1. Az Európai Unió zöld városlogisztikára vonatkozó szakpolitikája és jogi keretrendszere
| Modul | A. Irányítás |
| Téma | 1. Az Európai Unió zöld városlogisztikára vonatkozó szakpolitikája és jogi keretrendszere |
| Cél |
|
| A képzés eredményei | |
|
|
1.1. Bevezetés
A bemutatott dokumentum a COURIERS GO GREEN képzési tanfolyam fejlesztésének egyik eleme. Az „A” modulhoz tartozik, amely a „Kormányzás”, és az 1. témára – „Az Európai Unió zöld városlogisztikára vonatkozó szakpolitikai és jogszabályi keretei” – összpontosít.
Az 1. téma célja a környezettudatos és az éghajlatváltozással szemben ellenálló városi logisztika és áruszállítás alapfogalmainak bemutatása. A témakör továbbá kitér az Európai Unió stratégiai prioritásaira, szakpolitikáira és jogszabályaira a fenntartható városi mobilitás és szállítás globális szintjén. Az óra során szó lesz a lehetséges kihívásokról és korlátokról is, amelyeket csoportos megbeszélések és tapasztalatcsere keretében fogunk megvitatni.
Konkrétabban, az 1. téma célja a városi közlekedés zöld váltásának közös értékeinek, célkitűzéseinek és prioritásainak bemutatása és elemzése. Emellett áttekinti a jelenlegi zöld közlekedéspolitikai keretet, és a meglévő jogszabályokon és szabványokon keresztül iránymutatást nyújt a zöld működésre vonatkozóan. Végül az osztály megvitatja az ezzel az átállással kapcsolatos kihívásokat, és meghatározza a lehetséges megoldásokat ezek leküzdésére.
A tanfolyam ezen részének kívánt tanulási eredményei a közlekedési ágazat zöld átállásával kapcsolatos alapfogalmak megértése, a városi logisztikára és az utolsó mérföldes áruszállításra összpontosítva. Továbbá a városi logisztika és az utolsó mérföldön történő áruszállítás zöld átállásának megvalósítására vonatkozó uniós szakpolitikai és jogszabályi keret megismerése, valamint a zöld átállás politikai célkitűzéseinek és végrehajtási kereteinek kritikus elemzése.
1.2. A városi logisztika és áruszállítás zöld változása: közös nevezők, célkitűzések és prioritások
A környezetbarát városi logisztika és áruszállítás irányába történő elmozdulás kulcsfontosságú annak a célnak eléréséhez, hogy 2050-re elérjük a nulla kibocsátású üvegházhatású gázokkal járó klímasemleges gazdaságot. Ennek az átállásnak az eléréséhez a fenntartható mobilitás előmozdítására és a közlekedés környezetre gyakorolt negatív hatásainak csökkentésére, valamint szemléletformálásra, technológiai fejlesztésekre és infrastruktúra-fejlesztésre van szükség. Az átállás előmozdításában jelentős szerep jut az EU állampolgárinak és fogyasztóinak, amit az Európai Bizottság is elismer, emellett hangsúlyozza a helyi beruházások és a fogyasztók fenntartható gyakorlatok iránti fokozott elkötelezettségének szükségességét. Mindemellett a Bizottság kihangsúlyozza az intelligens várostervezést, a fenntartható biogazdaság fejlesztését és a szén-dioxid-nyelők létrehozásának jelentőségét az átmenet támogatása érdekében. Kiemeli továbbá az EU elkötelezettségét a globális együttműködés és az éghajlatváltozás elleni közös fellépésben betöltött vezető szerepet, ebben kiemelve a nemzetközi együttműködések kialakítását, erősítését a Párizsi Megállapodással összhangban az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló komplex célok elérése érdekében. A városi logisztika és az áruszállítás környezetbarát átalakítása összhangban van a nulla kibocsátású üvegházhatású gázokkal járó klímasemleges gazdaságra való áttérés tágabb céljaival, hangsúlyozva a fenntartható mobilitást, a technológiai innovációt, a társadalmi méltányosságot és a nemzetközi együttműködést. (Európai Bizottság, 2018)
1.3. Aktuális zöld közlekedéspolitikai keretrendszer
Az EU ambiciózus célokat tűzött ki a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2050-ig történő, az 1990-es szinthez képest legalább 90%-os csökkentésére, összhangban az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival és a Párizsi Megállapodással. Ennek érdekében megalkotja a különböző szabályozó rendszert, valamint kezdeményezéseket hajt végre az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési módok használatának előmozdítása érdekében, például a vasúti teherforgalom, a nehéz tehergépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási normák felülvizsgálatával, a multimodális kapcsolatok javításával, az elektromos és hidrogén üzemanyagcellás járművekre való átállással, valamint új elosztási modellek és infrastruktúra fejlesztésekkel. A zöld átmenetre vonatkozó uniós stratégiákat az európai zöld megállapodás, az intelligens és fenntartható mobilitási stratégia és az új városi mobilitási keretrendszer tartalmazza. Emellett a tagállamok nemzeti célokat is kitűztek a közlekedésből származó károsanyag kibocsátás csökkentésére. A dokumentum kiemeli a “zöld” közlekedési és logisztikai politika végrehajtásának jelentőségét is a futár-, posta- és kézbesítési szolgáltatások hatékony és fenntartható működésének megvalósítása érdekében. (Futárok zöldüljenek, 2023)
A következő fejezetkben összefoglaljuk a 2018 és 2021 közötti releváns szakirodalmat.
1.3.1. Európai Bizottság, Tiszta bolygót mindenkinek – Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról COM (2018) 773
Az Európai Bizottság a ,,Tiszta bolygót mindenkinek – Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról” című irányadó dokumentuma foglalja össze az éghajlatvédelmi intézkedések szükségességét, hangsúlyozva a globális felmelegedés Európára és a világra gyakorolt súlyos hatásával. A stratégia alapja az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) jelentése, amely szerint az ember okozta globális felmelegedés már elérte az iparosodás előtti szinthez képest az 1°C-ot, és évtizedenként körülbelül 0,2°C-kal növekszik. A dokumentum hangsúlyozza, hogy 2050-re át kell állni a nulla kibocsátású üveghatású gázokkal járó gazdaságra, valamint rámutat a korlátlan éghajlatváltozás jelentős kockázataira és potenciálisan visszafordíthatatlan hatásaira. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a megfogalmazott célok elérése érdekében átfogó és társadalmilag igazságos átmenetre van szükség, amely figyelembe veszi a gazdaság különböző ágazataira, az infrastruktúrára, az élelmiszertermelésre, a egészségügyre, a biológiai diverzitásra és a politikai stabilitásra gyakorolt hatásokat. A dokumentum hangsúlyozza továbbá, hogy az európai döntéshozók, a polgárok és a magánszektor aktív részvételével hosszú távú stratégiai jövőképre van szükség ahhoz, hogy 2050-re elérjük az üvegházhatású gázok nettó nulla kibocsátását.
A dokumentum továbbá kiemeli az EU elkötelezettségét a globális éghajlat-változás elleni fellépés irányítása mellett, amely összhangban van a Párizsi Megállapodás azon célkitűzéseivel, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2°C alatt tartsák, és folytassák az 1,5°C-ra való korlátozásra irányuló erőfeszítéseket. Kiemeli az EU szerepét a fenntartható gazdasági növekedés ösztönzésében, az innováció előmozdításában, valamint a nettó nulla üveghatású gáz kibocsátású üvegházhatású gazdaságra való áttérés megvalósíthatóságának és előnyeinek bemutatásában. A jelentés elismeri az EU által a 2020-ra kitűzött energia- és éghajlat-változási célok felé tett előrelépést, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az energiahatékonyság javításában és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében a közelmúltban tapasztalt stagnálás leküzdése kiemelt cél.
A dokumentum felvázolja a nulla kibocsátású üvegházhatású gázokkal járó klímasemleges gazdaságra való áttérés stratégiai prioritásait és intézkedéseit, beleértve az energiahatékonyságból származó előnyök maximalizálását, a tiszta, biztonságos és hálózatba kapcsolt mobilitás elterjedését, a megfelelő intelligens hálózati infrastruktúra és összeköttetések fejlesztését, valamint a fennmaradó CO2-kibocsátás szén-dioxid-leválasztással és -tárolással történő kezelését. Hangsúlyozza a beruházások, a finanszírozás, a kutatás, az innováció és a bevezetés fontosságát az átmenet előmozdításában. Kiemeli, hogy a változás ösztönzése, valamint a tőkeáramlás és a beruházások fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldások felé történő átirányítása érdekében koherens keretrendszerre van szükség. Az átmenet gazdasági és társadalmi hatásaival is foglalkozik, hangsúlyozva a GDP-re, a munkahelyteremtésre és a gazdasági növekedésre gyakorolt pozitív hatások lehetőségét, ugyanakkor elismeri a kihívásokat és a lehetséges regionális és társadalmi egyenlőtlenségeket, amelyeket hatékonyan kell kezelni a mindenki számára igazságos és társadalmilag elfogadható átmenet biztosítása érdekében.
Összefoglalva, a ” Tiszta bolygót mindenkinek” című dokumentum átfogó és ambiciózus hosszú távú jövőképet mutat be egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról. Hangsúlyozza a határozott éghajlat-politikai fellépés sürgető szükségességét, valamint a nulla kibocsátású üvegházhatású gázokkal járó gazdaságra való áttéréssel 2050-ig járó jelentős lehetőségeket és kihívásokat.
1.3.2. ELTIS, (2019), Témaköri Útmutató: Fenntartható Városi Logisztika Tervezése (SULP)
A témaköri útmutatót az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs programja által finanszírozott NOVELOG projekt keretében dolgozták ki. A fenntartható városi logisztikai tervezésre (SULP) összpontosít és átfogó ajánlásokat fogalmaz meg a fenntartható városi mobilitási terv (SUMP) keretében történő fejlesztésre. Az útmutató hangsúlyozza a városi logisztikai tervezés átfogó mobilitási stratégiába integrálásának fontosságát, elismerve a hatékony áruszállítás jelentőségét a városi gazdálkodó szervezetek számára. Kiemeli, hogy a fenntartható városi logisztika megvalósításához átfogó értékelésekre, hosszú távú jövőképre, az érdekelt felek együttműködésére, valamint szilárd nyomon követési és értékelési mechanizmusokra van szükség.
A dokumentum a SUMP nyolc fő elvét vázolja fel a SULP kontextusában, hangsúlyozva a városi közlekedés összetettségének kezeléséhez szükséges stratégiai és integrált megközelítést. A dokumentum foglalkozik a városi logisztika kihívásaival, például a kereskedelmi követelmények és a környezeti fenntarthatóság közötti egyensúly megteremtésével, valamint a polgárok és az érintettek tervezési folyamatba való bevonásának fontosságával. Az útmutató továbbá részletesen bemutatja a SULP kidolgozásának folyamatát, beleértve az egyes fázisokra vonatkozó tevékenységeket és ajánlásokat, az előkészítéstől és elemzéstől a stratégia kidolgozásig és nyomon követésig. Hangsúlyozza az érdekelt felek bevonásának, a politikai és intézményi felelősségvállalásnak, valamint a kapacitások és erőforrások értékelésének szükségességét a SULP kidolgozásának kezdeti
A dokumentum hangsúlyozza továbbá a munkaszervezetek létrehozásának, a fejlesztési folyamat és a terv alkalmazási körének meghatározásának, valamint az érdekelt felek bevonásának fontosságát a tervezési folyamatba. Javasolja továbbá más tervezési folyamatokkal és szervezetekkel való összekapcsolást az átfogó és integrált megközelítés biztosítása érdekében. Az útmutató továbbá kiemeli az idő- és munkatervben való megállapodás jelentőségét, amely keretet biztosít a célok, a beszerzési típusok és az érdekelt felek szerepének meghatározásához a SULP kidolgozása és végrehajtása során. A dokumentum kiemeli az adatgyűjtés és -elemzés szükségességét is, hangsúlyozva a városi áruszállítási tevékenységek értékelésére és a terv földrajzi hatókörének meghatározására szolgáló eszközök és keretek felhasználásának fontosságát.
