1. Az Európai Unió zöld városlogisztikára vonatkozó szakpolitikája és jogi keretrendszere

Modul	A. Irányítás
Téma	1. Az Európai Unió zöld városlogisztikára vonatkozó szakpolitikája és jogi keretrendszere
Cél	A közös nevezők, célkitűzések és prioritások bemutatása és elemzése a városi közlekedés zöld irányba történő elmozdulásával kapcsolatban. Aktuális zöld közlekedéspolitikai keretrendszer áttekintése. Útmutatás a meglévő jogszabályok és szabványok figyelembevételével a környezetbarát tevékenységekre További fejlesztések kihívásai
A képzés eredményei
A közlekedési ágazat zöld átállásával kapcsolatos alapfogalmak megértése, különös tekintettel a városi logisztikára és az utolsó mérföldes áruszállításra. A városi logisztika és az utolsó mérföldön történő áruszállítás zöld átállásának megvalósítását célzó uniós szakpolitikai és jogszabályi keretrendszer ismerete. A zöld átállás politikai célkitűzéseinek és a zöld átállás végrehajtási kereteinek kritikai elemzése.

1.1. Bevezetés

A bemutatott dokumentum a COURIERS GO GREEN képzési tanfolyam fejlesztésének egyik eleme. Az „A” modulhoz tartozik, amely a „Kormányzás”, és az 1. témára - „Az Európai Unió zöld városlogisztikára vonatkozó szakpolitikai és jogszabályi keretei” - összpontosít.

Az 1. téma célja a környezettudatos és az éghajlatváltozással szemben ellenálló városi logisztika és áruszállítás alapfogalmainak bemutatása. A témakör továbbá kitér az Európai Unió stratégiai prioritásaira, szakpolitikáira és jogszabályaira a fenntartható városi mobilitás és szállítás globális szintjén. Az óra során szó lesz a lehetséges kihívásokról és korlátokról is, amelyeket csoportos megbeszélések és tapasztalatcsere keretében fogunk megvitatni.

Konkrétabban, az 1. téma célja a városi közlekedés zöld váltásának közös értékeinek, célkitűzéseinek és prioritásainak bemutatása és elemzése. Emellett áttekinti a jelenlegi zöld közlekedéspolitikai keretet, és a meglévő jogszabályokon és szabványokon keresztül iránymutatást nyújt a zöld működésre vonatkozóan. Végül az osztály megvitatja az ezzel az átállással kapcsolatos kihívásokat, és meghatározza a lehetséges megoldásokat ezek leküzdésére.

A tanfolyam ezen részének kívánt tanulási eredményei a közlekedési ágazat zöld átállásával kapcsolatos alapfogalmak megértése, a városi logisztikára és az utolsó mérföldes áruszállításra összpontosítva. Továbbá a városi logisztika és az utolsó mérföldön történő áruszállítás zöld átállásának megvalósítására vonatkozó uniós szakpolitikai és jogszabályi keret megismerése, valamint a zöld átállás politikai célkitűzéseinek és végrehajtási kereteinek kritikus elemzése.

1.2. A városi logisztika és áruszállítás zöld változása: közös nevezők, célkitűzések és prioritások

A környezetbarát városi logisztika és áruszállítás irányába történő elmozdulás kulcsfontosságú annak a célnak eléréséhez, hogy 2050-re elérjük a nulla kibocsátású üvegházhatású gázokkal járó klímasemleges gazdaságot. Ennek az átállásnak az eléréséhez a fenntartható mobilitás előmozdítására és a közlekedés környezetre gyakorolt negatív hatásainak csökkentésére, valamint szemléletformálásra, technológiai fejlesztésekre és infrastruktúra-fejlesztésre van szükség. Az átállás előmozdításában jelentős szerep jut az EU állampolgárinak és fogyasztóinak, amit az Európai Bizottság is elismer, emellett hangsúlyozza a helyi beruházások és a fogyasztók fenntartható gyakorlatok iránti fokozott elkötelezettségének szükségességét. Mindemellett a Bizottság kihangsúlyozza az intelligens várostervezést, a fenntartható biogazdaság fejlesztését és a szén-dioxid-nyelők létrehozásának jelentőségét az átmenet támogatása érdekében. Kiemeli továbbá az EU elkötelezettségét a globális együttműködés és az éghajlatváltozás elleni közös fellépésben betöltött vezető szerepet, ebben kiemelve a nemzetközi együttműködések kialakítását, erősítését a Párizsi Megállapodással összhangban az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló komplex célok elérése érdekében. A városi logisztika és az áruszállítás környezetbarát átalakítása összhangban van a nulla kibocsátású üvegházhatású gázokkal járó klímasemleges gazdaságra való áttérés tágabb céljaival, hangsúlyozva a fenntartható mobilitást, a technológiai innovációt, a társadalmi méltányosságot és a nemzetközi együttműködést. (Európai Bizottság, 2018)

1.3. Aktuális zöld közlekedéspolitikai keretrendszer

Az EU ambiciózus célokat tűzött ki a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2050-ig történő, az 1990-es szinthez képest legalább 90%-os csökkentésére, összhangban az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival és a Párizsi Megállapodással. Ennek érdekében megalkotja a különböző szabályozó rendszert, valamint kezdeményezéseket hajt végre az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési módok használatának előmozdítása érdekében, például a vasúti teherforgalom, a nehéz tehergépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási normák felülvizsgálatával, a multimodális kapcsolatok javításával, az elektromos és hidrogén üzemanyagcellás járművekre való átállással, valamint új elosztási modellek és infrastruktúra fejlesztésekkel. A zöld átmenetre vonatkozó uniós stratégiákat az európai zöld megállapodás, az intelligens és fenntartható mobilitási stratégia és az új városi mobilitási keretrendszer tartalmazza. Emellett a tagállamok nemzeti célokat is kitűztek a közlekedésből származó károsanyag kibocsátás csökkentésére. A dokumentum kiemeli a "zöld" közlekedési és logisztikai politika végrehajtásának jelentőségét is a futár-, posta- és kézbesítési szolgáltatások hatékony és fenntartható működésének megvalósítása érdekében. (Futárok zöldüljenek, 2023)

A következő fejezetkben összefoglaljuk a 2018 és 2021 közötti releváns szakirodalmat.

1.3.1. Európai Bizottság, Tiszta bolygót mindenkinek - Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról COM (2018) 773

Az Európai Bizottság a ,,Tiszta bolygót mindenkinek - Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról” című irányadó dokumentuma foglalja össze az éghajlatvédelmi intézkedések szükségességét, hangsúlyozva a globális felmelegedés Európára és a világra gyakorolt súlyos hatásával. A stratégia alapja az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) jelentése, amely szerint az ember okozta globális felmelegedés már elérte az iparosodás előtti szinthez képest az 1°C-ot, és évtizedenként körülbelül 0,2°C-kal növekszik. A dokumentum hangsúlyozza, hogy 2050-re át kell állni a nulla kibocsátású üveghatású gázokkal járó gazdaságra, valamint rámutat a korlátlan éghajlatváltozás jelentős kockázataira és potenciálisan visszafordíthatatlan hatásaira. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a megfogalmazott célok elérése érdekében átfogó és társadalmilag igazságos átmenetre van szükség, amely figyelembe veszi a gazdaság különböző ágazataira, az infrastruktúrára, az élelmiszertermelésre, a egészségügyre, a biológiai diverzitásra és a politikai stabilitásra gyakorolt hatásokat. A dokumentum hangsúlyozza továbbá, hogy az európai döntéshozók, a polgárok és a magánszektor aktív részvételével hosszú távú stratégiai jövőképre van szükség ahhoz, hogy 2050-re elérjük az üvegházhatású gázok nettó nulla kibocsátását.

A dokumentum továbbá kiemeli az EU elkötelezettségét a globális éghajlat-változás elleni fellépés irányítása mellett, amely összhangban van a Párizsi Megállapodás azon célkitűzéseivel, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2°C alatt tartsák, és folytassák az 1,5°C-ra való korlátozásra irányuló erőfeszítéseket. Kiemeli az EU szerepét a fenntartható gazdasági növekedés ösztönzésében, az innováció előmozdításában, valamint a nettó nulla üveghatású gáz kibocsátású üvegházhatású gazdaságra való áttérés megvalósíthatóságának és előnyeinek bemutatásában. A jelentés elismeri az EU által a 2020-ra kitűzött energia- és éghajlat-változási célok felé tett előrelépést, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az energiahatékonyság javításában és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében a közelmúltban tapasztalt stagnálás leküzdése kiemelt cél.

A dokumentum felvázolja a nulla kibocsátású üvegházhatású gázokkal járó klímasemleges gazdaságra való áttérés stratégiai prioritásait és intézkedéseit, beleértve az energiahatékonyságból származó előnyök maximalizálását, a tiszta, biztonságos és hálózatba kapcsolt mobilitás elterjedését, a megfelelő intelligens hálózati infrastruktúra és összeköttetések fejlesztését, valamint a fennmaradó CO2-kibocsátás szén-dioxid-leválasztással és -tárolással történő kezelését. Hangsúlyozza a beruházások, a finanszírozás, a kutatás, az innováció és a bevezetés fontosságát az átmenet előmozdításában. Kiemeli, hogy a változás ösztönzése, valamint a tőkeáramlás és a beruházások fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldások felé történő átirányítása érdekében koherens keretrendszerre van szükség. Az átmenet gazdasági és társadalmi hatásaival is foglalkozik, hangsúlyozva a GDP-re, a munkahelyteremtésre és a gazdasági növekedésre gyakorolt pozitív hatások lehetőségét, ugyanakkor elismeri a kihívásokat és a lehetséges regionális és társadalmi egyenlőtlenségeket, amelyeket hatékonyan kell kezelni a mindenki számára igazságos és társadalmilag elfogadható átmenet biztosítása érdekében.

Összefoglalva, a " Tiszta bolygót mindenkinek" című dokumentum átfogó és ambiciózus hosszú távú jövőképet mutat be egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról. Hangsúlyozza a határozott éghajlat-politikai fellépés sürgető szükségességét, valamint a nulla kibocsátású üvegházhatású gázokkal járó gazdaságra való áttéréssel 2050-ig járó jelentős lehetőségeket és kihívásokat.

1.3.2. ELTIS, (2019), Témaköri Útmutató: Fenntartható Városi Logisztika Tervezése (SULP)

A témaköri útmutatót az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs programja által finanszírozott NOVELOG projekt keretében dolgozták ki. A fenntartható városi logisztikai tervezésre (SULP) összpontosít és átfogó ajánlásokat fogalmaz meg a fenntartható városi mobilitási terv (SUMP) keretében történő fejlesztésre. Az útmutató hangsúlyozza a városi logisztikai tervezés átfogó mobilitási stratégiába integrálásának fontosságát, elismerve a hatékony áruszállítás jelentőségét a városi gazdálkodó szervezetek számára. Kiemeli, hogy a fenntartható városi logisztika megvalósításához átfogó értékelésekre, hosszú távú jövőképre, az érdekelt felek együttműködésére, valamint szilárd nyomon követési és értékelési mechanizmusokra van szükség.

A dokumentum a SUMP nyolc fő elvét vázolja fel a SULP kontextusában, hangsúlyozva a városi közlekedés összetettségének kezeléséhez szükséges stratégiai és integrált megközelítést. A dokumentum foglalkozik a városi logisztika kihívásaival, például a kereskedelmi követelmények és a környezeti fenntarthatóság közötti egyensúly megteremtésével, valamint a polgárok és az érintettek tervezési folyamatba való bevonásának fontosságával. Az útmutató továbbá részletesen bemutatja a SULP kidolgozásának folyamatát, beleértve az egyes fázisokra vonatkozó tevékenységeket és ajánlásokat, az előkészítéstől és elemzéstől a stratégia kidolgozásig és nyomon követésig. Hangsúlyozza az érdekelt felek bevonásának, a politikai és intézményi felelősségvállalásnak, valamint a kapacitások és erőforrások értékelésének szükségességét a SULP kidolgozásának kezdeti

A dokumentum hangsúlyozza továbbá a munkaszervezetek létrehozásának, a fejlesztési folyamat és a terv alkalmazási körének meghatározásának, valamint az érdekelt felek bevonásának fontosságát a tervezési folyamatba. Javasolja továbbá más tervezési folyamatokkal és szervezetekkel való összekapcsolást az átfogó és integrált megközelítés biztosítása érdekében. Az útmutató továbbá kiemeli az idő- és munkatervben való megállapodás jelentőségét, amely keretet biztosít a célok, a beszerzési típusok és az érdekelt felek szerepének meghatározásához a SULP kidolgozása és végrehajtása során. A dokumentum kiemeli az adatgyűjtés és -elemzés szükségességét is, hangsúlyozva a városi áruszállítási tevékenységek értékelésére és a terv földrajzi hatókörének meghatározására szolgáló eszközök és keretek felhasználásának fontosságát.

