a Subway, a Panda Express és a Market Cafe 1905 éttermekből a fő kampusz bármely pontjára. A felhasználók egyszerűen leadják rendeléseiket egy alkalmazáson keresztül, és jelzik, hogy hova szeretnék, hogy a kiszállítást küldjék. A robot megérkezésekor a felhasználók értesítést kapnak, találkoznak a robottal, és az alkalmazáson keresztül kinyitják azt. A kiszállítási folyamat általában csak néhány percet vesz igénybe, a megrendelt menüpontoktól és a robot által megtett távolságtól függően.

A közeljövőben ez a szolgáltatás integrálható lesz a diákok étkezési tervének étkezési díjaival is. Ezek az önműködő robotok már működnek az ország egyetemein, többek között a Bowling Green State University, a University of Houston, a University of Utah és a University of Idaho egyetemeken. Az indulás óta valamennyi egyetemen bővítették a robotok számát, az étkezési választékot és a működési időt, hogy megfeleljenek az innovatív ételkiszállítási megoldás iránti növekvő keresletnek.

Közúti robotok: Ezek a járművek a közúti infrastruktúrát használják és képesek az utcákon közlekedni.

A Highways England egy önműködő ROBOT-ot használ a fehér sávok felfestésére.

A Highways England innovatív megoldást vezetett be az útépítési munkálatok felgyorsítására: egy önműködő robotot, amelyet kifejezetten a vonalak felfestésére terveztek. A hagyományos módszerrel ellentétben, amelyhez két embernek egy egész hétre lenne szüksége, ez az időtakarékos robot mindössze négy óra alatt képes felfesteni egy útszakaszt. A WJ vállalkozó által kifejlesztett robotikus előmegjelölő pontos pozicionálási technológiát használ annak azonosítására, hogy hol kell fehér sávokat festeni. Nemrégiben Staffordshire-ben az M6-os autópálya egy nyolc mérföldes szakaszát jelölte meg sikeresen, rendkívül rövid idő alatt. A robot hatékonysága egyre népszerűbb a Highways England vállalkozói körében, mivel más nagy útvonalakon is bevetették, például az A14 Cambridge és Huntingdon, az M4, az M1 és az M60 közötti szakaszon.

Hivatkozások

Céghírek, FER Edit, 2022, Szeptember 15, https://www.fermag.com/articles/robots-now-delivering-at-missouri-state-university

International Journal of Production Research, 59. kötet, 2021. évfolyam, 7. szám https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/00207543.2021.1893970

Rendszerbe kapcsolt és automatizált közlekedés (Cikk): Kutatási és innovációs kapacitás Európában, 2020. szeptember, szerzők: Konstantinos Gkoumas, Mitchell van Balen, Anastasios Tsakalidis, Pekar Ferenc

Richard Aucock, 2020, Január 2, Highways England egy önműködő robotot használ a fehér sávok felfestésére (https://www.motoringresearch.com/)

Sajtóközlemény: Bonn/Guangzhou (Kína), 05/16/2019, https://www.dhl.com

https://www.aboutamazon.com/news/transportation/amazon-prime-air-prepares-for-drone-deliveries

https://transportgeography.org/contents/geography-city-logistics/autonomous-vehicles-urban-deliveries

https://trimis.ec.europa.eu

Gratulálunk a CGG tanfolyam B. moduljának elvégzéséhez. Ne felejtse el megosztani az eredményét a közösségi médiában!