Összességében a dokumentum átfogó útmutatóként szolgál a helyi hatóságok és a fenntartható városi logisztikai tervezésben érintett érdekelt felek számára. Gyakorlati ajánlásokat és bevált gyakorlatokat tartalmaz a fenntartható városi mobilitás tágabb keretein belül a SULP-ok kidolgozásához és végrehajtásához. Hangsúlyozza, hogy a hatékony és fenntartható városi logisztikai tervezés érdekében több érdekelt fél bevonására, konszenzusépítésre, valamint megbízható adatgyűjtésre és -elemzésre van szükség.
SULP Fejlesztési Workshop
A rendelkezésre bocsátott iránymutatások (Sulp_Guidelines, 2015) alapján készítsen el csoportosan egy elképzelt település fenntartható városi logisztikai tervének vázlatát. Foglalja össze a célkitűzéseket, a beszerzési típusokat és az érdekelt felek szerepét. Mutassa be a vázlatot, és kapjon visszajelzést együttműködőitől.
1.3.3. Európai Bizottság, Európai Zöld Megállapodás, COM (2019) 640 final
Az Európai Zöld Megállapodás olyan átfogó stratégia, amelynek célja az éghajlatváltozás és a környezeti kihívások kezelése az EU-ban. Elsődleges célja, hogy az EU-t modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá alakítsa át, miközben igazságos és virágzó társadalmat biztosít. A terv különböző területekre összpontosít, többek között a természeti értékek védelmére, a fenntartható fejlődés előmozdítására és az igazságos átmenet biztosítására. A Zöld Megállapodás keretében megvalósuló szakpolitikák között szerepel a tiszta energia, a körforgásos gazdaság, az intelligens mobilitás és a fenntartható épületek.
A Zöld Megállapodás kiemeli annak fontosságát, hogy a fenntarthatóság beépítésre kerüljön valamennyi uniós szakpolitikába ezzel elérve a zero-szennyezést, méltányos átállási mechanizmust végrehajtását és az éghajlatváltozás kezelésében világelső szerepet. A kezdeményezés arra is törekszik, hogy megóvja az uniós állampolgárok egészségét és jólétét a környezeti kockázatoktól és hatásoktól, miközben védi és erősíti az EU természeti értékeit.
A méltányos és jólléti társadalomra való átállás során a legnagyobb kihívásokkal küzdő emberek, régiók, iparágak és munkavállalók szükségleteit kell előtérbe helyezni. A Zöld Megállapodás hangsúlyozza a lakosság aktív részvételének és az átmenetbe vetett bizalomnak a fontosságát. Azt is kiemeli, hogy olyan új paktumra van szükség, amely a polgárokat, a hatóságokat, a civil társadalmat és az ipari termelést összefogj és összehangolja az együttműködésüket az uniós intézményekkel.
A megállapodás elismeri az EU kollektív képességét a gazdaság és a társadalom átalakítására, kihasználva erősségeit, amelyekkel az éghajlat- és környezetvédelmi intézkedések, a fogyasztóvédelem és a munkavállalói jogok terén világelső szerepet tölt be. A terv hangsúlyozza továbbá, hogy szükség van a köz- és magánberuházások esetében olyan intézkedésekre, amely ösztönzi a környezetvédelmi és fenntartharthatósági projekteket, amelyeket egy összehangolt nemzetközi finaszírozási rendszer támogat.
Az Európai Zöld Megállapodásban felvázolt legfontosabb intézkedések és kezdeményezések
Az Európai Zöld Megállapodás olyan intézkedések és kezdeményezések átfogó sorát vázolja fel, amelyek célja az éghajlatváltozás kezelése, a fenntarthatóság előmozdítása és az EU környezetvédelmi vezető szerepének globális megteremtése. A megállapodás tartalmaz egy útmutatót a legfontosabb intézkedésekkel és a különböző kezdeményezések előzetes ütemtervével. Hangsúlyozza az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések fokozásának szükségességét, és javaslatot tesz az EU “éghajlat törvényre”, amely kőbe vési a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességi célkitűzéseket. A megállapodás azt is javasolja, hogy az EU 2030-ra kitűzött nettó kibocsátás csökkentését legalább 50%-ra, de lehetőleg 55%-ra emeljék. Ehhez felül kell vizsgálni a kibocsátáskereskedelemmel, az energiahatékonysággal, a megújuló energiával stb. kapcsolatos jogalkotási intézkedéseket, valamint javaslatokat kell tenni egy szén-dioxid-határérték kiigazítási mechanizmusra és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló új uniós stratégiára.
A következő táblázat felsorolja a legfontosabb intézkedéseket és kezdeményezéseket, valamint azok indikatív ütemtervét.
Táblázat 1. Legfontosabb intézkedések, kezdeményezések és ütemterv
(forrás: Európai Zöld Megállapodás, COM, 2019)
| Intézkedés | Indikatív Ütemterv |
| Climate ambition | |
| Javaslat európai “éghajlat-változási törvényre”, amely rögzíti a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt | 2020 március |
| Átfogó terv az EU 2030-ra kitűzött éghajlati céljának legalább 50%-ra, de lehetőleg 55%-ra történő növelése. | 2020 nyár |
| A kibocsátáskereskedelmi rendszerről szóló irányelv felülvizsgálatát követően a vonatkozó jogalkotási intézkedések felülvizsgálatára irányuló javaslatok a fokozott éghajlati törekvések megvalósítása érdekében;; a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv; a személy- és kisteherautók CO2-kibocsátási teljesítménynormái felülvizsgálatát követően a vonatkozó jogalkotási intézkedések felülvizsgálatára irányuló javaslatok a fokozott éghajlati törekvések megvalósítása érdekében. | 2021 június |
| Az energiaadó-irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslat | 2021 június |
| Javaslat a szén-dioxid-kibocsátási határértékkiigazítási mechanizmusra a kiválasztott ágazatokban | 2021 |
| Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási új EU statégia megalkotása | 2020/2021 |
| Tiszta, megfizethető és biztos energia | |
| A tagállamok nemzeti energia- és éghajlat-változási tervek kiértékelése | 2020 június |
| SMART ágazat integrációs stratégiája | 2020 |
| Épületkorszerűsítési kezdeményezés az építőiparban | 2020 |
| Transzeurópai Energiahálózatok felülvizsgálata | 2020 |
| Szélenergiára vonatkozó stratégia | 2020 |
| Iparági stratégia a tiszta, körforgásos gazdaságért | |
| Európai iparstratégia | 2020 március |
| Körforgásos gazdaság cselekvési terv, beleértve egy fenntartható termékekkel kapcsolatos kezdeményezést és különös hangsúlyt fektetve az erőforrás-igényes ágazatokra, mint például a textilipar, az építőipar, az elektronika és a műanyagok. | 2020 március |
| Kezdeményezések a klímasemleges és körforgásos árucikkek vezető piacainak ösztönzésére az energiaigényes ipari ágazatokban | 2020-tól |
| Javaslat a CO2mentes acélgyártási folyamatok támogatására 2030-ig | 2020 |
| Az akkumulátorokra vonatkozó jogszabályok az akkumulátorokról és a körforgásos gazdaságról szóló stratégiai cselekvési terv támogatására | 2020 október |
| Jogalkotási javaslat hulladékreformra vonatkozóan | 2020-tól |
| Fenntartható és intelligens mobilitás | |
| Strategy for sustainable and smart mobility | 2020 |
| Támogatási felhívás az alternatív üzemanyag-infrastruktúra részét képező nyilvános feltöltő- és üzemanyagtöltő pontok kiépítésének támogatására | From 2020 |
| A különböző közlekedési módok fenntartható, alternatív üzemanyag termelésének és ellátásának fellendítését célzó jogalkotási lehetőségek értékelése | 2020-tól |
| A kombinált szállításról szóló irányelvr felülvizsgálati javaslat | 2021 |
| Az alternatív üzemanyag-infrastruktúráról szóló irányelv és a transzeurópai közlekedési hálózat felülvizsgálata – közlekedési rendelet | 2021 |
| A vasutak és belvízi közlekedési útvonalak kapacitásának növelésére és kezelésére vonatkozó kezdeményezések | 2021-től |
| A belső égésű motorral hajtott járművek légszennyezőanyag-kibocsátási előírásának szigorítására javaslat | 2021 |
| Közös Agrárpolitika zöldítése/Termelőtől a fogyasztóig stratégia | |
| A tagállami nemzeti stratégiai tervek felülvizsgálata az Európai Zöld Megállapodás és a Termelőtől a fogyasztóig stratégia célkitűzéseivel összhangban | 2020-2021 |
| Termelőtől a fogyasztóig stratégia
Intézkedések – beleértve a jogalkotási intézkedéseket is – a kémiai növényvédő szerek használatának és kockázatának, valamint a műtrágyák és antibiotikumok használatának jelentős csökkentésére. |
2020 tavasz |
| Biodiverzitás megóvás és védelem | |
| EU Biodiverzitási Stratégiája 2030-ig | 2020 március |
| A biodiverzitás csökkenésének fő kiváltó okait kezelő intézkedések | 2021-től |
| Új uniós Erdőgazdálkodási stratégia | 2020 |
| Erdőirtásmentes értékláncokat támogató intézkedések bevezetése | 2020-tól |
| Mérgező anyagmentes környezetet célzó törekvés | |
| Vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia | 2020 nyár |
| Zéró szennyezés elleni cselekvési terv a vízre, a levegőre és a talajra | 2021 |
| A nagy ipari létesítményekből származó szennyezés kezelésére irányuló intézkedések felülvizsgálata | 2021 |
| A fenntarthatóság érvényesítése valamennyi uniós szakpolitikában | |
| Javaslat az Igazságos Átállás Mechanizmusra, beleértve az Igazságos Átállási Alapot és a Fenntartható Európai Beruházási Tervet | 2020 január |
| Fenntartható pénzügyi stratégia megújítása | 2020 ősz |
| Nem pénzügyi eszközök jelentéséről szóló irányelve felülvizsgálata | 2020 |
| Initiatives to screen and benchmark green budgeting practices of the Member States and of the EU | From 2020 |
| A vonatkozó tagállami támogatási útmutatók felülvizsgálata, beleértve a környezetvédelmi és energetikai állami támogatási iránymutatásokat is | 2021 |
| A Bizottság valamennyi új kezdeményezésének összehangolása a Zöld Megállapodás célkitűzéseivel és az innováció előmozdításaval | 2020-tól |
| Inkoherens jogszabályok beazonosítása | 2020-tól |
| A fenntartható fejlődési célok integrálása az európai szemeszterbe | 2020-tól |
| EU mint globális vezető | |
| Az EU továbbra is vezető szerepet vállal az éghajlatváltozásról és a biológiai diverzitásról szóló nemzetközi tárgyalásokon, tovább erősítve a nemzetközi szakpolitikai keretrendszert | 2019-től |
| Az EU zold diplomáciájának erősítése a tagállamokkal együttműködve | 2020-tól |
| Bilateriális erőfeszítések az egyes intézkedések és politikák összehasonlíthatóságának biztosítására | 2020-tól |
| Nyugat-balkáni Zöld Agenda | 2020-tól |
| Közös munka – Európai Éghajlati Paktum | |
| Európai Éghajlati Paktum elindítása | 2020 március |
| Javaslat a 8. Környezetvédelmi Intézkedési Tervre | 2020 |
1.3.4. Európai Bizottság, Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia – az európai közlekedés időtálló pályára állítása, COM (2020) 789 végleges
A „Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia” felvázolja az Európai Bizottság elképzelését az üvegházhatású gáz kibocsátás, a környezetszennyezés, a balesetek és a torlódások csökkentéséről, miközben biztosítja, hogy a mobilitás továbbra is létfontosságú maradjon a gazdasági és társadalmi életben. A stratégia a kibocsátásmentes mobilitásra való áttérésre, a fenntartható alternatívák széles körben történő elérhetővé tételére, valamint az átmenetet elősegítő megfelelő ösztönzők megvalósítására összpontosít. A kulcsfontosságú elemek közé tartozik a zero kibocsátású járművek, a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok és a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése, valamint a zero kibocsátású repülőterek és kikötők létrehozása. A dokumentum elismeri, hogy a közlekedési ágazat a COVID-19 járvány miatt kihívásokkal néz szembe, és jelentős beruházásokra van szükség a fenntartható, intelligens és rugalmas mobilitási rendszer kiépítéséhez.