Összességében a dokumentum átfogó útmutatóként szolgál a helyi hatóságok és a fenntartható városi logisztikai tervezésben érintett érdekelt felek számára. Gyakorlati ajánlásokat és bevált gyakorlatokat tartalmaz a fenntartható városi mobilitás tágabb keretein belül a SULP-ok kidolgozásához és végrehajtásához. Hangsúlyozza, hogy a hatékony és fenntartható városi logisztikai tervezés érdekében több érdekelt fél bevonására, konszenzusépítésre, valamint megbízható adatgyűjtésre és -elemzésre van szükség.

---

SULP Fejlesztési Workshop

A rendelkezésre bocsátott iránymutatások (Sulp_Guidelines, 2015) alapján készítsen el csoportosan egy elképzelt település fenntartható városi logisztikai tervének vázlatát. Foglalja össze a célkitűzéseket, a beszerzési típusokat és az érdekelt felek szerepét. Mutassa be a vázlatot, és kapjon visszajelzést együttműködőitől.

---

1.3.3. Európai Bizottság, Európai Zöld Megállapodás, COM (2019) 640 final

Az Európai Zöld Megállapodás olyan átfogó stratégia, amelynek célja az éghajlatváltozás és a környezeti kihívások kezelése az EU-ban. Elsődleges célja, hogy az EU-t modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá alakítsa át, miközben igazságos és virágzó társadalmat biztosít. A terv különböző területekre összpontosít, többek között a természeti értékek védelmére, a fenntartható fejlődés előmozdítására és az igazságos átmenet biztosítására. A Zöld Megállapodás keretében megvalósuló szakpolitikák között szerepel a tiszta energia, a körforgásos gazdaság, az intelligens mobilitás és a fenntartható épületek.

A Zöld Megállapodás kiemeli annak fontosságát, hogy a fenntarthatóság beépítésre kerüljön valamennyi uniós szakpolitikába ezzel elérve a zero-szennyezést, méltányos átállási mechanizmust végrehajtását és az éghajlatváltozás kezelésében világelső szerepet. A kezdeményezés arra is törekszik, hogy megóvja az uniós állampolgárok egészségét és jólétét a környezeti kockázatoktól és hatásoktól, miközben védi és erősíti az EU természeti értékeit.

A méltányos és jólléti társadalomra való átállás során a legnagyobb kihívásokkal küzdő emberek, régiók, iparágak és munkavállalók szükségleteit kell előtérbe helyezni. A Zöld Megállapodás hangsúlyozza a lakosság aktív részvételének és az átmenetbe vetett bizalomnak a fontosságát. Azt is kiemeli, hogy olyan új paktumra van szükség, amely a polgárokat, a hatóságokat, a civil társadalmat és az ipari termelést összefogj és összehangolja az együttműködésüket az uniós intézményekkel.

A megállapodás elismeri az EU kollektív képességét a gazdaság és a társadalom átalakítására, kihasználva erősségeit, amelyekkel az éghajlat- és környezetvédelmi intézkedések, a fogyasztóvédelem és a munkavállalói jogok terén világelső szerepet tölt be. A terv hangsúlyozza továbbá, hogy szükség van a köz- és magánberuházások esetében olyan intézkedésekre, amely ösztönzi a környezetvédelmi és fenntartharthatósági projekteket, amelyeket egy összehangolt nemzetközi finaszírozási rendszer támogat.

Az Európai Zöld Megállapodásban felvázolt legfontosabb intézkedések és kezdeményezések

Az Európai Zöld Megállapodás olyan intézkedések és kezdeményezések átfogó sorát vázolja fel, amelyek célja az éghajlatváltozás kezelése, a fenntarthatóság előmozdítása és az EU környezetvédelmi vezető szerepének globális megteremtése. A megállapodás tartalmaz egy útmutatót a legfontosabb intézkedésekkel és a különböző kezdeményezések előzetes ütemtervével. Hangsúlyozza az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések fokozásának szükségességét, és javaslatot tesz az EU "éghajlat törvényre", amely kőbe vési a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességi célkitűzéseket. A megállapodás azt is javasolja, hogy az EU 2030-ra kitűzött nettó kibocsátás csökkentését legalább 50%-ra, de lehetőleg 55%-ra emeljék. Ehhez felül kell vizsgálni a kibocsátáskereskedelemmel, az energiahatékonysággal, a megújuló energiával stb. kapcsolatos jogalkotási intézkedéseket, valamint javaslatokat kell tenni egy szén-dioxid-határérték kiigazítási mechanizmusra és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló új uniós stratégiára.

A következő táblázat felsorolja a legfontosabb intézkedéseket és kezdeményezéseket, valamint azok indikatív ütemtervét.

Táblázat 1. Legfontosabb intézkedések, kezdeményezések és ütemterv
(forrás: Európai Zöld Megállapodás, COM, 2019)

Intézkedés	Indikatív Ütemterv
Climate ambition
Javaslat európai "éghajlat-változási törvényre", amely rögzíti a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt	2020 március
Átfogó terv az EU 2030-ra kitűzött éghajlati céljának legalább 50%-ra, de lehetőleg 55%-ra történő növelése.	2020 nyár
A kibocsátáskereskedelmi rendszerről szóló irányelv felülvizsgálatát követően a vonatkozó jogalkotási intézkedések felülvizsgálatára irányuló javaslatok a fokozott éghajlati törekvések megvalósítása érdekében;; a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv; a személy- és kisteherautók CO2-kibocsátási teljesítménynormái felülvizsgálatát követően a vonatkozó jogalkotási intézkedések felülvizsgálatára irányuló javaslatok a fokozott éghajlati törekvések megvalósítása érdekében.	2021 június
Az energiaadó-irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslat	2021 június
Javaslat a szén-dioxid-kibocsátási határértékkiigazítási mechanizmusra a kiválasztott ágazatokban	2021
Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási új EU statégia megalkotása	2020/2021
Tiszta, megfizethető és biztos energia
A tagállamok nemzeti energia- és éghajlat-változási tervek kiértékelése	2020 június
SMART ágazat integrációs stratégiája	2020
Épületkorszerűsítési kezdeményezés az építőiparban	2020
Transzeurópai Energiahálózatok felülvizsgálata	2020
Szélenergiára vonatkozó stratégia	2020
Iparági stratégia a tiszta, körforgásos gazdaságért
Európai iparstratégia	2020 március
Körforgásos gazdaság cselekvési terv, beleértve egy fenntartható termékekkel kapcsolatos kezdeményezést és különös hangsúlyt fektetve az erőforrás-igényes ágazatokra, mint például a textilipar, az építőipar, az elektronika és a műanyagok.	2020 március
Kezdeményezések a klímasemleges és körforgásos árucikkek vezető piacainak ösztönzésére az energiaigényes ipari ágazatokban	2020-tól
Javaslat a CO2mentes acélgyártási folyamatok támogatására 2030-ig	2020
Az akkumulátorokra vonatkozó jogszabályok az akkumulátorokról és a körforgásos gazdaságról szóló stratégiai cselekvési terv támogatására	2020 október
Jogalkotási javaslat hulladékreformra vonatkozóan	2020-tól
Fenntartható és intelligens mobilitás
Strategy for sustainable and smart mobility	2020
Támogatási felhívás az alternatív üzemanyag-infrastruktúra részét képező nyilvános feltöltő- és üzemanyagtöltő pontok kiépítésének támogatására	From 2020
A különböző közlekedési módok fenntartható, alternatív üzemanyag termelésének és ellátásának fellendítését célzó jogalkotási lehetőségek értékelése	2020-tól
A kombinált szállításról szóló irányelvr felülvizsgálati javaslat	2021
Az alternatív üzemanyag-infrastruktúráról szóló irányelv és a transzeurópai közlekedési hálózat felülvizsgálata - közlekedési rendelet	2021
A vasutak és belvízi közlekedési útvonalak kapacitásának növelésére és kezelésére vonatkozó kezdeményezések	2021-től
A belső égésű motorral hajtott járművek légszennyezőanyag-kibocsátási előírásának szigorítására javaslat	2021
Közös Agrárpolitika zöldítése/Termelőtől a fogyasztóig stratégia
A tagállami nemzeti stratégiai tervek felülvizsgálata az Európai Zöld Megállapodás és a  Termelőtől a fogyasztóig stratégia célkitűzéseivel összhangban	2020-2021
Termelőtől a fogyasztóig stratégia Intézkedések - beleértve a jogalkotási intézkedéseket is - a kémiai növényvédő szerek használatának és kockázatának, valamint a műtrágyák és antibiotikumok használatának jelentős csökkentésére.	2020 tavasz
Biodiverzitás megóvás és védelem
EU Biodiverzitási Stratégiája 2030-ig	2020 március
A biodiverzitás csökkenésének fő kiváltó okait kezelő intézkedések	2021-től
Új uniós Erdőgazdálkodási stratégia	2020
Erdőirtásmentes értékláncokat támogató intézkedések bevezetése	2020-tól
Mérgező anyagmentes környezetet célzó törekvés
Vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia	2020 nyár
Zéró szennyezés elleni cselekvési terv a vízre, a levegőre és a talajra	2021
A nagy ipari létesítményekből származó szennyezés kezelésére irányuló intézkedések felülvizsgálata	2021
A fenntarthatóság érvényesítése valamennyi uniós szakpolitikában
Javaslat az Igazságos Átállás Mechanizmusra, beleértve az Igazságos Átállási Alapot és a Fenntartható Európai Beruházási Tervet	2020 január
Fenntartható pénzügyi stratégia megújítása	2020 ősz
Nem pénzügyi eszközök jelentéséről szóló irányelve felülvizsgálata	2020
Initiatives to screen and benchmark green budgeting practices of the Member States and of the EU	From 2020
A vonatkozó tagállami támogatási útmutatók felülvizsgálata, beleértve a környezetvédelmi és energetikai állami támogatási iránymutatásokat is	2021
A Bizottság valamennyi új kezdeményezésének összehangolása a Zöld Megállapodás célkitűzéseivel és az innováció előmozdításaval	2020-tól
Inkoherens jogszabályok beazonosítása	2020-tól
A fenntartható fejlődési célok integrálása az európai szemeszterbe	2020-tól
EU mint globális vezető
Az EU továbbra is vezető szerepet vállal az éghajlatváltozásról és a biológiai diverzitásról szóló nemzetközi tárgyalásokon, tovább erősítve a nemzetközi szakpolitikai keretrendszert	2019-től
Az EU zold diplomáciájának erősítése a tagállamokkal együttműködve	2020-tól
Bilateriális erőfeszítések az egyes intézkedések és politikák összehasonlíthatóságának biztosítására	2020-tól
Nyugat-balkáni Zöld Agenda	2020-tól
Közös munka – Európai Éghajlati Paktum
Európai Éghajlati Paktum elindítása	2020 március
Javaslat a 8. Környezetvédelmi Intézkedési Tervre	2020

1.3.4. Európai Bizottság, Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia - az európai közlekedés időtálló  pályára állítása, COM (2020) 789 végleges

A „Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia” felvázolja az Európai Bizottság elképzelését az üvegházhatású gáz kibocsátás, a környezetszennyezés, a balesetek és a torlódások csökkentéséről, miközben biztosítja, hogy a mobilitás továbbra is létfontosságú maradjon a gazdasági és társadalmi életben. A stratégia a kibocsátásmentes mobilitásra való áttérésre, a fenntartható alternatívák széles körben történő elérhetővé tételére, valamint az átmenetet elősegítő megfelelő ösztönzők megvalósítására összpontosít. A kulcsfontosságú elemek közé tartozik a zero kibocsátású járművek, a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok és a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése, valamint a zero kibocsátású repülőterek és kikötők létrehozása. A dokumentum elismeri, hogy a közlekedési ágazat a COVID-19 járvány miatt kihívásokkal néz szembe, és jelentős beruházásokra van szükség a fenntartható, intelligens és rugalmas mobilitási rendszer kiépítéséhez.