Lefektetett mérföldkövek az Európai Bizottság által
Az Európai Bizottság több mérföldkövet is kitűzött a közlekedés külső költségeinek internalizálására. A Bizottság célja, hogy 2030-ra legalább 30 millió kibocsátásmentes jármű közlekedjen az európai utakon, 100 európai város legyen klímasemleges, és a nagysebességű vasúti forgalom megduplázódjon. Emellett előírja, hogy az EU-n belül az 500 km alatti menetrend szerinti közösségi utazásoknak szén-dioxid-semlegesnek kell lenniük és az automatizált mobilitás széles körű bevezetésére kerüljön sor. 2035-re a zero kibocsátású nagyméretű repülőgépek készen állnak majd a piacra. Ezek a mérföldkövek a Bizottság stratégiájának részét képezik, amelynek célja, hogy 2050-re 90%-kal csökkenjen a közlekedési ágazat kibocsátása, és az európai közlekedés a fenntartható, intelligens és rugalmas jövő felé haladjon.
Az Európai Bizottság terve az utazók és utasok fenntarthatóbb választásokra való ösztönzéséről
Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy gazdasági ösztönzők és jobb tájékoztatás kombinációjával ösztönzi a fenntarthatóbb közlekedési választásokat. Ez magában foglalja olyan pénzügyi ösztönzők bevezetését, mint a szén-dioxid-árképzést, az adózást és az infrastruktúradíjakat. Emellett a Bizottság célja, hogy hatákonyabb tájékoztatást nyújtson a felhasználóknak, és felhívja a figyelmüket a számukra elérhető fenntartható alternatívákra. A stratégia hangsúlyozza annak fontosságát is, hogy megfelelő feltételeket kell teremteni a biztonságos, versenyképes és megfizethető fenntartható alternatívák nagyobb mértékű elterjedéséhez. A Bizottság továbbá olyan piaci környezet megteremtésén fog dolgozni, amely lehetővé teszi a közlekedési szolgáltatók számára, hogy 2030-ra karbonsemleges választási lehetőségeket kínáljanak az EU-n belüli 500 km alatti menetrend szerinti közösségi utazásokhoz. Ezek az intézkedések a Bizottság szélesebb körű erőfeszítéseinek részét képezik, amelyek célja, hogy a közlekedési ágazatot a fenntartható és intelligens mobilitási szolgáltatások valóban multimodális rendszerévé alakítsa át.
Szakpolitikai tervezési gyakorlat
Egyénileg tervezzen olyan szakpolitikai intézkedést, amely ösztönzi az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési módok használatát, figyelembe véve a dokumentumban említett gazdasági ösztönzőket és jobb tájékoztatási stratégiákat. Mutassátok be a szakpolitikai intézkedést az osztálynak kritika és javítás céljából.
1.3.5. Európai Bizottság, Új városi mobilitási keretrendszer, COM (2021) 811 végeleges
Az Európai Bizottság létrehozta az új uniós városi mobilitási keretrendszert, amelynek célja, hogy segítse az európai városokat mobilitásuk és közlekedési rendszereik javításában. A keretrendszer a fenntartható városi mobilitás tervezésének megerősített megközelítését javasolja, beleértve a fenntartható városi mobilitási tervek és multimodális személyszállítási csomópontok kialakítását. Hangsúlyt fektet az egészségesebb és biztonságosabb mobilitás, a digitalizáció, az innováció és az új mobilitási szolgáltatások előmozdítására. A keretrendszer célja továbbá, hogy foglalkozzon a városi mobilitási projektek irányításával, koordinációjával, nemzetközi vonatkozásaival, finanszírozásával, valamint a fenntartható városi mobilitás előmozdításával az EU határain túl.
Kezdeményezések és programok a fenntartható és intelligens városi mobilitás előmozdítására
Az Európai Bizottság számos kezdeményezést és programot hozott létre a fenntartható és intelligens városi mobilitás nemzetközi szintű előmozdítása érdekében. Az egyik ilyen kezdeményezés a Nemzetközi Városi és Regionális Együttműködési Program (IURC), amely iránt 44 város érdeklődött mind az uniós, mind az Unión kívüli országokból. A program a városi és regionális megújulásra és a társadalmi kohézióra összpontosít, valamint a fenntartható mobilitás és a közlekedés kihívásainak kezelésére javasol megoldást. A Bizottság számos nemzetközi tevékenységben is részt vett a fenntartható városi mobilitási megoldások megvalósításának támogatása érdekében. Ezek a tevékenységek magukban foglalják a beruházási dimenziókat és a stratégiai mobilitásirányítást önkormányzati szinten, különös tekintettel a fenntartható városi mobilitás tervezésére. A Bizottság ösztönözte továbbá az együttműködést olyan nemzetközi testületekkel, mint a Polgármesterek Éghajlat- és Energiaügyi Világszövetsége és a Nemzetközi Közlekedési Fórum, a megbízható és megfizethető tiszta energiamegoldások integrálására irányuló ágazatközi megközelítések megerősítése érdekében, többek között a városi közlekedés keretében. A Bizottság emellett a Nyugat-Balkánra, a keleti partnerségre és a déli szomszédságra vonatkozó gazdasági és beruházási tervek végrehajtásának részeként az EU-n kívül is támogatta a fenntartható városi mobilitási megközelítéseket. Ezek a kezdeményezések bizonyítják az EU elkötelezettségét a fenntartható és intelligens városi mobilitás nemzetközi szintű előmozdítását.
Támogatási és finanszírozási eszközök
Európai és nemzeti szinten számos finanszírozási és támogatási eszköz áll rendelkezésre a városi mobilitási projektekre. Ezek közé tartozik a Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, a Horizon Európa K+F keretprogram, a Digitális Európa program, valamint a helyreállítási és rugalmassági eszköz. Emellett a szomszédsági, fejlesztési és nemzetközi együttműködési eszköz (NDICI), valamint az előcsatlakozási alap (IPA III) a bővítési régiókban szintén rendelkezésre áll a fenntartható városi mobilitási kezdeményezések támogatására. A 2020-ban elfogadott taxonómia továbbá létrehozza a zöld gazdasági tevékenységek osztályozási rendszerét, megkönnyítve a városi mobilitásba és az alternatív üzemanyag-használatba történő beruházásokra alkalmas zöld pénzügyi termékek elterjedését. Az Éghajlatsemleges és intelligens városok Misszió célja, hogy nagyobb szinergiákat és kiegészítő jelleget biztosítson más uniós programokkal, segítve a városokat a zöld és digitális átállás megvalósításában az éghajlatvédelmi városi szerződések előkészítése és végrehajtása révén, amelyek beruházási terveket és különböző forrásokból származó finanszírozáshoz való hozzáférést tartalmaznak. Emellett a technikai támogatási eszköz, az InvestEU tanácsadó központ, amely tanácsadói támogatást, technikai segítségnyújtást és finanszírozást nyújt az uniós források városi mobilitási projektek hatásának maximalizálása érdekében. Ezek a támogatási és finanszírozási eszközök bizonyítják a fenntartható és intelligens városi mobilitás támogatása iránti elkötelezettséget mind európai, mind nemzeti szinten.
1.3.6. Nemzetközi Közlekedési Fórum, (2021), Decarbonising Transport in Europe: A jövő útja
Az Európai Bizottság által kezdeményezett, finanszírozott és támogatott „Decarbonising Transport in Europe” (DTEU) projekt eredményeit foglalja össze. A projekt célja az európai közlekedési tevékenységek fejlett modelljeinek kidolgozása volt, ezzel lehetővé téve a döntéshozók számára, hogy reális utakat határozzanak meg a közlekedés 2050-ig történő szén-dioxid-mentesítéséhez, összhangban az Európai Unió klímasemlegességi célkitűzésének elérésével.
A projekten belül két forgatókönyvet dolgoztak ki: a jelenlegi ambiciózus (CA) forgatókönyvet, amely a meglévő és várható szakpolitikákat tartalmazza, és a nagy ambiciózus (HA) forgatókönyvet, amely a CA intézkedéseket agresszívebben alkalmazza, és tovább, szakértők által megvalósíthatónak ítélt dekarbonizációs intézkedéseket vezet be. A szimulációk azt mutatták, hogy a jelenlegi szakpolitikák nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy az EU elérje azt a célt, hogy 2050-re az 1990-es szinthez képest 90%-kal csökkenjen a közlekedés CO2-kibocsátása. A HA forgatókönyv szerinti ambiciózusabb szakpolitikák azonban a CO2-kibocsátás 60%-os csökkentését eredményezhetik, ami meghaladja a Bizottság korábbi szén-dioxid-mentesítési célját.
1.4. Meglévő jogszabályok és szabványok a környezetbarát működésre vonatkozóan
Az EU számos jogszabályt és szabványt hajtott végre a közlekedési ágazatban a környezetbarát működés előmozdítása érdekében. E szabályozások célja a kibocsátások csökkentése, a levegőminőség javítása és a fenntarthatóság fokozása valamennyi közlekedési mód esetében. Az olyan kulcsfontosságú irányelvek, mint a tiszta járművekről szóló irányelv, a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv és az alternatív üzemanyag-infrastruktúráról szóló irányelv konkrét célokat és követelményeket határoznak meg a tagállamok számára a környezetbarátabb közlekedésre irányuló intézkedések kialakítása esetében.
Tiszta járművekről szóló irányelv
A 2009-ben elfogadott és 2019-ben felülvizsgált tiszta járművekről szóló irányelv követelményeket határoz meg a tiszta és energiahatékony járművek közbeszerzésére vonatkozóan. Ösztönzi az alacsony kibocsátású járművek vagy alternatív üzemanyaggal működő járművek, például elektromos, hidrogén- vagy földgázüzemű járművek vásárlását. A tiszta járművek beszerzésének előmozdításával ez az irányelv az üvegházhatású gázok kibocsátásának és a közlekedési ágazatból származó légszennyezésnek a csökkentését célozza. (EC, 2019)
Megújuló energiaforrásokról szóló irányelv
A megújuló energiaforrásokról szóló irányelv kötelező érvényű célokat határoz meg az EU számára a megújuló energiaforrások felhasználására vonatkozóan, beleértve a közlekedési ágazatot is. A tagállamok számára előírja, hogy a közlekedésben felhasznált energia bizonyos százalékát megújuló forrásokból, például bioüzemanyagokból, megújuló villamos energiából és megújuló hidrogénből kell biztosítaniuk. A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításával ez az irányelv hozzájárul az ágazat szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez és az energiabiztonság növeléséhez. (EK, 2023)
Alternatív üzemanyag-infrastruktúráról szóló irányelv
Az alternatív üzemanyag-infrastruktúráról szóló irányelv célja az alternatív üzemanyag-infrastruktúra átfogó hálózatának kialakítása az EU-ban. Az irányelv közös szabványokat és követelményeket határoz meg az elektromos járművek, a hidrogéntöltő állomások, a földgáz és a bioüzemanyagok infrastruktúrájának kiépítésére vonatkozóan. Az alternatív üzemanyagok és a töltőinfrastruktúra elérhetőségének megkönnyítésével ez az irányelv támogatja a tisztább és fenntarthatóbb közlekedési módokra való átállást. (EK, 2021)
Euro-szabványok a járművek károsanyag kibocsátására
Az EU egy sor szabványt vezetett be a járművek kibocsátására vonatkozó határértékek meghatározásával, beleértve a nitrogén-oxidokat (NOx), a részecskéket (PM) és a szén-dioxidot (CO2). Ezek a szabványok elősegítették a tisztább és üzemanyag-hatékonyabb járművek fejlesztését, ami a káros kibocsátások jelentős csökkenéséhez vezetett. A legújabb Euro 6 szabványok például szigorú korlátokat szabnak meg a dízelüzemű járművek NOx- és PM-kibocsátására, hozzájárulva a levegőminőség és a közegészségügy javulásához.
Fenntartható városi mobilitási terv (SUMP)
A fenntartható városi mobilitási terv az EU által támogatott koncepció, amelynek célja, hogy segítse a városokat és régiókat a fenntartható mobilitási stratégiák kidolgozásában. A különböző közlekedési módok – például a tömegközlekedés, a kerékpározás, a gyaloglás és a közös autóhasználat – integrálását ösztönzi a hatékonyabb és környezetbarátabb városi közlekedési rendszer kialakítása érdekében. A SUMP-ok elfogadásával a városok csökkenthetik a torlódásokat, a károsanyag kibocsátásokat és a zajszennyezést, miközben javíthatják a lakosság mobilitását és életminőségét.
1.5. Kihívások és továbblépés
A közlekedési ágazat jelentősen hozzájárul az üvegházhatású gázok globális kibocsátásához, különösen Európában, ahol a közúti árufuvarozás nagy szerepet játszik. Az exportból származó kibocsátások csökkentése a szállítási kereslet várható növekedése miatt is nehézségekbe ütközhet. A nemzetközi légi közlekedés karbonmentesítése ráadásul költséges és technikai kihívást jelent. A zero kibocsátású pálya megvalósításához a gépjárművek gyors karbonmentesítésére is szükség van. (ITF, 2021)
A karbonmentesítésre lehetőségek, például a megújuló energiaforrásokra támaszkodva növelhető a hatékonyság és csökkenthetők a közlekedési szereplők költségei, különösen a közúti árufuvarozás esetében. A közúti személyszállítás is karbonmentessé válhat 2050-re, ami rugalmasabb közlekedési rendszert hozna létre, emellett városi személyszállítás kibocsátása 2050-re a nullához közelíthet az új mobilitási szolgáltatások fejlesztésével.
A fenntartható és alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek megvalósításához ambiciózus szakpolitikákra és technológiai fejlesztésekre van szükség.
Az ITF a „Decarbonising Transport in Europe” projekt eredményei alapján tíz ajánlást tárgyal az európai közlekedés szén-dioxid-mentesítésére vonatkozóan:
- Cselekedjen most, és ne halogassa a szakpolitikai döntéseket, mivel az új megoldások és szakpolitikák bevezetése és jelentős hatásuk elérése időbe telik.
- Olyan politikát kell kialakítani és olyan infrastruktúrát kell építeni, amelyek képesek alkalmazkodni a változó körülményekhez, többféle megoldásba és vészhelyzeti tervbe fektetve, felkészülve az elkerülhetetlen bizonytalanságokra.
- Olyan ágazatközi irányítási struktúrák létrehozására van szükség, amelyek hatáskörrel rendelkeznek a szén-dioxid-mentesítési kihívások kezelésére, biztosítva a szakpolitikai intézkedésrk hatékony átvitelét valamennyi közlekedési alágazatban.
- A közlekedés szén-dioxid-mentesítés szélesebb körű előnyeinek kommunikálása a lakosság elfogadottságának és bevonásának érdekében, hangsúlyozva az újratervezett, szén-dioxid-mentes közlekedési rendszer előnyeit, az élhetőbb városoktól a lehetőségekhez való jobb hozzáférésig.
- Növelni kell az innovatív technológiák és szolgáltatások támogatását, és biztosítani kell, hogy az új megoldások ott kerüljenek bevezetésre, ahol a legnagyobb hatást érik el. A támogatás célzottan arra irányuljon, hogy a kevésbé tehetős és kevésbé sűrűn lakott területek is részesüljenek az innovatív közlekedési technológiákból és szolgáltatásokból.
- A közlekedési ágazat vállalatainak segítése a zöld megoldások bevezetésének felgyorsításában. Tájékoztatás nyújtása a gazdaságpolitikai fejlődésről, a szabályozási intézkedésekről és a támogatási programokról, ezzel elősegítéve az új technológiák és üzleti modellek befogadását.
- Szükséges gazdaságélénkítéshez szükséges ösztönző csomagok kialakítása az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedésre való áttérés felgyorsítása érdekében, mindezt becsatornázva a COVID-19 pandémia utánai fellendülésre irányuló intézkedésekbe.
- Fektessenek be a digitális közlekedési infrastruktúrába, a tömegközlekedés használatának népszerűsítében, valamint a lakosság aktív életmódjának ösztönzésébe.
- Közlekedési szolgáltatókat támogatása fenntarthatósági kötelezettségvállalásokkal.
- A szakpolitikákat és az infrastrukturális beruházások tervezésének biztosítása oly módon, hogy szükség esetén lehetővé tegyék a kiigazításokat, az újratervezésre szolgáló mechanizmusokkal.
1.6. Szakirodalom jegyzék
Corkery, Michael; Creswell, Julie (2 November 2021). “Corporate Climate Pledges Often Ignore a Key Component: Supply Chains”. The New York Times. ISSN 0362-4331. Retrieved 20/04/2024 from https://www.nytimes.com/2021/11/02/business/corporate-climate-pledge-supply-chain.html
Couriers Go Green (May 2023). „State Analysis Assessment Report”. Retrieved 08/05/2024.
European Commission (2018). A Clean Planet for all – A European strategic long-term vision for a prosperous, modern, competitive and climate neutral economy”. Retrieved 20/04/2024 from https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A52018DC0773
European Commission (2019). Clean Vehicles Directive. Retrieved 08/05/2024 from https://eur-lex.europa.eu/eli/dir/2019/1161/oj
European Commission (2023). Renewable Energy Directive. Retrieved 08/05/2024 from https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A32023L2413&qid=1699364355105
European Commission (2021). Alternative Fuels Infrastructure. Retrieved 08/05/2024 from https://transport.ec.europa.eu/transport-themes/clean-transport/alternative-fuels-sustainable-mobility-europe/alternative-fuels-infrastructure_en
European Commission. CO₂ emission performance standards for cars and vans. Retrieved 08/05/2024 from https://climate.ec.europa.eu/eu-action/transport/road-transport-reducing-co2-emissions-vehicles/co2-emission-performance-standards-cars-and-vans_en
European Commission. Sustainable urban mobility planning and monitoring. Retrieved 08/05/2024 from https://transport.ec.europa.eu/transport-themes/urban-transport/sustainable-urban-mobility-planning-and-monitoring_en
Ellenőrizze tudását
2. A városi árufuvarozás környezetbarát átalakításának finanszírozási és támogatási lehetőségei
| Modul | A. Irányítás |
| Téma | 2. A városi árufuvarozás környezetbarát átalakításának finanszírozási és támogatási lehetőségei |
| Cél |
|
| A képzés eredményei | |
|
|
2.1. A városi logisztika és az utolsó kilométeres áruszállítás környezetbarát átalakítását támogató uniós és egyéb nemzetközi finanszírozási programok áttekintése
Az Európai Unió (EU) különböző finanszírozási programokat kínál a városi logisztika és az utolsó kilométeres áruszállítás környezetbarát átalakításának támogatására, a fenntartható és ésszerű mobilitás megvalósítására irányuló szélesebb körű célkitűzések részeként. Az alábbiakban áttekintünk néhány kulcsfontosságú kezdeményezést és forrást:
2.1.1. Európai zöld megállapodás és közlekedés
Az európai zöld megállapodás nagyratörő célokat tűz ki az EU igazságos és jóléti társadalommá való átalakítására, amely modern, erőforrás-hatékony gazdaságot hoz létre, amelynek célja, hogy 2050-re ne legyen nettó üvegházhatású gázkibocsátás, és amelyben a gazdasági növekedés függetlenedik az erőforrás-felhasználástól. Célja továbbá az EU természeti tőkéjének, valamint a polgárok egészségének és jólétének védelme, megőrzése és javítása a környezeti kockázatokkal és hatásokkal szemben. Az alábbiakban az európai zöld megállapodás keretében felvázolt részletes célokat és kezdeményezéseket mutatjuk be, mélyebb tanulmányozás céljából a hivatalos forrásokra mutató hivatkozásokkal kiegészítve:
Klímasemlegesség 2050-re
Célkitűzés: Az üvegházhatást okozó gázok nettó nulla kibocsátásának elérése 2050-re a gazdaság valamennyi ágazatára kiterjedő, társadalmilag igazságos átmenet révén.
Jogszabályok: A cél az Európai klímarendelet értelmében jogilag kötelező erejű.
Tiszta energiaforrás
Megújuló energia: A cél növelni az EU megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzéseit 32%-kal 2030-ra, a szél- és napenergia nagyobb arányú felhasználására törekedve.
Energiahatékonyság: 2030-ra az energiahatékonyság 32,5%-os javulásának megcélzása az 1990-es szinthez képest.
Fenntartható ipar
Körforgásos gazdaság: körforgásos gazdasági cselekvési terv végrehajtása a hosszú termékéletciklus előmozdítása érdekében az újrafelhasználás, javítás és újrahasznosítás révén.
Az ipar dekarbonizációja: Az energiaigényes iparágak átállása környezetbarátabb alternatívákra és folyamatokra.
Építés és felújítás
Felújítási hullám: Az épületek felújítási arányának megduplázása a következő évtizedben az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése érdekében.
Biodiverzitás
2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Célja a biológiai sokféleség védelme és helyreállítása az egész EU-ban, beleértve 3 milliárd fa ültetését 2030-ig.
„Termelőtől a fogyasztóig” (Farm-to-Fork) stratégia
Fenntartható élelmiszerek: A vegyszeres növényvédő szerek használatának 50%-os csökkentése és 2030-ra a mezőgazdasági területek 25%-ának biogazdálkodás alá vonása.
Szennyezés
Szennyezőanyag-mentesség: A levegő-, víz- és talajszennyezés jelentős csökkentése olyan szintre, amely már nem tekinthető károsnak.
Mobilitás
Fenntartható közlekedés: A közlekedési kibocsátások 90%-os csökkentése 2050-ig, a fenntartható és ésszerű mobilitási megoldásokra való áttérés ösztönzése.
Zöld megállapodás finanszírozása
Beruházási terv: Egy évtized alatt legalább 1 billió euró fenntartható beruházás megvalósítása, középpontba helyezve az állami finanszírozást és a magánforrások bevonását az uniós pénzügyi eszközök révén.
Végrehajtás és felügyelet
Európai Éghajlati Paktum: a lakosság és közösségek bevonása a célok megvalósításába az Európai Éghajlati Paktumon keresztül.
E források elsődleges információforrásként szolgálnak mindazok számára, akik szeretnék jobban megismerni az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek és folyamatban lévő kezdeményezéseinek egészét. [1]
2.1.2. EIT városi mobilitási keretrendszer
Az EIT Urban Mobility az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) kezdeményezése. Az EIT célja, hogy a városi mobilitást alakító legnagyobb európai kezdeményezéssé váljon. Az Európai Unió ügynöksége, az EIT legfeljebb 400 millió eurós társfinanszírozást nyújt (2020-2026). Olyan rendszerszintű megoldásokat hoz létre, amelyek több embert lesznek képesek hatékonyabban mozgatni a városban és felszabadítják a közterületeket; a városi mobilitás valamennyi kulcsszereplőjét összefogják a széttagoltság elkerülése érdekében, és a városokat és a polgárokat a kezdetektől fogva jobban bevonják, lehetőséget adva nekik arra, hogy a változás tényleges szereplőivé váljanak. Városainkat kihasználva ipari és egyetemi partnereink bemutatják, hogy az új technológiák hogyan képesek valódi problémákat megoldani a városokban azáltal, hogy az emberek, a szállítmány és a hulladék szállítását észszerűbb módon oldják meg. Az innováció és az átalakulás elősegítésével a mobilitás szén-dioxid-mentesítésével egy olyan innovációs közösséget hoznak létre, amely a 21. századi városok mobilitási megoldásait oktatja és inspirálja.