Lefektetett mérföldkövek az Európai Bizottság által

Az Európai Bizottság több mérföldkövet is kitűzött a közlekedés külső költségeinek internalizálására. A Bizottság célja, hogy 2030-ra legalább 30 millió kibocsátásmentes jármű közlekedjen az európai utakon, 100 európai város legyen klímasemleges, és a nagysebességű vasúti forgalom megduplázódjon. Emellett előírja, hogy az EU-n belül az 500 km alatti menetrend szerinti közösségi utazásoknak szén-dioxid-semlegesnek kell lenniük és az automatizált mobilitás széles körű bevezetésére kerüljön sor. 2035-re a zero kibocsátású nagyméretű repülőgépek készen állnak majd a piacra. Ezek a mérföldkövek a Bizottság stratégiájának részét képezik, amelynek célja, hogy 2050-re 90%-kal csökkenjen a közlekedési ágazat kibocsátása, és az európai közlekedés a fenntartható, intelligens és rugalmas jövő felé haladjon.

Az Európai Bizottság terve az utazók és utasok fenntarthatóbb választásokra való ösztönzéséről

Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy gazdasági ösztönzők és jobb tájékoztatás kombinációjával ösztönzi a fenntarthatóbb közlekedési választásokat. Ez magában foglalja olyan pénzügyi ösztönzők bevezetését, mint a szén-dioxid-árképzést, az adózást és az infrastruktúradíjakat. Emellett a Bizottság célja, hogy hatákonyabb tájékoztatást nyújtson a felhasználóknak, és felhívja a figyelmüket a számukra elérhető fenntartható alternatívákra. A stratégia hangsúlyozza annak fontosságát is, hogy megfelelő feltételeket kell teremteni a biztonságos, versenyképes és megfizethető fenntartható alternatívák nagyobb mértékű elterjedéséhez. A Bizottság továbbá olyan piaci környezet megteremtésén fog dolgozni, amely lehetővé teszi a közlekedési szolgáltatók számára, hogy 2030-ra karbonsemleges választási lehetőségeket kínáljanak az EU-n belüli 500 km alatti menetrend szerinti közösségi utazásokhoz. Ezek az intézkedések a Bizottság szélesebb körű erőfeszítéseinek részét képezik, amelyek célja, hogy a közlekedési ágazatot a fenntartható és intelligens mobilitási szolgáltatások valóban multimodális rendszerévé alakítsa át.

---

Szakpolitikai tervezési gyakorlat

Egyénileg tervezzen olyan szakpolitikai intézkedést, amely ösztönzi az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési módok használatát, figyelembe véve a dokumentumban említett gazdasági ösztönzőket és jobb tájékoztatási stratégiákat. Mutassátok be a szakpolitikai intézkedést az osztálynak kritika és javítás céljából.

---

1.3.5. Európai Bizottság, Új városi mobilitási keretrendszer, COM (2021) 811 végeleges

Az Európai Bizottság létrehozta az új uniós városi mobilitási keretrendszert, amelynek célja, hogy segítse az európai városokat mobilitásuk és közlekedési rendszereik javításában. A keretrendszer a fenntartható városi mobilitás tervezésének megerősített megközelítését javasolja, beleértve a fenntartható városi mobilitási tervek és multimodális személyszállítási csomópontok kialakítását. Hangsúlyt fektet az egészségesebb és biztonságosabb mobilitás, a digitalizáció, az innováció és az új mobilitási szolgáltatások előmozdítására. A keretrendszer célja továbbá, hogy foglalkozzon a városi mobilitási projektek irányításával, koordinációjával, nemzetközi vonatkozásaival, finanszírozásával, valamint a fenntartható városi mobilitás előmozdításával az EU határain túl.

Kezdeményezések és programok a fenntartható és intelligens városi mobilitás előmozdítására

Az Európai Bizottság számos kezdeményezést és programot hozott létre a fenntartható és intelligens városi mobilitás nemzetközi szintű előmozdítása érdekében. Az egyik ilyen kezdeményezés a Nemzetközi Városi és Regionális Együttműködési Program (IURC), amely iránt 44 város érdeklődött mind az uniós, mind az Unión kívüli országokból. A program a városi és regionális megújulásra és a társadalmi kohézióra összpontosít, valamint a fenntartható mobilitás és a közlekedés kihívásainak kezelésére javasol megoldást. A Bizottság számos nemzetközi tevékenységben is részt vett a fenntartható városi mobilitási megoldások megvalósításának támogatása érdekében. Ezek a tevékenységek magukban foglalják a beruházási dimenziókat és a stratégiai mobilitásirányítást önkormányzati szinten, különös tekintettel a fenntartható városi mobilitás tervezésére. A Bizottság ösztönözte továbbá az együttműködést olyan nemzetközi testületekkel, mint a Polgármesterek Éghajlat- és Energiaügyi Világszövetsége és a Nemzetközi Közlekedési Fórum, a megbízható és megfizethető tiszta energiamegoldások integrálására irányuló ágazatközi megközelítések megerősítése érdekében, többek között a városi közlekedés keretében. A Bizottság emellett a Nyugat-Balkánra, a keleti partnerségre és a déli szomszédságra vonatkozó gazdasági és beruházási tervek végrehajtásának részeként az EU-n kívül is támogatta a fenntartható városi mobilitási megközelítéseket. Ezek a kezdeményezések bizonyítják az EU elkötelezettségét a fenntartható és intelligens városi mobilitás nemzetközi szintű előmozdítását.

Támogatási és finanszírozási eszközök

Európai és nemzeti szinten számos finanszírozási és támogatási eszköz áll rendelkezésre a városi mobilitási projektekre. Ezek közé tartozik a Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, a Horizon Európa K+F keretprogram, a Digitális Európa program, valamint a helyreállítási és rugalmassági eszköz. Emellett a szomszédsági, fejlesztési és nemzetközi együttműködési eszköz (NDICI), valamint az előcsatlakozási alap (IPA III) a bővítési régiókban szintén rendelkezésre áll a fenntartható városi mobilitási kezdeményezések támogatására. A 2020-ban elfogadott taxonómia továbbá létrehozza a zöld gazdasági tevékenységek osztályozási rendszerét, megkönnyítve a városi mobilitásba és az alternatív üzemanyag-használatba történő beruházásokra alkalmas zöld pénzügyi termékek elterjedését. Az Éghajlatsemleges és intelligens városok Misszió célja, hogy nagyobb szinergiákat és kiegészítő jelleget biztosítson más uniós programokkal, segítve a városokat a zöld és digitális átállás megvalósításában az éghajlatvédelmi városi szerződések előkészítése és végrehajtása révén, amelyek beruházási terveket és különböző forrásokból származó finanszírozáshoz való hozzáférést tartalmaznak. Emellett a technikai támogatási eszköz, az InvestEU tanácsadó központ, amely tanácsadói támogatást, technikai segítségnyújtást és finanszírozást nyújt az uniós források városi mobilitási projektek hatásának maximalizálása érdekében. Ezek a támogatási és finanszírozási eszközök bizonyítják a fenntartható és intelligens városi mobilitás támogatása iránti elkötelezettséget mind európai, mind nemzeti szinten.

1.3.6. Nemzetközi Közlekedési Fórum, (2021), Decarbonising Transport in Europe: A jövő útja

Az Európai Bizottság által kezdeményezett, finanszírozott és támogatott „Decarbonising Transport in Europe” (DTEU) projekt eredményeit foglalja össze. A projekt célja az európai közlekedési tevékenységek fejlett modelljeinek kidolgozása volt, ezzel lehetővé téve a döntéshozók számára, hogy reális utakat határozzanak meg a közlekedés 2050-ig történő szén-dioxid-mentesítéséhez, összhangban az Európai Unió klímasemlegességi célkitűzésének elérésével.

A projekten belül két forgatókönyvet dolgoztak ki: a jelenlegi ambiciózus (CA) forgatókönyvet, amely a meglévő és várható szakpolitikákat tartalmazza, és a nagy ambiciózus (HA) forgatókönyvet, amely a CA intézkedéseket agresszívebben alkalmazza, és tovább, szakértők által megvalósíthatónak ítélt dekarbonizációs intézkedéseket vezet be. A szimulációk azt mutatták, hogy a jelenlegi szakpolitikák nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy az EU elérje azt a célt, hogy 2050-re az 1990-es szinthez képest 90%-kal csökkenjen a közlekedés CO2-kibocsátása. A HA forgatókönyv szerinti ambiciózusabb szakpolitikák azonban a CO2-kibocsátás 60%-os csökkentését eredményezhetik, ami meghaladja a Bizottság korábbi szén-dioxid-mentesítési célját.

1.4. Meglévő jogszabályok és szabványok a környezetbarát működésre vonatkozóan

Az EU számos jogszabályt és szabványt hajtott végre a közlekedési ágazatban a környezetbarát működés előmozdítása érdekében. E szabályozások célja a kibocsátások csökkentése, a levegőminőség javítása és a fenntarthatóság fokozása valamennyi közlekedési mód esetében. Az olyan kulcsfontosságú irányelvek, mint a tiszta járművekről szóló irányelv, a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv és az alternatív üzemanyag-infrastruktúráról szóló irányelv konkrét célokat és követelményeket határoznak meg a tagállamok számára a környezetbarátabb közlekedésre irányuló intézkedések kialakítása esetében.

Tiszta járművekről szóló irányelv

A 2009-ben elfogadott és 2019-ben felülvizsgált tiszta járművekről szóló irányelv követelményeket határoz meg a tiszta és energiahatékony járművek közbeszerzésére vonatkozóan. Ösztönzi az alacsony kibocsátású járművek vagy alternatív üzemanyaggal működő járművek, például elektromos, hidrogén- vagy földgázüzemű járművek vásárlását. A tiszta járművek beszerzésének előmozdításával ez az irányelv az üvegházhatású gázok kibocsátásának és a közlekedési ágazatból származó légszennyezésnek a csökkentését célozza. (EC, 2019)

Megújuló energiaforrásokról szóló irányelv

A megújuló energiaforrásokról szóló irányelv kötelező érvényű célokat határoz meg az EU számára a megújuló energiaforrások felhasználására vonatkozóan, beleértve a közlekedési ágazatot is. A tagállamok számára előírja, hogy a közlekedésben felhasznált energia bizonyos százalékát megújuló forrásokból, például bioüzemanyagokból, megújuló villamos energiából és megújuló hidrogénből kell biztosítaniuk. A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításával ez az irányelv hozzájárul az ágazat szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez és az energiabiztonság növeléséhez. (EK, 2023)

Alternatív üzemanyag-infrastruktúráról szóló irányelv

Az alternatív üzemanyag-infrastruktúráról szóló irányelv célja az alternatív üzemanyag-infrastruktúra átfogó hálózatának kialakítása az EU-ban. Az irányelv közös szabványokat és követelményeket határoz meg az elektromos járművek, a hidrogéntöltő állomások, a földgáz és a bioüzemanyagok infrastruktúrájának kiépítésére vonatkozóan. Az alternatív üzemanyagok és a töltőinfrastruktúra elérhetőségének megkönnyítésével ez az irányelv támogatja a tisztább és fenntarthatóbb közlekedési módokra való átállást. (EK, 2021)

Euro-szabványok a járművek károsanyag kibocsátására

Az EU egy sor szabványt vezetett be a járművek kibocsátására vonatkozó határértékek meghatározásával, beleértve a nitrogén-oxidokat (NOx), a részecskéket (PM) és a szén-dioxidot (CO2). Ezek a szabványok elősegítették a tisztább és üzemanyag-hatékonyabb járművek fejlesztését, ami a káros kibocsátások jelentős csökkenéséhez vezetett. A legújabb Euro 6 szabványok például szigorú korlátokat szabnak meg a dízelüzemű járművek NOx- és PM-kibocsátására, hozzájárulva a levegőminőség és a közegészségügy javulásához.