Az EIT Urban Mobility Alapítvány egy Spanyolországban bejegyzett nonprofit szervezet. Az alapítványt 2022-ben hozták létre azzal a céllal, hogy támogassa az EIT városi mobilitási célkitűzésének megvalósítását. Jelenleg az alapítvány tevékenységi területei az EIT Urban Mobility Master School (Master School) és a Horizon Lab (Horizon Lab).
Az EIT Urban Mobility Egyesület célja pedig az európai tudás, üzleti és növekedési pozíció megerősítése a mobilitáshoz és logisztikához való hozzáférés biztosítása terén, a városi területeken, zöldebb, inkluzívabb, biztonságosabb és ésszerűbb módon, miközben növeli a városok alapvető értékét, mint az élet, a mozgás, a találkozók, a tapasztalatszerzés és a munka helyszínei. [1]
Az EIT Urban Mobility néhány kulcsfontosságú programja a következő:
- Innovációs központ: A központ a városi mobilitás javítását, valamint a városok zsúfoltságának és környezetszennyezésének csökkentését célzó megoldások kidolgozására összpontosít. A cél a fenntarthatóbb és hatékonyabb városi közlekedési rendszerek létrehozása.
- Akadémia: A program a városi mobilitás kezelésével kapcsolatos készségek és ismeretek fejlesztését célzó oktatást és képzést kínál. Célja, hogy felkészítse a terület jövőbeli vezetőit és megújítóit.
- Üzletalapítás: A program a városi mobilitási ágazatban működő startupok és új vállalkozások támogatására irányul, és az innovatív mobilitási megoldások kereskedelmi forgalomba hozatalát segíti.
- Factory: A prototípusok piacra juttatására összpontosít, és olyan kísérleti projekteket támogat, amelyek demonstrálják az új városi mobilitási megoldások működőképességét.
- RIS (regionális innovációs program): A program az Európában mérsékelten vagy csekély mértékben innovatív régiók innovációját támogatja, azzal a céllal, hogy növelje képességeiket a városi mobilitási megoldások terén.
E programok prioritásai a városi életmód javítása, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, a fenntartható és innovatív közlekedési megoldások előmozdítása, valamint a városi területek életminőségének javítása. Az érdekeltek széles körét célozzák meg a várostervezőktől és a helyi önkormányzatoktól kezdve a városi mobilitásban érintett startupokig és oktatási intézményekig.
Az aktuális felhívások itt érhetők el: https://www.eiturbanmobility.eu/wp-content/uploads/2024/02/Call-programme_-January-2024.pdf
2.1.2.1. Horizon Lab
A Horizon Lab (korábban The Action and Impact Group) 2021 júniusában indult az EIT Urban Mobility innovációs programjának részeként. A kezdeményezés támogatja és bővíti az EIT Urban Mobility közösségének pénzügyi és stratégiai értékét azáltal, hogy külső finanszírozást céloz meg, különösen a korai és közepes TRL (Technológiai készültségi szint) innovációs és kutatási intézkedésekre. [3]
2.1.2.2. EIT Városi mobilitási mesterképzés
Mesterképzés vezető európai egyetemekkel, vállalatokkal és városokkal együttműködésben. Mesterképzéseink nem csak az ipar és a városok által sürgősen szükséges képzést nyújtanak Önnek, hanem értékes kapcsolatrendszert és valóban nemzetközi tapasztalatokat is. [4]
2.1.3. Uniós finanszírozási programok (2021-2027)
Az EU átfogó listát nyújt a finanszírozási lehetőségekről a 2021–2027-es időszakra vonatkozó hosszú távú költségvetés és a Next Generation EU keretében.
Ezek közé tartoznak:
2.1.3.1. Horizont Európa
A Horizont Európa az Európai Unió kiemelt kutatási és innovációs finanszírozási programja, amely a 2021-2027 közötti időszakban 95,5 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik. Célja az olyan globális kihívások kezelése, mint az éghajlatváltozás, az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak támogatása, valamint az EU versenyképességének és növekedésének ösztönzése. A program támogatja az együttműködést, és célja, hogy erősítse a kutatás és az innováció hatását az uniós szakpolitikák kidolgozásában, támogatásában és végrehajtásában. Az érdekeltek széles körét célozza meg, beleértve az EU és a társult országok jogi személyeit, elősegítve a kimagasló tudás és technológiák létrehozását és terjesztését, a munkahelyteremtést, a gazdasági növekedést és a beruházási hatások optimalizálását a megerősített Európai Kutatási Térségen belül.
A Horizont Európa fő elemei és újításai közé tartozik az Európai Innovációs Tanács, amely a jelentős méretnövelési potenciállal rendelkező, áttörést jelentő újításokat, valamint a célok meghatározott időkeretekben történő megvalósítását célzó feladatok végrehajtását támogatja. A program emellett hangsúlyt fektet a nyílt tudománypolitikára is, előírva a publikációkhoz való nyílt hozzáférést és a nyílt tudomány elveinek alkalmazását minden tevékenységében. A Horizont Európa továbbá új megközelítést vezet be a partnerségek terén, amely az EU szakpolitikai célkitűzéseinek támogatása érdekében az iparral való céltudatos és ambiciózus együttműködésre törekszik.
A Horizont Európa három fő pillér köré épül:
- tudományos kiválóság
- globális kihívások és az európai ipar versenyképessége
- innovatív Európa
Az egyes pillérek különböző elemeket foglalnak magukban, mint például az Európai Kutatási Tanács, a Marie Sklodowska-Curie-cselekvések és a kutatási infrastruktúrák, amelyek a kutatás és az innováció különböző aspektusait szolgálják. [5]
A Horizont Európa rendelkezik a logisztikai és szállítási ágazatra összpontosító egyedi programokkal, szélesebb körű éghajlat-, energia- és mobilitási munkaprogramok részét képezik. E programok célja a tiszta, versenyképes, biztonságos, ésszerű és rugalmas közlekedést és mobilitást szolgáló megoldások és szolgáltatások kidolgozása. A prioritások közé tartozik a közlekedés hatékonyságának növelése, a környezeti hatások csökkentése és a mobilitási rendszerek innovációjának előmozdítása. A programokkal és a konkrét pályázati felhívásokkal kapcsolatos részletesebb információkért látogasson el az Európai Bizottság hivatalos oldalaira a Horizont Európa közlekedéskutatási programmal és a kapcsolódó munkaprogramok dokumentumokkal kapcsolatban: https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/docs/2021-2027/horizon/wp-call/2023-2024/wp-8-climate-energy-and-mobility_horizon-2023-2024_en.pdf
Néhány példa:
2.1.3.1.1. The NZC projekt – NetZeroCities
A NetZeroCities az Európai Unió Zöld Megállapodását támogató Horizont 2020 kutatási és innovációs program része. A NetZeroCities projekt célja, hogy segítse a városokat abban, hogy leküzdjék azokat a jelenlegi strukturális, intézményi és kulturális akadályokat annak érdekében, hogy 2030-ra elérjék a klímasemlegességet [6].
2.1.3.1.2. Innovatív zöld városi logisztikai megoldások felértékelése
Az URBANE a többszereplős együttműködés és a PI által inspirált (Physical Internet model) utolsó kilométeres szállításokat jelenti. Az URBANE célja annak bemutatása, hogy a fejlődő „fizikai internet” koncepciókat alkalmazó innovatív technológiák hogyan képesek akár 20%-kal csökkenteni az utolsó kilométeren történő szállításból származó üvegházhatású gázok kibocsátását.
2.1.3.2. Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) a 2021-2027-es időszakra egy olyan kulcsfontosságú uniós finanszírozási eszköz, amelynek célja a növekedés, a foglalkoztatás és a versenyképesség előmozdítása célzott infrastrukturális beruházások révén Európa-szerte. A 33,71 milliárd eurós átfogó költségvetéssel rendelkező CEF a nagy teljesítményű, fenntartható és hatékonyan összekapcsolt transzeurópai hálózatok fejlesztésére összpontosít a közlekedési, az energetikai és a digitális szolgáltatási ágazatokban. A beruházások célja, hogy áthidalják az európai infrastruktúra hiányzó láncszemeit, elősegítsék a könnyebb és fenntarthatóbb utazást, javítsák Európa energiabiztonságát és lehetővé tegyék a megújuló energiaforrások szélesebb körű felhasználását, valamint a határokon átnyúló digitális szolgáltatások megerősítését.
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a 2021-2027 közötti időszakra a közlekedési infrastruktúrába történő stratégiai beruházásokra összpontosít, hangsúlyt fektetve a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) fejlesztésére. A CEF prioritásai közé tartozik a közlekedési ágazatban a határokon átnyúló kapcsolatok javítása, a hiányzó kapcsolatok pótlása, valamint a fenntartható, inkluzív és biztonságos mobilitás előmozdítása valamennyi közlekedési mód (közúti, vasúti, tengeri, belvízi, légi) esetében.
A CEF fő prioritásai a következők:
- A határokon átnyúló projektek támogatása és a TEN-T hálózat szűk keresztmetszeteinek megszüntetése.
- Az intelligens, együttműködő, fenntartható és biztonságos mobilitási megoldások előmozdítása.
- Az új technológiák és az innováció használatának ösztönzése, mint például az automatizálás, a közlekedési módok integrációja és az alternatív üzemanyagok infrastruktúrája.
- A közlekedési infrastruktúra rugalmasabbá tétele, különösen az éghajlatváltozásra adott válaszként.
- A városi csomópontok, multimodális logisztikai platformok, tengeri és belvízi kikötők, valamint vasúti és közúti terminálok közötti kapcsolatok javítása.
A CEF közlekedési ágazata jelentős költségvetési keretösszeggel rendelkezik: 2021 és 2027 között 25,8 milliárd eurót szánnak e kezdeményezések támogatására. Ez a finanszírozás olyan jelentős infrastrukturális projektek előmozdítására szolgál, amelyek összhangban vannak az EU tágabb értelemben vett célkitűzéseivel, amelyek célja egy környezetbarátabb, hatékonyabb és teljes mértékben integrált közlekedési hálózat kialakítása a tagállamokban [7].
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében a közlekedési ágazatban jelenleg futó programokról és prioritásokról részletesebben az Európai Bizottság az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedési ágazatának sajátosságairól szóló forrásaiból tájékozódhat [8].
2.1.3.3. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és Kohéziós Alap (KA)
Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap (KA) olyan uniós pénzügyi eszközök, amelyek célja a regionális különbségek csökkentése és a kohézió előmozdítása az EU-ban. Az ERFA a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésére összpontosít az innovációba, a kis- és középvállalkozásokba, a zöld és digitális átmenetbe, valamint a társadalmi befogadásba való befektetéssel. A Kohéziós Alap azokat a tagállamokat célozza meg, ahol az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) az uniós átlag 90%-a alatt van, valamint támogatja a környezeti fenntarthatóságot és a transzeurópai közlekedési hálózatokat. A 2021-2027-es időszakra az ERFA és a Kohéziós Alap együttes költségvetése meghaladja a 240 milliárd eurót. Ezek az alapok döntő fontosságúak az EU kohéziós politikai céljainak eléréséhez, amelyek az összes uniós régiót és tagállamot, különösen a kevésbé fejletteket célozzák. [9]
A 2021-2027-es finanszírozási időszakban az ERFA különösen a következőkre összpontosít:
- A hatékonyabb logisztika és szállítás szempontjából kritikus fontosságú mobilitási infrastruktúra fejlesztésével támogatja az összekapcsoltabb Európa kialakítását.
- A fenntartható közlekedési rendszerek előmozdítása, amelyek kulcsfontosságúak a közlekedés környezeti hatásainak csökkentése szempontjából.