Fenntartható városi mobilitási terv (SUMP)

A fenntartható városi mobilitási terv az EU által támogatott koncepció, amelynek célja, hogy segítse a városokat és régiókat a fenntartható mobilitási stratégiák kidolgozásában. A különböző közlekedési módok - például a tömegközlekedés, a kerékpározás, a gyaloglás és a közös autóhasználat - integrálását ösztönzi a hatékonyabb és környezetbarátabb városi közlekedési rendszer kialakítása érdekében. A SUMP-ok elfogadásával a városok csökkenthetik a torlódásokat, a károsanyag kibocsátásokat és a zajszennyezést, miközben javíthatják a lakosság mobilitását és életminőségét.

1.5. Kihívások és továbblépés

A közlekedési ágazat jelentősen hozzájárul az üvegházhatású gázok globális kibocsátásához, különösen Európában, ahol a közúti árufuvarozás nagy szerepet játszik. Az exportból származó kibocsátások csökkentése a szállítási kereslet várható növekedése miatt is nehézségekbe ütközhet. A nemzetközi légi közlekedés karbonmentesítése ráadásul költséges és technikai kihívást jelent. A zero kibocsátású pálya megvalósításához a gépjárművek gyors karbonmentesítésére is szükség van. (ITF, 2021)

A karbonmentesítésre lehetőségek, például a megújuló energiaforrásokra támaszkodva növelhető a hatékonyság és csökkenthetők a közlekedési szereplők költségei, különösen a közúti árufuvarozás esetében. A közúti személyszállítás is karbonmentessé válhat 2050-re, ami rugalmasabb közlekedési rendszert hozna létre, emellett városi személyszállítás kibocsátása 2050-re a nullához közelíthet az új mobilitási szolgáltatások fejlesztésével.

A fenntartható és alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek megvalósításához ambiciózus szakpolitikákra és technológiai fejlesztésekre van szükség.

Az ITF a „Decarbonising Transport in Europe” projekt eredményei alapján tíz ajánlást tárgyal az európai közlekedés szén-dioxid-mentesítésére vonatkozóan:

1. Cselekedjen most, és ne halogassa a szakpolitikai döntéseket, mivel az új megoldások és szakpolitikák bevezetése és jelentős hatásuk elérése időbe telik.
2. Olyan politikát kell kialakítani és olyan infrastruktúrát kell építeni, amelyek képesek alkalmazkodni a változó körülményekhez, többféle megoldásba és vészhelyzeti tervbe fektetve, felkészülve az elkerülhetetlen bizonytalanságokra.
3. Olyan ágazatközi irányítási struktúrák létrehozására van szükség, amelyek hatáskörrel rendelkeznek a szén-dioxid-mentesítési kihívások kezelésére, biztosítva a szakpolitikai intézkedésrk hatékony átvitelét valamennyi közlekedési alágazatban.
4. A közlekedés szén-dioxid-mentesítés szélesebb körű előnyeinek kommunikálása a lakosság elfogadottságának és bevonásának érdekében, hangsúlyozva az újratervezett, szén-dioxid-mentes közlekedési rendszer előnyeit, az élhetőbb városoktól a lehetőségekhez való jobb hozzáférésig.
5. Növelni kell az innovatív technológiák és szolgáltatások támogatását, és biztosítani kell, hogy az új megoldások ott kerüljenek bevezetésre, ahol a legnagyobb hatást érik el. A támogatás célzottan arra irányuljon, hogy a kevésbé tehetős és kevésbé sűrűn lakott területek is részesüljenek az innovatív közlekedési technológiákból és szolgáltatásokból.
6. A közlekedési ágazat vállalatainak segítése a zöld megoldások bevezetésének felgyorsításában. Tájékoztatás nyújtása a gazdaságpolitikai fejlődésről, a szabályozási intézkedésekről és a támogatási programokról, ezzel elősegítéve az új technológiák és üzleti modellek befogadását.
7. Szükséges gazdaságélénkítéshez szükséges ösztönző csomagok kialakítása az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedésre való áttérés felgyorsítása érdekében, mindezt becsatornázva a COVID-19 pandémia utánai fellendülésre irányuló intézkedésekbe.
8. Fektessenek be a digitális közlekedési infrastruktúrába, a tömegközlekedés használatának népszerűsítében, valamint a lakosság aktív életmódjának ösztönzésébe.
9. Közlekedési szolgáltatókat támogatása fenntarthatósági kötelezettségvállalásokkal.
10. A szakpolitikákat és az infrastrukturális beruházások tervezésének biztosítása oly módon, hogy szükség esetén lehetővé tegyék a kiigazításokat, az újratervezésre szolgáló mechanizmusokkal.

1.6. Szakirodalom jegyzék

Corkery, Michael; Creswell, Julie (2 November 2021). "Corporate Climate Pledges Often Ignore a Key Component: Supply Chains". The New York Times. ISSN 0362-4331. Retrieved 20/04/2024 from https://www.nytimes.com/2021/11/02/business/corporate-climate-pledge-supply-chain.html

Couriers Go Green (May 2023). „State Analysis Assessment Report”. Retrieved 08/05/2024.

European Commission (2018). A Clean Planet for all - A European strategic long-term vision for a prosperous, modern, competitive and climate neutral economy”. Retrieved 20/04/2024 from https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A52018DC0773

European Commission (2019). Clean Vehicles Directive. Retrieved 08/05/2024 from https://eur-lex.europa.eu/eli/dir/2019/1161/oj

European Commission (2023). Renewable Energy Directive. Retrieved 08/05/2024 from https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A32023L2413&qid=1699364355105

European Commission (2021). Alternative Fuels Infrastructure. Retrieved 08/05/2024 from https://transport.ec.europa.eu/transport-themes/clean-transport/alternative-fuels-sustainable-mobility-europe/alternative-fuels-infrastructure_en

European Commission. CO₂ emission performance standards for cars and vans. Retrieved 08/05/2024 from https://climate.ec.europa.eu/eu-action/transport/road-transport-reducing-co2-emissions-vehicles/co2-emission-performance-standards-cars-and-vans_en

European Commission. Sustainable urban mobility planning and monitoring. Retrieved 08/05/2024 from https://transport.ec.europa.eu/transport-themes/urban-transport/sustainable-urban-mobility-planning-and-monitoring_en

Ellenőrizze tudását

2. A városi árufuvarozás környezetbarát átalakításának finanszírozási és támogatási lehetőségei

Modul	A. Irányítás
Téma	2. A városi árufuvarozás környezetbarát átalakításának finanszírozási és támogatási lehetőségei
Cél	A városi logisztika és az utolsó kilométeres áruszállítás környezetbarát átalakítását támogató uniós és egyéb nemzetközi finanszírozási programok áttekintése  A futár-, postai és szállítmányozási tevékenységek környezetbarát átalakulásának támogatására és az ezzel kapcsolatos konzultációra szolgáló uniós és egyéb nemzetközi intézményi eszközök áttekintése  Az uniós és egyéb nemzetközi karrierlehetőségek áttekintése a zöld városi logisztikai ágazatban  A futár-, postai- és szállítmányozási műveletek környezetbarátabbá tételéhez szükséges digitális eszközök és útmutatók értékelése
A képzés eredményei
Naprakész ismeretek a finanszírozási programokról, valamint azokról az eszközökről, amelyek technikai, technológiai és irányítási támogatást nyújtanak a működésük környezetbarátabbá tételében részt vevő futár-, postai és szállítmányozási vállalatok számára  A városi logisztika „zöld gazdaságának” aspektusában a karrierépítési és továbbképzési kezdeményezésekkel kapcsolatos frissített ismeretek  Tapasztalat a digitális eszközök és útmutatók használatában, amelyek támogatják a szervezeteket és a munkavállalókat a zöld váltás megvalósításában

2.1. A városi logisztika és az utolsó kilométeres áruszállítás környezetbarát átalakítását támogató uniós és egyéb nemzetközi finanszírozási programok áttekintése

Az Európai Unió (EU) különböző finanszírozási programokat kínál a városi logisztika és az utolsó kilométeres áruszállítás környezetbarát átalakításának támogatására, a fenntartható és ésszerű mobilitás megvalósítására irányuló szélesebb körű célkitűzések részeként. Az alábbiakban áttekintünk néhány kulcsfontosságú kezdeményezést és forrást:

2.1.1. Európai zöld megállapodás és közlekedés

Az európai zöld megállapodás nagyratörő célokat tűz ki az EU igazságos és jóléti társadalommá való átalakítására, amely modern, erőforrás-hatékony gazdaságot hoz létre, amelynek célja, hogy 2050-re ne legyen nettó üvegházhatású gázkibocsátás, és amelyben a gazdasági növekedés függetlenedik az erőforrás-felhasználástól. Célja továbbá az EU természeti tőkéjének, valamint a polgárok egészségének és jólétének védelme, megőrzése és javítása a környezeti kockázatokkal és hatásokkal szemben. Az alábbiakban az európai zöld megállapodás keretében felvázolt részletes célokat és kezdeményezéseket mutatjuk be, mélyebb tanulmányozás céljából a hivatalos forrásokra mutató hivatkozásokkal kiegészítve:

Klímasemlegesség 2050-re

Célkitűzés: Az üvegházhatást okozó gázok nettó nulla kibocsátásának elérése 2050-re a gazdaság valamennyi ágazatára kiterjedő, társadalmilag igazságos átmenet révén.

Jogszabályok: A cél az Európai klímarendelet értelmében jogilag kötelező erejű.

Tiszta energiaforrás

Megújuló energia: A cél növelni az EU megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzéseit 32%-kal 2030-ra, a szél- és napenergia nagyobb arányú felhasználására törekedve.

Energiahatékonyság: 2030-ra az energiahatékonyság 32,5%-os javulásának megcélzása az 1990-es szinthez képest.

Fenntartható ipar

Körforgásos gazdaság: körforgásos gazdasági cselekvési terv végrehajtása a hosszú termékéletciklus előmozdítása érdekében az újrafelhasználás, javítás és újrahasznosítás révén.

Az ipar dekarbonizációja: Az energiaigényes iparágak átállása környezetbarátabb alternatívákra és folyamatokra.

Építés és felújítás

Felújítási hullám: Az épületek felújítási arányának megduplázása a következő évtizedben az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése érdekében.

Biodiverzitás

2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Célja a biológiai sokféleség védelme és helyreállítása az egész EU-ban, beleértve 3 milliárd fa ültetését 2030-ig.

„Termelőtől a fogyasztóig” (Farm-to-Fork) stratégia

Fenntartható élelmiszerek: A vegyszeres növényvédő szerek használatának 50%-os csökkentése és 2030-ra a mezőgazdasági területek 25%-ának biogazdálkodás alá vonása.

Szennyezés

Szennyezőanyag-mentesség: A levegő-, víz- és talajszennyezés jelentős csökkentése olyan szintre, amely már nem tekinthető károsnak.

Mobilitás

Fenntartható közlekedés: A közlekedési kibocsátások 90%-os csökkentése 2050-ig, a fenntartható és ésszerű mobilitási megoldásokra való áttérés ösztönzése.

Zöld megállapodás finanszírozása

Beruházási terv: Egy évtized alatt legalább 1 billió euró fenntartható beruházás megvalósítása, középpontba helyezve az állami finanszírozást és a magánforrások bevonását az uniós pénzügyi eszközök révén.

Végrehajtás és felügyelet

Európai Éghajlati Paktum: a lakosság és közösségek bevonása a célok megvalósításába az Európai Éghajlati Paktumon keresztül.