- A logisztikai ágazat számára létfontosságú, a digitális összekapcsolhatóságba és a közlekedési szolgáltatások innovációjába történő beruházások elősegítése.
Ezek a prioritások a gazdasági növekedés és a társadalmi befogadás fellendítésére, valamint a zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérésre irányuló tágabb célkitűzésekbe ágyazódnak.
Az ERFA által finanszírozott konkrét projektek a logisztikai és szállítási ágazatban jellemzően olyan infrastruktúra fejlesztését foglalják magukban, amely támogatja a helyi és a határokon átnyúló összeköttetést, és növeli a közlekedési hálózatok hatékonyságát és fenntarthatóságát az EU-ban.
Az ERFA-ról, annak célkitűzéseiről, valamint arról, hogy miként támogatja a logisztikai és szállítási ágazatot, részletesebb információt az Európai Bizottság honlapján található hivatalos oldalakon talál:
- European Regional Development Fund (ERDF) – European Commission
- Inforegio – European Regional Development Fund
2.1.3.4. A környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE)
A 2021-2027 közötti időszakra 5,43 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező LIFE program célja, hogy támogassa a fenntartható, körforgásos, energiahatékony és klímasemleges gazdaságra való átállást. A program a környezetminőség védelmére és javítására, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására és az ökoszisztémák pusztulásának megakadályozására összpontosít. A program négy alprogramot foglal magában: természet és biológiai sokféleség, körforgásos gazdaság és életminőség, éghajlatváltozás mérséklése és alkalmazkodás, valamint tiszta energiára való átállás, amelyek különböző környezetvédelmi és éghajlati cselekvési célokkal foglalkoznak. [10]
2.1.4. Interreg 2021-2027: Az együttműködés előmozdítása egy erősebb Európa érdekében
Az Interreg az Európai Unió egyik legfontosabb eszköze, amelynek célja, hogy projektfinanszírozás révén elősegítse a határokon átnyúló együttműködést, és ezáltal támogassa a regionális fejlődést és integrációt. A program célja az uniós régiókban azonosított közös kihívások kezelése, valamint az uniós tagállamok gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának erősítése.
Az Interreg céljai:
- A regionális integráció fokozása: A nemzeti határokon átnyúló együttműködés előmozdítása, beleértve az EU belső határait és a szomszédos országokkal való külső határokat is.
- A fenntartható fejlődés támogatása: Környezeti, infrastrukturális és társadalmi kihívások kezelése együttműködési projektek révén.
- A versenyképesség és az innováció javítása: Az ötletek, erőforrások és technológiák megosztásának megkönnyítése a régiók versenyképességének növelése érdekében.
- A közös megoldások és a szakpolitikai ismeretek elsajátításának ösztönzése: Lehetővé teszi a régiók számára, hogy egymás tapasztalataiból tanulva hatékonyabb regionális politikákat dolgozzanak ki és hajtsanak végre.
Az Interreg prioritásai:
- Egy zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású Európa: Fókuszban a fenntartható közlekedés, az energiahatékonysági projektek és a környezetvédelmi kezdeményezések.
- Egy jobban összekapcsolt Európa: A közlekedési és digitális infrastruktúra fejlesztésének hangsúlyozása a hozzáférhetőség és az összekapcsolhatóság javítása érdekében.
- Szociálisabb Európa: A társadalmi befogadást elősegítő és az egyenlőtlenségek elleni küzdelmet célzó projektek támogatása.
- Okosabb Európa: Befektetés az innovációba, a digitalizációba és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatásába.
Ezek a prioritások összhangban vannak az Európai Unió kohéziós politikájának tágabb céljaival, amelyek célja az uniós régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése és a fenntartható, inkluzív növekedés előmozdítása.
Részletesebb betekintést az Interreg hivatalos honlapján (Interreg website) és az Európai Bizottság Interregről szóló oldalán (European Commission’s page) kaphat.
Az Interreg számos olyan programmal rendelkezik, amelyek a fenntartható közlekedésre, az energiahatékonyságra és a környezetvédelmi kezdeményezésekre összpontosítanak a különböző európai régiókban:
- Fenntartható energiaügyi cselekvési terv (Sustainable Energy Action Plan – SEAP): A romániai Alba Iuliában végrehajtott terv a középületek energiahatékonyságának növelésére, a fenntartható városi közlekedési rendszerekre és a közvilágítás korszerűsítésére összpontosít. Célja a CO2-kibocsátás jelentős csökkentése a város egész területén. Ez a projekt jól példázza a helyi önkormányzatok elkötelezettségét az energiafogyasztás csökkentése és a környezeti fenntarthatóság fokozása iránt (Interreg Europe).
- Interreg Északi-tengeri régió: Ez a transznacionális együttműködési program hét országot érint, és az elérhetőség javítására, a fenntartható közlekedés előmozdítására és a környezetfejlesztés fokozására helyezi a hangsúlyt. A program olyan projekteket támogat, amelyek elősegítik a zöld átmenetet és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet, javítva az északi-tengeri régió általános életminőségét és fenntarthatóságát (Interreg North Sea).
- Északi periféria és Északi-sarkvidék program (NPA): A távoli és ritkán lakott területekre összpontosítva az NPA program célja a fenntartható fejlődés támogatása az innovációs kapacitás, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az erőforrások fenntartható felhasználásának fokozásával. Elősegíti az együttműködést Európa legészakibb részein és az észak-atlanti területeken (Interreg NPA).
Az Interreg Europe számos, a logisztikai ágazatot érintő projektet támogatott, amelyek a fenntarthatóság, a hatékonyság és a technológiai integráció javítására összpontosítanak. Néhány figyelemre méltó példa:
- Fenntartható városi logisztika: A kezdeményezés célja a városi logisztika kihívásainak kezelése a fenntartható városi mobilitási tervek (SUMP) kidolgozásának ösztönzésével. A városok olyan politikákat vizsgálnak, amelyek a nem személyszállító járművek szabályozására irányulnak a szén-dioxid-kibocsátás, a légszennyező anyagok és a forgalmi torlódások csökkentése érdekében. A projekt támogatja a tiszta városi logisztikai gyakorlatok integrálását, mivel a városok az e-kereskedelem által vezérelt logisztikai tevékenységek megugrását tapasztalják.
- Bouwhub – Intelligens épületlogisztika: A projekt egy utrechti logisztikai központot foglal magában, amelynek célja az építési projektekhez szükséges anyagok elosztásának ésszerűsítése, ezáltal a CO2-kibocsátás csökkentése és a hatékonyság javítása. A központ több projekthez szervezi az anyagokat, csökkenti a szállítások mennyiségét, és koordinálja az anyagok újrafelhasználását és újrahasznosítását. Ez nemcsak a városközpontok forgalmát és szennyezését csökkenti, hanem növeli a biztonságot és csökkenti a hulladék mennyiségét az építkezéseken. [11]
- RECREATE: Ez a projekt a regionális közlekedési kkv-kat (kis- és középvállalkozásokat) célozza meg kapacitásuk és versenyképességük növelése érdekében. A közlekedési ágazatban működő csúcstechnológiai kkv-k támogatására összpontosít, hogy új technológiákat fejlesszenek ki és forgalmazzanak, bővítsék piaci ismereteiket, valamint javítsák a külső információkhoz és erőforrásokhoz való hozzáférésüket. A projekt tágabb célja a gazdasági versenyképesség növelése az olyan régiókban, mint Coventry és Warwickshire, a járműgyártásra és a közlekedési ágazatra összpontosítva. [12]
Az Interreg DR, más néven Interreg Dunai Régió a logisztikai ágazaton belül különböző projekteket támogat, amelyek célja a hatékonyság, a fenntarthatóság és a versenyképesség növelése a régióban. Az alábbiakban bemutatunk néhány, az Interreg DR keretében megvalósuló, a logisztikai ágazatra összpontosító projektet:
- SPOTLOG: A program a zöld és társadalmilag felelős városi logisztikai innovációk létrehozására összpontosít. A helyi közösségeket bevonja a szén-dioxid-kibocsátásmentes logisztikai rendszerek fejlesztésébe, és a digitalizációt a szállítási szolgáltatások javítására használja. A projekt célja az érdekeltek közötti bizalom erősítése és a politikai eszközök fejlesztése az inkluzív és karbonsemleges mobilitás európai céljainak elérése érdekében. [13]
- EMMA (az áruszállítási mobilitás és a logisztika javítása a balti-tengeri régióban): Az EMMA projekt célja a belvízi és a folyó-tengeri szállítás megerősítése a balti-tengeri régióban. A belvízi közlekedés politikai és működési keretének javításán dolgozik, ami magában foglalja a tudatosság növelését, kísérleti demonstrációkat és a politika befolyásolását stratégiai ajánlásokon keresztül. [14]
- CoCoBLog (Competent and Competitive Baltic Logistics): Célja, hogy áthidalja a balti-tengeri régióban a jelenlegi és a szükséges logisztikai készségek és kompetenciák közötti szakadékot. Ez a projekt a logisztikai ágazatban működő vállalatok intézményi kapacitásait erősíti, ami végső soron a logisztikai teljesítmény javulásához és a régió országai közötti különbségek csökkenéséhez vezet. [15]
Interreg Central Europe (Interreg CE) az Európai Unió finanszírozási programja, amely támogatja a közép-európai régiók közötti együttműködést a közös regionális kihívások kezelése érdekében. A program olyan projekteket finanszíroz, amelyek növelik az ellenálló képességet és foglalkoznak a transznacionális kérdésekkel, az innovációra, a környezeti fenntarthatóságra és a regionális összekapcsolhatóságra összpontosítva.
Néhány, az Interreg CE által támogatott, a logisztikai ágazatra összpontosító projekt:
- SOLEZ: A projekt célja a fenntartható mobilitás javítása a közép-európai városi területeken. Az alacsony kibocsátású zónák, intelligens parkolási megoldások és cselekvési tervek kidolgozására összpontosít a városok számára a fenntartható mobilitási gyakorlatok elterjedésének növelése érdekében. A projekt különböző eszközöket fejlesztett ki, amelyek segítik a városokat a fenntartható logisztikai és mobilitási megoldások tervezésében és megvalósításában. [16]
- TalkNET: A projekt a multimodalitásra és az ökoinnovációra helyezi a hangsúlyt, a csomópontok kezelésének optimalizálására és az alternatív üzemanyagok alkalmazására összpontosítva. E célok támogatására számos cselekvési tervet és tudáseszközt dolgozott ki, amelyek célja a közlekedési és logisztikai hálózatok hatékonyságának és fenntarthatóságának javítása az egész régióban. [17]
- Food4CE: Bár nem közvetlenül az általános logisztikára összpontosít, a Food4CE az alternatív élelmiszerhálózatok (AFN-ek) támogatására irányuló tágabb céljának részeként a logisztikát is bevonja. Ez a projekt a regionális élelmiszer-logisztikára összpontosít, és célja a fenntartható és rugalmas élelmiszer-ellátási rendszerek támogatása innovatív logisztikai megoldások kifejlesztése és az elektromobilitás alkalmazása révén. [18]
További Interreg-pályázatok a következő oldalon találhatók: https://interreg.eu/call-for-project/
2.2. Futár-, postai- és szállítmányozási tevékenységek környezetbarát átalakulásának támogatására és az ezzel kapcsolatos konzultációra szolgáló uniós és egyéb nemzetközi intézményi eszközök áttekintése
A futár-, postai és szállítmányozási műveletekben a technológiai fejlődés, a szabályozási változások és a változó piaci dinamika által vezérelt zöld átállás globális prioritás. A szállítmányozási ágazatban a fenntarthatóbb gyakorlatok irányába történő átmenetet különböző nemzetközi és uniós intézmények támogatják és konzultálnak velük a szabályozási keretek, a technológiai innovációk és a piacorientált reformok kombinációja révén.
2.2.1. Az ENSZ útmutatója a közlekedéssel kapcsolatos klímavédelmi intézkedésekhez
Az ENSZ útmutatója a közlekedéssel kapcsolatos klímavédelmi intézkedésekről a közlekedési ágazat dekarbonizálásának teljes körű és inkluzív megközelítését hangsúlyozza, ami elengedhetetlen a Párizsi Megállapodáshoz való igazodáshoz és a Fenntartható Fejlődési Célok (SDGs) eléréséhez.
A főbb pontok a következők:
- Dekarbonizációs erőfeszítések: A belső égésű motorral hajtott járművek 2040-ig történő fokozatos kivonásának előtérbe helyezése és a zéró kibocsátású járművek szabványként való támogatása a hajózásban. Ez az átállás az egyének, a vállalkozások és a kormányok közös erőfeszítéseit igényli, hogy átalakítsák utazási szokásaikat, üzleti tevékenységüket és szabályozási kereteiket.
- Inkluzivitás és biztonság: A biztonságos és megbízható tömegközlekedéshez való hozzáférés javítása létfontosságú. Az erőfeszítéseket a tömegközlekedési lehetőségek kényelmesebbé tételére és a biztonsági problémák megoldására kell irányítani, különösen a nőket és lányokat érintő problémák megoldására, hogy a mobilitáshoz való méltányos hozzáférést biztosítsuk a jelenleg még nem részesülő több mint egymilliárd ember számára.
- Gazdasági és foglalkoztatási lehetőségek: A fenntartható közlekedési rendszerek nemcsak környezetvédelmi okokból kulcsfontosságúak, hanem jelentős gazdasági előnyöket és munkahelyteremtési lehetőségeket is kínálnak. A tömegközlekedésbe történő beruházások például bizonyítottan háromszor annyi munkahelyet teremtenek, mint az új autópályák építése.
- Rugalmasság és alkalmazkodás: Mivel a meglévő közlekedési infrastruktúra nagy részét veszélyeztetik az éghajlatváltozás okozta események, határozottan szükség van a fokozott ellenálló képesség tervezésére, a kockázatelemzésre és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás finanszírozásának növelésére, különösen a fejlődő országokban.
- Technológia és innováció: A 2050-ig szóló elképzelés szerint a közlekedési ágazat teljesen dekarbonizált lesz az alacsony kibocsátású és karbonmentes alternatívák bevezetésével. A járműtechnológia innovációi, a tiszta elektrifikáció és a különböző közlekedési módok nulla kibocsátású üzemanyagainak kifejlesztése, valamint az infrastruktúra fejlesztése az átmenet kulcsfontosságú eszközeiként jelennek meg.
- Digitális integráció: A digitális technológiák és a fejlett adatkezelési rendszerek használata kulcsfontosságú a különböző közlekedési módok közötti összeköttetés javításához, az utazás hatékonyságának, megbízhatóságának és megfizethetőségének fokozásához, valamint a rendszerek jövőbeli hatásokkal szembeni ellenállóbbá tételéhez.
Az ENSZ közlekedéssel kapcsolatos éghajlat-politikai útmutatója a társadalom valamennyi szektorában és szintjén együttműködésre szólít fel annak érdekében, hogy hogy a közlekedést fenntartható rendszerré alakítsák, amely támogatja a gazdasági növekedést, javítja a közegészségügyet és mérsékli az éghajlatváltozást. Ezen elképzelés megvalósításához átfogó reformokra lesz szükség a politika, a pénzügyek és a mobilitással kapcsolatos szociális viselkedés terén. [19]
2.2.2. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) fenntartható közlekedési stratégiája
Az OECD fenntartható közlekedésre vonatkozó stratégiája, amelyet az OECD-tagországok környezetvédelmi miniszterei 2001 májusában fogadtak el, a környezetileg fenntartható közlekedés (EST) felé való átmenetet helyezi a középpontba. Célja, hogy támogassa a gazdasági fejlődést és az egyéni jólétet anélkül, hogy indokolatlan egészségügyi és környezeti hatásokat okozna, vagy kimerítené a véges erőforrásokat. Az iránymutatások arra ösztönzik a kormányokat, hogy olyan stratégiákat dolgozzanak ki és hajtsanak végre, amelyek figyelembe veszik egyedi földrajzi és társadalmi-gazdasági adottságaikat, és olyan kívánatos megközelítést kínálnak a közlekedési ágazat számára, amely a fenntartható fejlődés más ágazatai számára is előnyös lehet. [20]
2.2.3. Nemzetközi támogatás és konzultáció
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) felvázolja, hogy a globális kommunikációs infrastruktúrában döntő szerepet játszó postai és futárszolgálati ágazat az elmúlt évtizedekben jelentős változásokon ment keresztül. Ezek a változások magukban foglalják a piacorientált reformokat, mint például az állami postai szolgáltatók társaságosítása és privatizációja, valamint a postai monopóliumok hatókörének csökkentése. A WTO A Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezménye (GATS) a postai és futárszolgálatokra is vonatkozik, ösztönözve a liberalizációt és a piacra jutás javítását. A technológiai fejlődés a csomagkézbesítés iránti kereslet növekedését is elősegítette, amely kulcsfontosságú az e-kereskedelem és a „just-in-time” ellátási lánc menedzsment szempontjából. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elsősorban a zökkenőmentes, kiszámítható és szabad globális kereskedelmi keretek megteremtésére összpontosít, nem pedig olyan konkrét ágazatokra, mint a fenntartható szállítás. Kezdeményezései azonban közvetve támogatják a fenntartható közlekedést a környezeti fenntarthatóságot ösztönző és a zöld technológiák kereskedelmi akadályainak csökkentését célzó kereskedelmi politikákon keresztül. A kereskedelemmel és a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos részletes stratégiákat és célkitűzéseket a WTO hivatalos forrásai tartalmazzák. [21]
2.2.4. EU-támogatás és konzultáció
Az Európai Unió (EU) környezetvédelmi és közlekedési politikáján keresztül jelentősen befolyásolja a futár-, postai és szállítmányozási műveletek környezetbarát átalakítását. Bár a rendelkezésre bocsátott anyagokban nem azonosítottak olyan konkrét uniós szintű programokat, amelyek közvetlenül a futár- és postai szolgáltatások fenntarthatóságát célozzák, az EU átfogó környezetvédelmi stratégiái, beleértve az európai zöld megállapodást is, tartalmaznak olyan intézkedéseket, amelyek közvetve támogatják az ágazat környezetbarátabbá válását. Az EU már a történelem során is hangsúlyt fektetett a kibocsátás csökkentésére, az energiahatékonyság előmozdítására és az innováció ösztönzésére a szállítás és a logisztika területén, ami a futár- és postai szolgáltatásokat a tágabb értelemben vett szállítási ágazat részeként foglalja magában.
2.3. Az uniós és egyéb nemzetközi karrierlehetőségek áttekintése a zöld városi logisztikai ágazatban
A zöld városi logisztikai ágazat gyorsan fejlődő terület, amely különböző, gyorsan fejlődő területeket foglal magában, mint például a fenntartható ellátási lánc menedzsment, a szállítási tervezés, a megújuló energiaforrások integrációja, az adatelemzés vagy az utolsó kilométeres szállítás menedzsmentje, amelyek mindegyike egyaránt fontos területe a fenntartható áruszállítási logisztikának a logisztikai hálózatok optimalizálásában a környezeti hatások minimalizálása érdekében. Európa ambiciózus politikákat és szabályozásokat hajt végre a fenntartható városi logisztika előmozdítása érdekében, amelyek a kibocsátáscsökkentéssel, a torlódások kezelésével és az alternatív közlekedéssel kapcsolatos politikákat alakítanak ki.
Az iparági szereplők vagy tudományos intézmények mellett a kormányzati szervek, az önkormányzatok és a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) is fontos szerepet játszanak a fenntartható városi logisztikai kezdeményezések előmozdításában és végrehajtásában. Az uniós finanszírozásnak köszönhetően számos európai startup és kutatóintézet együttműködik a városi áruszállítási logisztika optimalizálását célzó innovatív technológiák és megoldások kifejlesztésében, amelyek lehetővé teszik a környezeti hatások minimalizálását célzó, a vállalkozások által fenntartott gyakorlatok fenntartását, és olyan kezdeményezéseken dolgoznak, mint a beszállítók bevonása, karbonlábnyom csökkentése, a fenntarthatóbb szállítási módokra való áttérés, az utolsó kilométeres szállítás kezelése, vagy akár az etikus beszerzés és a körforgásos gazdaság elvei.
2.3.1. Intézmények a zöld városi szállítmányozási ágazatban történő karrierépítésben:
Az európai egyetemek és kutatóintézetek élvonalbeli kutatásokat végeznek a zöld városi logisztikával kapcsolatos témákban, beleértve a fenntartható közlekedési rendszereket, az energiahatékony logisztikai műveleteket és az intelligens városi kezdeményezéseket. Számos egyetem kínál a fenntartható közlekedésre, városi logisztikára és ellátási lánc menedzsmentre összpontosító diplomaprogramokat, tanfolyamokat és kurzusokat, amelyek olyan témakörökre terjednek ki, mint a zöld logisztikai stratégiák, a közlekedéstervezés, a fenntartható ellátási lánc gyakorlatai és a környezetgazdálkodás. Ezek a szervezetek lehetőséget biztosítanak az együttműködésre, a tudáscserére.
A Fraunhofer Institute for Material Flow and Logistics (Németország) vállalatspecifikus, személyre szabott megoldásokra összpontosít, és a tervezéstől a megvalósításig kíséri ügyfeleit. [22]
A Leedsi Egyetem Közlekedéstudományi Intézete (Egyesült Királyság) nemzetközileg is kiváló kutatási eredményeket hoz, amelyek hatással vannak a közlekedéspolitikára és -gyakorlatra, és hozzájárulnak a szélesebb értelemben vett gazdaság és társadalom fejlődéséhez [23]
Szakmai továbbképzések, rendezvények, konferenciák és workshopok:
A szakmaközi tanfolyamok, workshopok és szemináriumok a zöld városi logisztikára és a fenntartható közlekedési gyakorlatokra összpontosítanak, mint például az útvonal-optimalizálás, a kibocsátáscsökkentés vagy a zöld flottakezelés. A konferenciákon szakemberek, kutatók, politikai döntéshozók és iparági vezetők vitatják meg a zöld városi logisztikai ágazat legújabb trendjeit, innovációit és kihívásait.
- Európai konferencia a fenntartható városi mobilitási tervekről (SUMP) https://transport.ec.europa.eu/transport-themes/urban-transport/sustainable-urban-mobility-planning-and-monitoring_en
- Green Logistics Expo, amely platformot biztosít az európai és globális piacokkal kapcsolatos vitáknak, valamint a technológiai és modellinnovációkkal kapcsolatos aktualitásoknak https://greenlogisticsexpo.it/en/
Tanácsadási és konzultációs szolgáltatások:
Olyan nemzetközi szervezetek, mint az Európai Unió vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete és a Nemzetközi Közlekedési Fórum koordinálják az éghajlatváltozás kezelésére és a fenntartható közlekedés előmozdítására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket.
Ágazati szövetségek és hálózatok:
E közösségek célja a tudásmegosztás és a szakmai fejlődés. Az Európai Zöld Városok Hálózata (European Green Cities Network), az Európai Logisztikai Szövetség (ELA) és az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) együttműködési és információcsere-fórumokat kínál.
- Európai Logisztikai Szövetség – European Logistics Association (elalog.eu)
- A Beszerzési és Ellátási Menedzsment Nemzetközi Szövetsége (IFPSM) IFPSM | IFPSM
- Nemzetközi Készletgazdálkodási Tudományos Társaság – International Society for Inventory Research- (isir.hu)
- https://www.etp-logistics.eu/roadmaps-3-2/sustainable-safe-and-secure-supply-chains-2-3-2/
- https://www.itf-oecd.org/urban-logistics-hubs-roundtable
2.3.2. Karrierépítési lehetőségek a zöld városi logisztikában
A fenntartható vállalati működés fokozása érdekében a belső csapatokkal, külső partnerekkel és technológiai szállítókkal való együttműködés segítheti a logisztikai vállalatokat a hatékonyságot javító és a kibocsátást csökkentő innovatív megoldások tesztelésével és kiterjesztésével.