E források elsődleges információforrásként szolgálnak mindazok számára, akik szeretnék jobban megismerni az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek és folyamatban lévő kezdeményezéseinek egészét. [1]

2.1.2. EIT városi mobilitási keretrendszer

Az EIT Urban Mobility az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) kezdeményezése. Az EIT célja, hogy a városi mobilitást alakító legnagyobb európai kezdeményezéssé váljon. Az Európai Unió ügynöksége, az EIT legfeljebb 400 millió eurós társfinanszírozást nyújt (2020-2026). Olyan rendszerszintű megoldásokat hoz létre, amelyek több embert lesznek képesek hatékonyabban mozgatni a városban és felszabadítják a közterületeket; a városi mobilitás valamennyi kulcsszereplőjét összefogják a széttagoltság elkerülése érdekében, és a városokat és a polgárokat a kezdetektől fogva jobban bevonják, lehetőséget adva nekik arra, hogy a változás tényleges szereplőivé váljanak. Városainkat kihasználva ipari és egyetemi partnereink bemutatják, hogy az új technológiák hogyan képesek valódi problémákat megoldani a városokban azáltal, hogy az emberek, a szállítmány és a hulladék szállítását észszerűbb módon oldják meg. Az innováció és az átalakulás elősegítésével a mobilitás szén-dioxid-mentesítésével egy olyan innovációs közösséget hoznak létre, amely a 21. századi városok mobilitási megoldásait oktatja és inspirálja.

Az EIT Urban Mobility Alapítvány egy Spanyolországban bejegyzett nonprofit szervezet. Az alapítványt 2022-ben hozták létre azzal a céllal, hogy támogassa az EIT városi mobilitási célkitűzésének megvalósítását. Jelenleg az alapítvány tevékenységi területei az EIT Urban Mobility Master School (Master School) és a Horizon Lab (Horizon Lab).

Az EIT Urban Mobility Egyesület célja pedig az európai tudás, üzleti és növekedési pozíció megerősítése a mobilitáshoz és logisztikához való hozzáférés biztosítása terén, a városi területeken, zöldebb, inkluzívabb, biztonságosabb és ésszerűbb módon, miközben növeli a városok alapvető értékét, mint az élet, a mozgás, a találkozók, a tapasztalatszerzés és a munka helyszínei. [1]

Az EIT Urban Mobility néhány kulcsfontosságú programja a következő:

1. Innovációs központ: A központ a városi mobilitás javítását, valamint a városok zsúfoltságának és környezetszennyezésének csökkentését célzó megoldások kidolgozására összpontosít. A cél a fenntarthatóbb és hatékonyabb városi közlekedési rendszerek létrehozása.
2. Akadémia: A program a városi mobilitás kezelésével kapcsolatos készségek és ismeretek fejlesztését célzó oktatást és képzést kínál. Célja, hogy felkészítse a terület jövőbeli vezetőit és megújítóit.
3. Üzletalapítás: A program a városi mobilitási ágazatban működő startupok és új vállalkozások támogatására irányul, és az innovatív mobilitási megoldások kereskedelmi forgalomba hozatalát segíti.
4. Factory: A prototípusok piacra juttatására összpontosít, és olyan kísérleti projekteket támogat, amelyek demonstrálják az új városi mobilitási megoldások működőképességét.
5. RIS (regionális innovációs program): A program az Európában mérsékelten vagy csekély mértékben innovatív régiók innovációját támogatja, azzal a céllal, hogy növelje képességeiket a városi mobilitási megoldások terén.

E programok prioritásai a városi életmód javítása, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, a fenntartható és innovatív közlekedési megoldások előmozdítása, valamint a városi területek életminőségének javítása. Az érdekeltek széles körét célozzák meg a várostervezőktől és a helyi önkormányzatoktól kezdve a városi mobilitásban érintett startupokig és oktatási intézményekig.

Az aktuális felhívások itt érhetők el: https://www.eiturbanmobility.eu/wp-content/uploads/2024/02/Call-programme_-January-2024.pdf

2.1.2.1. Horizon Lab

A Horizon Lab (korábban The Action and Impact Group) 2021 júniusában indult az EIT Urban Mobility innovációs programjának részeként. A kezdeményezés támogatja és bővíti az EIT Urban Mobility közösségének pénzügyi és stratégiai értékét azáltal, hogy külső finanszírozást céloz meg, különösen a korai és közepes TRL (Technológiai készültségi szint) innovációs és kutatási intézkedésekre. [3]

2.1.2.2. EIT Városi mobilitási mesterképzés

Mesterképzés vezető európai egyetemekkel, vállalatokkal és városokkal együttműködésben. Mesterképzéseink nem csak az ipar és a városok által sürgősen szükséges képzést nyújtanak Önnek, hanem értékes kapcsolatrendszert és valóban nemzetközi tapasztalatokat is. [4]

2.1.3. Uniós finanszírozási programok (2021-2027)

Az EU átfogó listát nyújt a finanszírozási lehetőségekről a 2021–2027-es időszakra vonatkozó hosszú távú költségvetés és a Next Generation EU keretében.

Ezek közé tartoznak:

2.1.3.1. Horizont Európa

A Horizont Európa az Európai Unió kiemelt kutatási és innovációs finanszírozási programja, amely a 2021-2027 közötti időszakban 95,5 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik. Célja az olyan globális kihívások kezelése, mint az éghajlatváltozás, az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak támogatása, valamint az EU versenyképességének és növekedésének ösztönzése. A program támogatja az együttműködést, és célja, hogy erősítse a kutatás és az innováció hatását az uniós szakpolitikák kidolgozásában, támogatásában és végrehajtásában. Az érdekeltek széles körét célozza meg, beleértve az EU és a társult országok jogi személyeit, elősegítve a kimagasló tudás és technológiák létrehozását és terjesztését, a munkahelyteremtést, a gazdasági növekedést és a beruházási hatások optimalizálását a megerősített Európai Kutatási Térségen belül.

A Horizont Európa fő elemei és újításai közé tartozik az Európai Innovációs Tanács, amely a jelentős méretnövelési potenciállal rendelkező, áttörést jelentő újításokat, valamint a célok meghatározott időkeretekben történő megvalósítását célzó feladatok végrehajtását támogatja. A program emellett hangsúlyt fektet a nyílt tudománypolitikára is, előírva a publikációkhoz való nyílt hozzáférést és a nyílt tudomány elveinek alkalmazását minden tevékenységében. A Horizont Európa továbbá új megközelítést vezet be a partnerségek terén, amely az EU szakpolitikai célkitűzéseinek támogatása érdekében az iparral való céltudatos és ambiciózus együttműködésre törekszik.

A Horizont Európa három fő pillér köré épül:

• tudományos kiválóság
• globális kihívások és az európai ipar versenyképessége
• innovatív Európa

Az egyes pillérek különböző elemeket foglalnak magukban, mint például az Európai Kutatási Tanács, a Marie Sklodowska-Curie-cselekvések és a kutatási infrastruktúrák, amelyek a kutatás és az innováció különböző aspektusait szolgálják. [5]

A Horizont Európa rendelkezik a logisztikai és szállítási ágazatra összpontosító egyedi programokkal, szélesebb körű éghajlat-, energia- és mobilitási munkaprogramok részét képezik. E programok célja a tiszta, versenyképes, biztonságos, ésszerű és rugalmas közlekedést és mobilitást szolgáló megoldások és szolgáltatások kidolgozása. A prioritások közé tartozik a közlekedés hatékonyságának növelése, a környezeti hatások csökkentése és a mobilitási rendszerek innovációjának előmozdítása. A programokkal és a konkrét pályázati felhívásokkal kapcsolatos részletesebb információkért látogasson el az Európai Bizottság hivatalos oldalaira a Horizont Európa közlekedéskutatási programmal és a kapcsolódó munkaprogramok dokumentumokkal kapcsolatban: https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/docs/2021-2027/horizon/wp-call/2023-2024/wp-8-climate-energy-and-mobility_horizon-2023-2024_en.pdf

Néhány példa:

2.1.3.1.1. The NZC projekt – NetZeroCities

A NetZeroCities az Európai Unió Zöld Megállapodását támogató Horizont 2020 kutatási és innovációs program része. A NetZeroCities projekt célja, hogy segítse a városokat abban, hogy leküzdjék azokat a jelenlegi strukturális, intézményi és kulturális akadályokat annak érdekében, hogy 2030-ra elérjék a klímasemlegességet [6].

2.1.3.1.2. Innovatív zöld városi logisztikai megoldások felértékelése

Az URBANE a többszereplős együttműködés és a PI által inspirált (Physical Internet model) utolsó kilométeres szállításokat jelenti. Az URBANE célja annak bemutatása, hogy a fejlődő „fizikai internet” koncepciókat alkalmazó innovatív technológiák hogyan képesek akár 20%-kal csökkenteni az utolsó kilométeren történő szállításból származó üvegházhatású gázok kibocsátását.

2.1.3.2. Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) a 2021-2027-es időszakra egy olyan kulcsfontosságú uniós finanszírozási eszköz, amelynek célja a növekedés, a foglalkoztatás és a versenyképesség előmozdítása célzott infrastrukturális beruházások révén Európa-szerte. A 33,71 milliárd eurós átfogó költségvetéssel rendelkező CEF a nagy teljesítményű, fenntartható és hatékonyan összekapcsolt transzeurópai hálózatok fejlesztésére összpontosít a közlekedési, az energetikai és a digitális szolgáltatási ágazatokban. A beruházások célja, hogy áthidalják az európai infrastruktúra hiányzó láncszemeit, elősegítsék a könnyebb és fenntarthatóbb utazást, javítsák Európa energiabiztonságát és lehetővé tegyék a megújuló energiaforrások szélesebb körű felhasználását, valamint a határokon átnyúló digitális szolgáltatások megerősítését.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a 2021-2027 közötti időszakra a közlekedési infrastruktúrába történő stratégiai beruházásokra összpontosít, hangsúlyt fektetve a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) fejlesztésére. A CEF prioritásai közé tartozik a közlekedési ágazatban a határokon átnyúló kapcsolatok javítása, a hiányzó kapcsolatok pótlása, valamint a fenntartható, inkluzív és biztonságos mobilitás előmozdítása valamennyi közlekedési mód (közúti, vasúti, tengeri, belvízi, légi) esetében.

A CEF fő prioritásai a következők:

• A határokon átnyúló projektek támogatása és a TEN-T hálózat szűk keresztmetszeteinek megszüntetése.
• Az intelligens, együttműködő, fenntartható és biztonságos mobilitási megoldások előmozdítása.
• Az új technológiák és az innováció használatának ösztönzése, mint például az automatizálás, a közlekedési módok integrációja és az alternatív üzemanyagok infrastruktúrája.
• A közlekedési infrastruktúra rugalmasabbá tétele, különösen az éghajlatváltozásra adott válaszként.
• A városi csomópontok, multimodális logisztikai platformok, tengeri és belvízi kikötők, valamint vasúti és közúti terminálok közötti kapcsolatok javítása.

A CEF közlekedési ágazata jelentős költségvetési keretösszeggel rendelkezik: 2021 és 2027 között 25,8 milliárd eurót szánnak e kezdeményezések támogatására. Ez a finanszírozás olyan jelentős infrastrukturális projektek előmozdítására szolgál, amelyek összhangban vannak az EU tágabb értelemben vett célkitűzéseivel, amelyek célja egy környezetbarátabb, hatékonyabb és teljes mértékben integrált közlekedési hálózat kialakítása a tagállamokban [7].

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében a közlekedési ágazatban jelenleg futó programokról és prioritásokról részletesebben az Európai Bizottság az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedési ágazatának sajátosságairól szóló forrásaiból tájékozódhat [8].

2.1.3.3. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és Kohéziós Alap (KA)

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap (KA) olyan uniós pénzügyi eszközök, amelyek célja a regionális különbségek csökkentése és a kohézió előmozdítása az EU-ban. Az ERFA a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésére összpontosít az innovációba, a kis- és középvállalkozásokba, a zöld és digitális átmenetbe, valamint a társadalmi befogadásba való befektetéssel. A Kohéziós Alap azokat a tagállamokat célozza meg, ahol az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) az uniós átlag 90%-a alatt van, valamint támogatja a környezeti fenntarthatóságot és a transzeurópai közlekedési hálózatokat. A 2021-2027-es időszakra az ERFA és a Kohéziós Alap együttes költségvetése meghaladja a 240 milliárd eurót. Ezek az alapok döntő fontosságúak az EU kohéziós politikai céljainak eléréséhez, amelyek az összes uniós régiót és tagállamot, különösen a kevésbé fejletteket célozzák. [9]

A 2021-2027-es finanszírozási időszakban az ERFA különösen a következőkre összpontosít:

• A hatékonyabb logisztika és szállítás szempontjából kritikus fontosságú mobilitási infrastruktúra fejlesztésével támogatja az összekapcsoltabb Európa kialakítását.
• A fenntartható közlekedési rendszerek előmozdítása, amelyek kulcsfontosságúak a közlekedés környezeti hatásainak csökkentése szempontjából.
• A logisztikai ágazat számára létfontosságú, a digitális összekapcsolhatóságba és a közlekedési szolgáltatások innovációjába történő beruházások elősegítése.

Ezek a prioritások a gazdasági növekedés és a társadalmi befogadás fellendítésére, valamint a zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérésre irányuló tágabb célkitűzésekbe ágyazódnak.

Az ERFA által finanszírozott konkrét projektek a logisztikai és szállítási ágazatban jellemzően olyan infrastruktúra fejlesztését foglalják magukban, amely támogatja a helyi és a határokon átnyúló összeköttetést, és növeli a közlekedési hálózatok hatékonyságát és fenntarthatóságát az EU-ban.

Az ERFA-ról, annak célkitűzéseiről, valamint arról, hogy miként támogatja a logisztikai és szállítási ágazatot, részletesebb információt az Európai Bizottság honlapján található hivatalos oldalakon talál:

• European Regional Development Fund (ERDF) - European Commission
• Inforegio - European Regional Development Fund

2.1.3.4. A környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE)

A 2021-2027 közötti időszakra 5,43 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező LIFE program célja, hogy támogassa a fenntartható, körforgásos, energiahatékony és klímasemleges gazdaságra való átállást. A program a környezetminőség védelmére és javítására, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására és az ökoszisztémák pusztulásának megakadályozására összpontosít. A program négy alprogramot foglal magában: természet és biológiai sokféleség, körforgásos gazdaság és életminőség, éghajlatváltozás mérséklése és alkalmazkodás, valamint tiszta energiára való átállás, amelyek különböző környezetvédelmi és éghajlati cselekvési célokkal foglalkoznak. [10]

2.1.4. Interreg 2021-2027: Az együttműködés előmozdítása egy erősebb Európa érdekében

Az Interreg az Európai Unió egyik legfontosabb eszköze, amelynek célja, hogy projektfinanszírozás révén elősegítse a határokon átnyúló együttműködést, és ezáltal támogassa a regionális fejlődést és integrációt. A program célja az uniós régiókban azonosított közös kihívások kezelése, valamint az uniós tagállamok gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának erősítése.

Az Interreg céljai:

• A regionális integráció fokozása: A nemzeti határokon átnyúló együttműködés előmozdítása, beleértve az EU belső határait és a szomszédos országokkal való külső határokat is.
• A fenntartható fejlődés támogatása: Környezeti, infrastrukturális és társadalmi kihívások kezelése együttműködési projektek révén.
• A versenyképesség és az innováció javítása: Az ötletek, erőforrások és technológiák megosztásának megkönnyítése a régiók versenyképességének növelése érdekében.
• A közös megoldások és a szakpolitikai ismeretek elsajátításának ösztönzése: Lehetővé teszi a régiók számára, hogy egymás tapasztalataiból tanulva hatékonyabb regionális politikákat dolgozzanak ki és hajtsanak végre.

Az Interreg prioritásai:

• Egy zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású Európa: Fókuszban a fenntartható közlekedés, az energiahatékonysági projektek és a környezetvédelmi kezdeményezések.
• Egy jobban összekapcsolt Európa: A közlekedési és digitális infrastruktúra fejlesztésének hangsúlyozása a hozzáférhetőség és az összekapcsolhatóság javítása érdekében.
• Szociálisabb Európa: A társadalmi befogadást elősegítő és az egyenlőtlenségek elleni küzdelmet célzó projektek támogatása.
• Okosabb Európa: Befektetés az innovációba, a digitalizációba és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatásába.

Ezek a prioritások összhangban vannak az Európai Unió kohéziós politikájának tágabb céljaival, amelyek célja az uniós régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése és a fenntartható, inkluzív növekedés előmozdítása.

Részletesebb betekintést az Interreg hivatalos honlapján (Interreg website) és az Európai Bizottság Interregről szóló oldalán (European Commission's page) kaphat.

Az Interreg számos olyan programmal rendelkezik, amelyek a fenntartható közlekedésre, az energiahatékonyságra és a környezetvédelmi kezdeményezésekre összpontosítanak a különböző európai régiókban:

1. Fenntartható energiaügyi cselekvési terv (Sustainable Energy Action Plan - SEAP): A romániai Alba Iuliában végrehajtott terv a középületek energiahatékonyságának növelésére, a fenntartható városi közlekedési rendszerekre és a közvilágítás korszerűsítésére összpontosít. Célja a CO2-kibocsátás jelentős csökkentése a város egész területén. Ez a projekt jól példázza a helyi önkormányzatok elkötelezettségét az energiafogyasztás csökkentése és a környezeti fenntarthatóság fokozása iránt (Interreg Europe).
2. Interreg Északi-tengeri régió: Ez a transznacionális együttműködési program hét országot érint, és az elérhetőség javítására, a fenntartható közlekedés előmozdítására és a környezetfejlesztés fokozására helyezi a hangsúlyt. A program olyan projekteket támogat, amelyek elősegítik a zöld átmenetet és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet, javítva az északi-tengeri régió általános életminőségét és fenntarthatóságát (Interreg North Sea).
3. Északi periféria és Északi-sarkvidék program (NPA): A távoli és ritkán lakott területekre összpontosítva az NPA program célja a fenntartható fejlődés támogatása az innovációs kapacitás, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az erőforrások fenntartható felhasználásának fokozásával. Elősegíti az együttműködést Európa legészakibb részein és az észak-atlanti területeken (Interreg NPA).

Az Interreg Europe számos, a logisztikai ágazatot érintő projektet támogatott, amelyek a fenntarthatóság, a hatékonyság és a technológiai integráció javítására összpontosítanak. Néhány figyelemre méltó példa:

1. Fenntartható városi logisztika: A kezdeményezés célja a városi logisztika kihívásainak kezelése a fenntartható városi mobilitási tervek (SUMP) kidolgozásának ösztönzésével. A városok olyan politikákat vizsgálnak, amelyek a nem személyszállító járművek szabályozására irányulnak a szén-dioxid-kibocsátás, a légszennyező anyagok és a forgalmi torlódások csökkentése érdekében. A projekt támogatja a tiszta városi logisztikai gyakorlatok integrálását, mivel a városok az e-kereskedelem által vezérelt logisztikai tevékenységek megugrását tapasztalják.
2. Bouwhub - Intelligens épületlogisztika: A projekt egy utrechti logisztikai központot foglal magában, amelynek célja az építési projektekhez szükséges anyagok elosztásának ésszerűsítése, ezáltal a CO2-kibocsátás csökkentése és a hatékonyság javítása. A központ több projekthez szervezi az anyagokat, csökkenti a szállítások mennyiségét, és koordinálja az anyagok újrafelhasználását és újrahasznosítását. Ez nemcsak a városközpontok forgalmát és szennyezését csökkenti, hanem növeli a biztonságot és csökkenti a hulladék mennyiségét az építkezéseken. [11]
3. RECREATE: Ez a projekt a regionális közlekedési kkv-kat (kis- és középvállalkozásokat) célozza meg kapacitásuk és versenyképességük növelése érdekében. A közlekedési ágazatban működő csúcstechnológiai kkv-k támogatására összpontosít, hogy új technológiákat fejlesszenek ki és forgalmazzanak, bővítsék piaci ismereteiket, valamint javítsák a külső információkhoz és erőforrásokhoz való hozzáférésüket. A projekt tágabb célja a gazdasági versenyképesség növelése az olyan régiókban, mint Coventry és Warwickshire, a járműgyártásra és a közlekedési ágazatra összpontosítva. [12]

Az Interreg DR, más néven Interreg Dunai Régió a logisztikai ágazaton belül különböző projekteket támogat, amelyek célja a hatékonyság, a fenntarthatóság és a versenyképesség növelése a régióban. Az alábbiakban bemutatunk néhány, az Interreg DR keretében megvalósuló, a logisztikai ágazatra összpontosító projektet:

1. SPOTLOG: A program a zöld és társadalmilag felelős városi logisztikai innovációk létrehozására összpontosít. A helyi közösségeket bevonja a szén-dioxid-kibocsátásmentes logisztikai rendszerek fejlesztésébe, és a digitalizációt a szállítási szolgáltatások javítására használja. A projekt célja az érdekeltek közötti bizalom erősítése és a politikai eszközök fejlesztése az inkluzív és karbonsemleges mobilitás európai céljainak elérése érdekében. [13]
2. EMMA (az áruszállítási mobilitás és a logisztika javítása a balti-tengeri régióban): Az EMMA projekt célja a belvízi és a folyó-tengeri szállítás megerősítése a balti-tengeri régióban. A belvízi közlekedés politikai és működési keretének javításán dolgozik, ami magában foglalja a tudatosság növelését, kísérleti demonstrációkat és a politika befolyásolását stratégiai ajánlásokon keresztül. [14]
3. CoCoBLog (Competent and Competitive Baltic Logistics): Célja, hogy áthidalja a balti-tengeri régióban a jelenlegi és a szükséges logisztikai készségek és kompetenciák közötti szakadékot. Ez a projekt a logisztikai ágazatban működő vállalatok intézményi kapacitásait erősíti, ami végső soron a logisztikai teljesítmény javulásához és a régió országai közötti különbségek csökkenéséhez vezet. [15]

Interreg Central Europe (Interreg CE) az Európai Unió finanszírozási programja, amely támogatja a közép-európai régiók közötti együttműködést a közös regionális kihívások kezelése érdekében. A program olyan projekteket finanszíroz, amelyek növelik az ellenálló képességet és foglalkoznak a transznacionális kérdésekkel, az innovációra, a környezeti fenntarthatóságra és a regionális összekapcsolhatóságra összpontosítva.

Néhány, az Interreg CE által támogatott, a logisztikai ágazatra összpontosító projekt:

1. SOLEZ: A projekt célja a fenntartható mobilitás javítása a közép-európai városi területeken. Az alacsony kibocsátású zónák, intelligens parkolási megoldások és cselekvési tervek kidolgozására összpontosít a városok számára a fenntartható mobilitási gyakorlatok elterjedésének növelése érdekében. A projekt különböző eszközöket fejlesztett ki, amelyek segítik a városokat a fenntartható logisztikai és mobilitási megoldások tervezésében és megvalósításában. [16]
2. TalkNET: A projekt a multimodalitásra és az ökoinnovációra helyezi a hangsúlyt, a csomópontok kezelésének optimalizálására és az alternatív üzemanyagok alkalmazására összpontosítva. E célok támogatására számos cselekvési tervet és tudáseszközt dolgozott ki, amelyek célja a közlekedési és logisztikai hálózatok hatékonyságának és fenntarthatóságának javítása az egész régióban. [17]
3. Food4CE: Bár nem közvetlenül az általános logisztikára összpontosít, a Food4CE az alternatív élelmiszerhálózatok (AFN-ek) támogatására irányuló tágabb céljának részeként a logisztikát is bevonja. Ez a projekt a regionális élelmiszer-logisztikára összpontosít, és célja a fenntartható és rugalmas élelmiszer-ellátási rendszerek támogatása innovatív logisztikai megoldások kifejlesztése és az elektromobilitás alkalmazása révén. [18]

További Interreg-pályázatok a következő oldalon találhatók: https://interreg.eu/call-for-project/

2.2. Futár-, postai- és szállítmányozási tevékenységek környezetbarát átalakulásának támogatására és az ezzel kapcsolatos konzultációra szolgáló uniós és egyéb nemzetközi intézményi eszközök áttekintése

A futár-, postai és szállítmányozási műveletekben a technológiai fejlődés, a szabályozási változások és a változó piaci dinamika által vezérelt zöld átállás globális prioritás. A szállítmányozási ágazatban a fenntarthatóbb gyakorlatok irányába történő átmenetet különböző nemzetközi és uniós intézmények támogatják és konzultálnak velük a szabályozási keretek, a technológiai innovációk és a piacorientált reformok kombinációja révén.