A fenntartható ellátásilánc-menedzsment célja a vállalat működésének karbonlábnyomának csökkentése, az ellátási lánc hálózatok optimalizálására irányuló stratégiák kidolgozása és végrehajtása, a beszállítókkal való együttműködés a fenntarthatósági kezdeményezések terén, a környezeti hatáshoz kapcsolódó kulcsfontosságú teljesítménymutatók nyomon követése és jelentéskészítés, valamint olyan zöld logisztikai gyakorlatok bevezetése, mint a hatékony készletgazdálkodás, a csomagolás optimalizálása és a hulladékcsökkentés.
A zöld flottamenedzsment olyan technológiákat használ, amelyek javítják a hatékonyságot a flottajármű kezelésében és optimalizálásában a környezeti hatások minimalizálása és a kibocsátások csökkentése érdekében, hatékony útvonal- és ütemezési rendszerek bevezetésével, valamint fenntartható karbantartási gyakorlatok elfogadásával.
A környezetvédelmi megfeleléssel és szabályozási ügyekkel való foglalkozás magában foglalhatja a környezetvédelmi auditok elvégzését, az engedélyek és tanúsítványok kezelését, valamint a fenntarthatósági célokat támogató politikák és gyakorlatok támogatását, továbbá a fenntarthatósággal és környezetvédelemmel foglalkozó iparági szövetségekbe, munkacsoportokba és szabályozási fórumokba való bekapcsolódást.
Az utolsó kilométerre történő kézbesítés irányítása olyan innovatív megközelítéseket vizsgál, mint az elektromos járművek, a cargo biciklik és a kézbesítési konszolidációs rendszerek a városi szállítmányozási műveletek optimalizálása érdekében, beleértve a helyi szereplőkkel való együttműködést.
2.3.3. Európai városi mobilitási kezdeményezések
A CIVITAS-hálózat finanszírozást, technikai segítségnyújtást és tudáscsere-lehetőségeket biztosít európai városok számára, hogy segítse őket a fenntartható városi közlekedés innovatív megoldásainak kidolgozásában és megvalósításában, beleértve a zöld városi logisztikát is, a tisztább városi teherszállító járművek és a hatékonyabb áruelosztás előmozdításával. [24]
Az URBANE támogatja a hatékony, rugalmas, biztonságos és fenntartható utolsó kilométeres közlekedés felé vezető átmenetet. [25]
A Városi Szállítmányozási Platform (Urban Freight Platform – UFP) egy európai hálózat, amely a tudományos, ipari, kormányzati és non-profit szektor érdekelt feleit egyesíti a városi áruszállítással kapcsolatos ismeretek és legjobb gyakorlatok cseréje érdekében. városoknak és régióknak platformot biztosít a kihívások kezeléséhez, a legjobb gyakorlatok megosztásához és a vállalatokkal való együttműködés fokozásához, a témák prioritásainak meghatározásához és az innovatív megoldások felgyorsításához. A városi árufuvarozási kihívásokról folytatott viták elősegítik a POLIS-tagok közötti és azon túli együttműködést a fenntartható megoldások érdekében.
Az Európai Logisztikai Innovációs Szövetség (Alliance for Logistics Innovation in Europe (ETP-ALICE)) tagjaként a POLIS éves online webináriumok (annual online webinars) és személyes találkozók révén elősegíti a köz- és magánszféra közötti párbeszédet a tisztább és hatékonyabb városi logisztikai megoldások kidolgozása érdekében. [26]
2.4. A futár-, postai- és szállítmányozási műveletek környezetbarátabbá tételére szolgáló digitális eszközök és útmutatók értékelése
A futár-, postai és szállítmányozási műveletek környezetbarátabbá tétele érdekében digitális eszközök és útmutatók segítségével számos kezdeményezés és megoldás került meghatározásra, amelyek elősegítik a fenntarthatóságot és a hatékonyságot. Az alábbiakban néhány kulcsfontosságú példát mutatunk be, valamint a további részletek megismeréséhez szükséges hivatkozásokat:
2.4.1. Útvonal optimalizáló szoftverek
Az útvonal-optimalizáló szoftverek döntő szerepet játszanak a szállítási műveletek környezeti hatásainak minimalizálásában. A szállítási útvonalak hatékony megtervezésével ezek az eszközök jelentősen csökkentik a kilométerek számát, következésképpen az üzemanyag-fogyasztást és a szén-dioxid-kibocsátást. Az optimalizálás nemcsak a legrövidebb útvonalat foglalja magában, hanem figyelembe veszi a forgalmi viszonyokat, a szállítási időablakokat és a járműkapacitást is, így biztosítva az erőforrások leghatékonyabb felhasználását.
Példák: Routific, Upper Route Planner
Előnyök: Ezek az eszközök a szállítási útvonalak optimalizálásával segítenek az üzemanyag-fogyasztás és a járműkibocsátás csökkentésében.
További részletekért látogasson el a Routific (Routific website) [27] és az Upper Route Planner (Upper Route Planne) [28] weboldalára.
2.4.2. Karbonlábnyom számlálók
A karbonlábnyom-kalkulátorok lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy mérjék a különböző tevékenységekre – többek között a logisztikára és a szállításra – vonatkozó kibocsátásaikat. A karbonlábnyomuk számszerűsítésével a vállalatok azonosíthatják a magas kibocsátású területeket, és stratégiát készíthetnek a csökkentési kezdeményezésekre. Ezek az eszközök gyakran megfelelnek a nemzetközi szabványoknak, így megbízható módszertant biztosítanak a kibocsátások nyomon követéséhez és jelentéséhez.
Példa: Carbon Trust kalkulátor
Előnyök: Lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy mérjék szén-dioxid-kibocsátásukat, a szállítási és logisztikai műveletekre összpontosítva.
Fedezze fel a Carbon Trust eszközeit (Carbon Trust’s tools) [29] a kibocsátások méréséhez és kezeléséhez.
2.4.3. Elektromos járművek (EV-k) és elektromos kerékpárok
Az elektromos járművekre (EV) és e-kerékpárokra való átállás a szállítmányozásban jelentős lépés a futár- és postai műveletek környezetbarátabbá tétele felé. Az olyan vállalatok, mint a DHL és a UPS, élen járnak az elektromos járművek flottába való beépítésével, csökkentve az üvegházhatású gázok kibocsátását és a környezetszennyezést, különösen a városi területeken. Az elektromos kerékpárok hatékony alternatívát kínálnak a kisebb, helyi áruszállításhoz, és a hagyományos járműveknél hatékonyabban közlekednek a városi utcákon.
Előnyök: Csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását és a városi szennyezést.
Betekintést nyerhet a DHL és a UPS vállalati oldalain található fenntarthatósági jelentésekbe.
2.4.4. Fenntarthatósági útmutatók és bevált gyakorlatok
Az olyan szervezetek, mint az Egyetemes Postaegyesület (UPU) útmutatásai és bevált gyakorlatai, valamint az olyan tanácsadó cégek, mint a Boston Consulting Group (BCG) meglátásai keretet biztosítanak a fenntartható gyakorlatok bevezetéséhez a futár- és postai műveletekben. Ezek a források a témák széles skáláját fedik le, a digitális átalakulástól a zöld logisztikai stratégiák elfogadásáig, értékes útmutatást nyújtva a környezeti hatásukat csökkenteni kívánó vállalatoknak.
Előnyök: Kereteket kínálnak a környezeti hatások csökkentésére a szolgáltatás minőségének fenntartása mellett.
Az UPU (UPU’s) [30] kezdeményezései és a BCG (BCG’s ) [31] legújabb fenntarthatósági elképzelései átfogó útmutatást nyújtanak.
2.4.5. Csomagolási innováció
A fenntartható csomagolási megoldások kulcsfontosságúak a hulladékcsökkentés és a körforgásos gazdaság előmozdítása szempontjából. A csomagolási innovációk, beleértve a biológiailag lebomló vagy újrahasznosítható anyagok használatát, alapvető fontosságúak a szállítás és a szállítás környezeti lábnyomának minimalizálásában. Az olyan vállalatok, mint a Packhelp, e mozgalom élvonalába tartoznak, és olyan fenntartható csomagolási lehetőségeket kínálnak, amelyek megfelelnek a modern e-kereskedelem és a szállítási szolgáltatások igényeinek.
Előnyök: Elősegíti a hulladéktermelés csökkentését és támogatja a körforgásos gazdaságot.
Látogasson el a Packhelp (Packhelp) [32] oldalára a fenntartható csomagolási megoldásokra vonatkozó példákért.
2.4.6. Digitális levelezés és e-kereskedelmi platformok
A digitális levelezés és az e-kereskedelmi platformok térhódítása jelentősen csökkentheti a fizikai postai küldemények iránti igényt, csökkentve a papírfelhasználást és a postai kézbesítéssel kapcsolatos logisztikai költségeket. A digitális számlákra és kommunikációra való áttéréssel a vállalatok csökkenthetik papírfogyasztásukat, hozzájárulva ezzel az erdők megóvásához és csökkentve a hagyományos postai küldeményekkel járó szén-dioxid-kibocsátást.
Előnyök: Csökkenti a papírfelhasználást és a postai küldemények kézbesítésével és a termékvisszajuttatások kezelésével kapcsolatos logisztikai igényeket.
A digitális átalakulás hatásairól szóló kutatási cikkek és iparági jelentések széles körben elérhetők a tudományos és szakmai kiadványokban.
Ezeknek az eszközöknek és gyakorlatoknak az elfogadása jelentősen hozzájárul a futár- és postai ágazat működésének környezetbarátabbá tételéhez, igazodva a globális fenntarthatósági célokhoz. Az egyes hivatkozások kiindulópontot nyújtanak a fenntarthatóság és a digitális átalakulás területén belüli konkrét területek mélyebb feltárásához.
2.5. Referenciák
[1] https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/priorities-2019-2024/european-green-deal_en
[2] https://www.eiturbanmobility.eu/about-us/
[3] https://www.eiturbanmobility.eu/horizon-lab/
[4] https://www.eiturbanmobility.eu/academy/masterschool/
[6] https://netzerocities.eu/the-nzc-project/
[10] https://www.interregeurope.eu/find-policy-solutions/policy-briefs/sustainable-urban-logistics
[11] https://www.interregeurope.eu/good-practices/bouwhub-smart-building-logistics
[12] https://projects2014-2020.interregeurope.eu/recreate/
[13] https://www.interregeurope.eu/spotlog
[14] https://interreg-baltic.eu/project/emma/
[15] https://interreg-baltic.eu/project/cocoblog/
[16] https://programme2014-20.interreg-central.eu/Content.Node/SOLEZ.html
[17] https://programme2014-20.interreg-central.eu/Content.Node/TalkNET.html
[19] https://unfccc.int/
[21] https://www.wto.org/english/tratop_e/serv_e/postal_courier_e/postal_courier_e.htm
[22] https://www.iml.fraunhofer.de/en.html
[23] https://environment.leeds.ac.uk/transport
[24] https://civitas.eu/thematic-areas/urban-logistics
[25] https://www.urbane-horizoneurope.eu/about/what-is-urbane/
[26] https://www.polisnetwork.eu/what-we-do/working-groups/urban-freight/
[27] https://www.routific.com/v3
[28] https://www.upperinc.com/
[29] https://www.carbontrust.com/en-eu
[30] https://www.upu.int/en/Home
[31] https://www.bcg.com/
Ellenőrizze tudását
3. Fenntartható városok tervezése zöld városi logisztikával
| Modul | A. Irányítás |
| Téma | 3. Fenntartható városok tervezése zöld városi logisztikával |
| Cél |
|
| A képzés eredményei | |
|
|
Ellenőrizze tudását