2.2.1. Az ENSZ útmutatója a közlekedéssel kapcsolatos klímavédelmi intézkedésekhez

Az ENSZ útmutatója a közlekedéssel kapcsolatos klímavédelmi intézkedésekről a közlekedési ágazat dekarbonizálásának teljes körű és inkluzív megközelítését hangsúlyozza, ami elengedhetetlen a Párizsi Megállapodáshoz való igazodáshoz és a Fenntartható Fejlődési Célok (SDGs) eléréséhez.

A főbb pontok a következők:

1. Dekarbonizációs erőfeszítések: A belső égésű motorral hajtott járművek 2040-ig történő fokozatos kivonásának előtérbe helyezése és a zéró kibocsátású járművek szabványként való támogatása a hajózásban. Ez az átállás az egyének, a vállalkozások és a kormányok közös erőfeszítéseit igényli, hogy átalakítsák utazási szokásaikat, üzleti tevékenységüket és szabályozási kereteiket.
2. Inkluzivitás és biztonság: A biztonságos és megbízható tömegközlekedéshez való hozzáférés javítása létfontosságú. Az erőfeszítéseket a tömegközlekedési lehetőségek kényelmesebbé tételére és a biztonsági problémák megoldására kell irányítani, különösen a nőket és lányokat érintő problémák megoldására, hogy a mobilitáshoz való méltányos hozzáférést biztosítsuk a jelenleg még nem részesülő több mint egymilliárd ember számára.
3. Gazdasági és foglalkoztatási lehetőségek: A fenntartható közlekedési rendszerek nemcsak környezetvédelmi okokból kulcsfontosságúak, hanem jelentős gazdasági előnyöket és munkahelyteremtési lehetőségeket is kínálnak. A tömegközlekedésbe történő beruházások például bizonyítottan háromszor annyi munkahelyet teremtenek, mint az új autópályák építése.
4. Rugalmasság és alkalmazkodás: Mivel a meglévő közlekedési infrastruktúra nagy részét veszélyeztetik az éghajlatváltozás okozta események, határozottan szükség van a fokozott ellenálló képesség tervezésére, a kockázatelemzésre és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás finanszírozásának növelésére, különösen a fejlődő országokban.
5. Technológia és innováció: A 2050-ig szóló elképzelés szerint a közlekedési ágazat teljesen dekarbonizált lesz az alacsony kibocsátású és karbonmentes alternatívák bevezetésével. A járműtechnológia innovációi, a tiszta elektrifikáció és a különböző közlekedési módok nulla kibocsátású üzemanyagainak kifejlesztése, valamint az infrastruktúra fejlesztése az átmenet kulcsfontosságú eszközeiként jelennek meg.
6. Digitális integráció: A digitális technológiák és a fejlett adatkezelési rendszerek használata kulcsfontosságú a különböző közlekedési módok közötti összeköttetés javításához, az utazás hatékonyságának, megbízhatóságának és megfizethetőségének fokozásához, valamint a rendszerek jövőbeli hatásokkal szembeni ellenállóbbá tételéhez.

Az ENSZ közlekedéssel kapcsolatos éghajlat-politikai útmutatója a társadalom valamennyi szektorában és szintjén együttműködésre szólít fel annak érdekében, hogy hogy a közlekedést fenntartható rendszerré alakítsák, amely támogatja a gazdasági növekedést, javítja a közegészségügyet és mérsékli az éghajlatváltozást. Ezen elképzelés megvalósításához átfogó reformokra lesz szükség a politika, a pénzügyek és a mobilitással kapcsolatos szociális viselkedés terén. [19]

2.2.2. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) fenntartható közlekedési stratégiája

Az OECD fenntartható közlekedésre vonatkozó stratégiája, amelyet az OECD-tagországok környezetvédelmi miniszterei 2001 májusában fogadtak el, a környezetileg fenntartható közlekedés (EST) felé való átmenetet helyezi a középpontba. Célja, hogy támogassa a gazdasági fejlődést és az egyéni jólétet anélkül, hogy indokolatlan egészségügyi és környezeti hatásokat okozna, vagy kimerítené a véges erőforrásokat. Az iránymutatások arra ösztönzik a kormányokat, hogy olyan stratégiákat dolgozzanak ki és hajtsanak végre, amelyek figyelembe veszik egyedi földrajzi és társadalmi-gazdasági adottságaikat, és olyan kívánatos megközelítést kínálnak a közlekedési ágazat számára, amely a fenntartható fejlődés más ágazatai számára is előnyös lehet. [20]

2.2.3. Nemzetközi támogatás és konzultáció

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) felvázolja, hogy a globális kommunikációs infrastruktúrában döntő szerepet játszó postai és futárszolgálati ágazat az elmúlt évtizedekben jelentős változásokon ment keresztül. Ezek a változások magukban foglalják a piacorientált reformokat, mint például az állami postai szolgáltatók társaságosítása és privatizációja, valamint a postai monopóliumok hatókörének csökkentése. A WTO A Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezménye (GATS) a postai és futárszolgálatokra is vonatkozik, ösztönözve a liberalizációt és a piacra jutás javítását. A technológiai fejlődés a csomagkézbesítés iránti kereslet növekedését is elősegítette, amely kulcsfontosságú az e-kereskedelem és a „just-in-time” ellátási lánc menedzsment szempontjából. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elsősorban a zökkenőmentes, kiszámítható és szabad globális kereskedelmi keretek megteremtésére összpontosít, nem pedig olyan konkrét ágazatokra, mint a fenntartható szállítás. Kezdeményezései azonban közvetve támogatják a fenntartható közlekedést a környezeti fenntarthatóságot ösztönző és a zöld technológiák kereskedelmi akadályainak csökkentését célzó kereskedelmi politikákon keresztül. A kereskedelemmel és a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos részletes stratégiákat és célkitűzéseket a WTO hivatalos forrásai tartalmazzák. [21]

2.2.4. EU-támogatás és konzultáció

Az Európai Unió (EU) környezetvédelmi és közlekedési politikáján keresztül jelentősen befolyásolja a futár-, postai és szállítmányozási műveletek környezetbarát átalakítását. Bár a rendelkezésre bocsátott anyagokban nem azonosítottak olyan konkrét uniós szintű programokat, amelyek közvetlenül a futár- és postai szolgáltatások fenntarthatóságát célozzák, az EU átfogó környezetvédelmi stratégiái, beleértve az európai zöld megállapodást is, tartalmaznak olyan intézkedéseket, amelyek közvetve támogatják az ágazat környezetbarátabbá válását. Az EU már a történelem során is hangsúlyt fektetett a kibocsátás csökkentésére, az energiahatékonyság előmozdítására és az innováció ösztönzésére a szállítás és a logisztika területén, ami a futár- és postai szolgáltatásokat a tágabb értelemben vett szállítási ágazat részeként foglalja magában. 

2.3. Az uniós és egyéb nemzetközi karrierlehetőségek áttekintése a zöld városi logisztikai ágazatban

A zöld városi logisztikai ágazat gyorsan fejlődő terület, amely különböző, gyorsan fejlődő területeket foglal magában, mint például a fenntartható ellátási lánc menedzsment, a szállítási tervezés, a megújuló energiaforrások integrációja, az adatelemzés vagy az utolsó kilométeres szállítás menedzsmentje, amelyek mindegyike egyaránt fontos területe a fenntartható áruszállítási logisztikának a logisztikai hálózatok optimalizálásában a környezeti hatások minimalizálása érdekében. Európa ambiciózus politikákat és szabályozásokat hajt végre a fenntartható városi logisztika előmozdítása érdekében, amelyek a kibocsátáscsökkentéssel, a torlódások kezelésével és az alternatív közlekedéssel kapcsolatos politikákat alakítanak ki.

Az iparági szereplők vagy tudományos intézmények mellett a kormányzati szervek, az önkormányzatok és a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) is fontos szerepet játszanak a fenntartható városi logisztikai kezdeményezések előmozdításában és végrehajtásában. Az uniós finanszírozásnak köszönhetően számos európai startup és kutatóintézet együttműködik a városi áruszállítási logisztika optimalizálását célzó innovatív technológiák és megoldások kifejlesztésében, amelyek lehetővé teszik a környezeti hatások minimalizálását célzó, a vállalkozások által fenntartott gyakorlatok fenntartását, és olyan kezdeményezéseken dolgoznak, mint a beszállítók bevonása, karbonlábnyom csökkentése, a fenntarthatóbb szállítási módokra való áttérés, az utolsó kilométeres szállítás kezelése, vagy akár az etikus beszerzés és a körforgásos gazdaság elvei.

2.3.1. Intézmények a zöld városi szállítmányozási ágazatban történő karrierépítésben:

Az európai egyetemek és kutatóintézetek élvonalbeli kutatásokat végeznek a zöld városi logisztikával kapcsolatos témákban, beleértve a fenntartható közlekedési rendszereket, az energiahatékony logisztikai műveleteket és az intelligens városi kezdeményezéseket. Számos egyetem kínál a fenntartható közlekedésre, városi logisztikára és ellátási lánc menedzsmentre összpontosító diplomaprogramokat, tanfolyamokat és kurzusokat, amelyek olyan témakörökre terjednek ki, mint a zöld logisztikai stratégiák, a közlekedéstervezés, a fenntartható ellátási lánc gyakorlatai és a környezetgazdálkodás. Ezek a szervezetek lehetőséget biztosítanak az együttműködésre, a tudáscserére.

A Fraunhofer Institute for Material Flow and Logistics (Németország) vállalatspecifikus, személyre szabott megoldásokra összpontosít, és a tervezéstől a megvalósításig kíséri ügyfeleit. [22]

A Leedsi Egyetem Közlekedéstudományi Intézete (Egyesült Királyság) nemzetközileg is kiváló kutatási eredményeket hoz, amelyek hatással vannak a közlekedéspolitikára és -gyakorlatra, és hozzájárulnak a szélesebb értelemben vett gazdaság és társadalom fejlődéséhez [23]

Szakmai továbbképzések, rendezvények, konferenciák és workshopok:

A szakmaközi tanfolyamok, workshopok és szemináriumok a zöld városi logisztikára és a fenntartható közlekedési gyakorlatokra összpontosítanak, mint például az útvonal-optimalizálás, a kibocsátáscsökkentés vagy a zöld flottakezelés. A konferenciákon szakemberek, kutatók, politikai döntéshozók és iparági vezetők vitatják meg a zöld városi logisztikai ágazat legújabb trendjeit, innovációit és kihívásait.

• Európai konferencia a fenntartható városi mobilitási tervekről (SUMP) https://transport.ec.europa.eu/transport-themes/urban-transport/sustainable-urban-mobility-planning-and-monitoring_en
• Green Logistics Expo, amely platformot biztosít az európai és globális piacokkal kapcsolatos vitáknak, valamint a technológiai és modellinnovációkkal kapcsolatos aktualitásoknak https://greenlogisticsexpo.it/en/

Tanácsadási és konzultációs szolgáltatások:

Olyan nemzetközi szervezetek, mint az Európai Unió vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete és a Nemzetközi Közlekedési Fórum koordinálják az éghajlatváltozás kezelésére és a fenntartható közlekedés előmozdítására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket.

Ágazati szövetségek és hálózatok:

E közösségek célja a tudásmegosztás és a szakmai fejlődés. Az Európai Zöld Városok Hálózata (European Green Cities Network), az Európai Logisztikai Szövetség (ELA) és az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) együttműködési és információcsere-fórumokat kínál.

• Európai Logisztikai Szövetség - European Logistics Association (elalog.eu)
• A Beszerzési és Ellátási Menedzsment Nemzetközi Szövetsége (IFPSM) IFPSM | IFPSM
• Nemzetközi Készletgazdálkodási Tudományos Társaság - International Society for Inventory Research- (isir.hu)
• https://www.etp-logistics.eu/roadmaps-3-2/sustainable-safe-and-secure-supply-chains-2-3-2/
• https://www.itf-oecd.org/urban-logistics-hubs-roundtable

2.3.2. Karrierépítési lehetőségek a zöld városi logisztikában

A fenntartható vállalati működés fokozása érdekében a belső csapatokkal, külső partnerekkel és technológiai szállítókkal való együttműködés segítheti a logisztikai vállalatokat a hatékonyságot javító és a kibocsátást csökkentő innovatív megoldások tesztelésével és kiterjesztésével.

A fenntartható ellátásilánc-menedzsment célja a vállalat működésének karbonlábnyomának csökkentése, az ellátási lánc hálózatok optimalizálására irányuló stratégiák kidolgozása és végrehajtása, a beszállítókkal való együttműködés a fenntarthatósági kezdeményezések terén, a környezeti hatáshoz kapcsolódó kulcsfontosságú teljesítménymutatók nyomon követése és jelentéskészítés, valamint olyan zöld logisztikai gyakorlatok bevezetése, mint a hatékony készletgazdálkodás, a csomagolás optimalizálása és a hulladékcsökkentés.

A zöld flottamenedzsment olyan technológiákat használ, amelyek javítják a hatékonyságot a flottajármű kezelésében és optimalizálásában a környezeti hatások minimalizálása és a kibocsátások csökkentése érdekében, hatékony útvonal- és ütemezési rendszerek bevezetésével, valamint fenntartható karbantartási gyakorlatok elfogadásával.

A környezetvédelmi megfeleléssel és szabályozási ügyekkel való foglalkozás magában foglalhatja a környezetvédelmi auditok elvégzését, az engedélyek és tanúsítványok kezelését, valamint a fenntarthatósági célokat támogató politikák és gyakorlatok támogatását, továbbá a fenntarthatósággal és környezetvédelemmel foglalkozó iparági szövetségekbe, munkacsoportokba és szabályozási fórumokba való bekapcsolódást.

Az utolsó kilométerre történő kézbesítés irányítása olyan innovatív megközelítéseket vizsgál, mint az elektromos járművek, a cargo biciklik és a kézbesítési konszolidációs rendszerek a városi szállítmányozási műveletek optimalizálása érdekében, beleértve a helyi szereplőkkel való együttműködést.

2.3.3. Európai városi mobilitási kezdeményezések

A CIVITAS-hálózat finanszírozást, technikai segítségnyújtást és tudáscsere-lehetőségeket biztosít európai városok számára, hogy segítse őket a fenntartható városi közlekedés innovatív megoldásainak kidolgozásában és megvalósításában, beleértve a zöld városi logisztikát is, a tisztább városi teherszállító járművek és a hatékonyabb áruelosztás előmozdításával. [24]

Az URBANE támogatja a hatékony, rugalmas, biztonságos és fenntartható utolsó kilométeres közlekedés felé vezető átmenetet. [25]

A Városi Szállítmányozási Platform (Urban Freight Platform - UFP) egy európai hálózat, amely a tudományos, ipari, kormányzati és non-profit szektor érdekelt feleit egyesíti a városi áruszállítással kapcsolatos ismeretek és legjobb gyakorlatok cseréje érdekében. városoknak és régióknak platformot biztosít a kihívások kezeléséhez, a legjobb gyakorlatok megosztásához és a vállalatokkal való együttműködés fokozásához, a témák prioritásainak meghatározásához és az innovatív megoldások felgyorsításához. A városi árufuvarozási kihívásokról folytatott viták elősegítik a POLIS-tagok közötti és azon túli együttműködést a fenntartható megoldások érdekében.

Az Európai Logisztikai Innovációs Szövetség (Alliance for Logistics Innovation in Europe (ETP-ALICE)) tagjaként a POLIS éves online webináriumok (annual online webinars) és személyes találkozók révén elősegíti a köz- és magánszféra közötti párbeszédet a tisztább és hatékonyabb városi logisztikai megoldások kidolgozása érdekében. [26]

2.4. A futár-, postai- és szállítmányozási műveletek környezetbarátabbá tételére szolgáló digitális eszközök és útmutatók értékelése

A futár-, postai és szállítmányozási műveletek környezetbarátabbá tétele érdekében digitális eszközök és útmutatók segítségével számos kezdeményezés és megoldás került meghatározásra, amelyek elősegítik a fenntarthatóságot és a hatékonyságot. Az alábbiakban néhány kulcsfontosságú példát mutatunk be, valamint a további részletek megismeréséhez szükséges hivatkozásokat:

2.4.1. Útvonal optimalizáló szoftverek

Az útvonal-optimalizáló szoftverek döntő szerepet játszanak a szállítási műveletek környezeti hatásainak minimalizálásában. A szállítási útvonalak hatékony megtervezésével ezek az eszközök jelentősen csökkentik a kilométerek számát, következésképpen az üzemanyag-fogyasztást és a szén-dioxid-kibocsátást. Az optimalizálás nemcsak a legrövidebb útvonalat foglalja magában, hanem figyelembe veszi a forgalmi viszonyokat, a szállítási időablakokat és a járműkapacitást is, így biztosítva az erőforrások leghatékonyabb felhasználását.

Példák: Routific, Upper Route Planner

Előnyök: Ezek az eszközök a szállítási útvonalak optimalizálásával segítenek az üzemanyag-fogyasztás és a járműkibocsátás csökkentésében.

További részletekért látogasson el a Routific (Routific website) [27] és az Upper Route Planner (Upper Route Planne) [28] weboldalára.

2.4.2. Karbonlábnyom számlálók

A karbonlábnyom-kalkulátorok lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy mérjék a különböző tevékenységekre - többek között a logisztikára és a szállításra - vonatkozó kibocsátásaikat. A karbonlábnyomuk számszerűsítésével a vállalatok azonosíthatják a magas kibocsátású területeket, és stratégiát készíthetnek a csökkentési kezdeményezésekre. Ezek az eszközök gyakran megfelelnek a nemzetközi szabványoknak, így megbízható módszertant biztosítanak a kibocsátások nyomon követéséhez és jelentéséhez.

Példa: Carbon Trust kalkulátor

Előnyök: Lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy mérjék szén-dioxid-kibocsátásukat, a szállítási és logisztikai műveletekre összpontosítva.

Fedezze fel a Carbon Trust eszközeit (Carbon Trust's tools) [29] a kibocsátások méréséhez és kezeléséhez.

2.4.3. Elektromos járművek (EV-k) és elektromos kerékpárok

Az elektromos járművekre (EV) és e-kerékpárokra való átállás a szállítmányozásban jelentős lépés a futár- és postai műveletek környezetbarátabbá tétele felé. Az olyan vállalatok, mint a DHL és a UPS, élen járnak az elektromos járművek flottába való beépítésével, csökkentve az üvegházhatású gázok kibocsátását és a környezetszennyezést, különösen a városi területeken. Az elektromos kerékpárok hatékony alternatívát kínálnak a kisebb, helyi áruszállításhoz, és a hagyományos járműveknél hatékonyabban közlekednek a városi utcákon.

Előnyök: Csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását és a városi szennyezést.

Betekintést nyerhet a DHL és a UPS vállalati oldalain található fenntarthatósági jelentésekbe.

2.4.4. Fenntarthatósági útmutatók és bevált gyakorlatok

Az olyan szervezetek, mint az Egyetemes Postaegyesület (UPU) útmutatásai és bevált gyakorlatai, valamint az olyan tanácsadó cégek, mint a Boston Consulting Group (BCG) meglátásai keretet biztosítanak a fenntartható gyakorlatok bevezetéséhez a futár- és postai műveletekben. Ezek a források a témák széles skáláját fedik le, a digitális átalakulástól a zöld logisztikai stratégiák elfogadásáig, értékes útmutatást nyújtva a környezeti hatásukat csökkenteni kívánó vállalatoknak.

Előnyök: Kereteket kínálnak a környezeti hatások csökkentésére a szolgáltatás minőségének fenntartása mellett.

Az UPU (UPU’s) [30] kezdeményezései és a BCG (BCG's ) [31] legújabb fenntarthatósági elképzelései átfogó útmutatást nyújtanak.

2.4.5. Csomagolási innováció

A fenntartható csomagolási megoldások kulcsfontosságúak a hulladékcsökkentés és a körforgásos gazdaság előmozdítása szempontjából. A csomagolási innovációk, beleértve a biológiailag lebomló vagy újrahasznosítható anyagok használatát, alapvető fontosságúak a szállítás és a szállítás környezeti lábnyomának minimalizálásában. Az olyan vállalatok, mint a Packhelp, e mozgalom élvonalába tartoznak, és olyan fenntartható csomagolási lehetőségeket kínálnak, amelyek megfelelnek a modern e-kereskedelem és a szállítási szolgáltatások igényeinek.

Előnyök: Elősegíti a hulladéktermelés csökkentését és támogatja a körforgásos gazdaságot.

Látogasson el a Packhelp (Packhelp) [32] oldalára a fenntartható csomagolási megoldásokra vonatkozó példákért.

2.4.6. Digitális levelezés és e-kereskedelmi platformok

A digitális levelezés és az e-kereskedelmi platformok térhódítása jelentősen csökkentheti a fizikai postai küldemények iránti igényt, csökkentve a papírfelhasználást és a postai kézbesítéssel kapcsolatos logisztikai költségeket. A digitális számlákra és kommunikációra való áttéréssel a vállalatok csökkenthetik papírfogyasztásukat, hozzájárulva ezzel az erdők megóvásához és csökkentve a hagyományos postai küldeményekkel járó szén-dioxid-kibocsátást.

Előnyök: Csökkenti a papírfelhasználást és a postai küldemények kézbesítésével és a termékvisszajuttatások kezelésével kapcsolatos logisztikai igényeket.

A digitális átalakulás hatásairól szóló kutatási cikkek és iparági jelentések széles körben elérhetők a tudományos és szakmai kiadványokban.

Ezeknek az eszközöknek és gyakorlatoknak az elfogadása jelentősen hozzájárul a futár- és postai ágazat működésének környezetbarátabbá tételéhez, igazodva a globális fenntarthatósági célokhoz. Az egyes hivatkozások kiindulópontot nyújtanak a fenntarthatóság és a digitális átalakulás területén belüli konkrét területek mélyebb feltárásához.

2.5. Referenciák

[1] https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/priorities-2019-2024/european-green-deal_en

[2] https://www.eiturbanmobility.eu/about-us/

[3] https://www.eiturbanmobility.eu/horizon-lab/

[4] https://www.eiturbanmobility.eu/academy/masterschool/

[5] https://research-and-innovation.ec.europa.eu/funding/funding-opportunities/funding-programmes-and-open-calls/horizon-europe_en

[6] https://netzerocities.eu/the-nzc-project/

[7] https://cinea.ec.europa.eu/news-events/news/connecting-europe-facility-2021-2027-adopted-2021-07-20_en

[8] https://cinea.ec.europa.eu/news-events/news/connecting-europe-facility-2021-2027-adopted-2021-07-20_en

[9] https://commission.europa.eu/funding-tenders/find-funding/eu-funding-programmes/programme-environment-and-climate-action-life_en

[10] https://www.interregeurope.eu/find-policy-solutions/policy-briefs/sustainable-urban-logistics

[11] https://www.interregeurope.eu/good-practices/bouwhub-smart-building-logistics

[12] https://projects2014-2020.interregeurope.eu/recreate/

[13] https://www.interregeurope.eu/spotlog

[14] https://interreg-baltic.eu/project/emma/

[15] https://interreg-baltic.eu/project/cocoblog/

[16] https://programme2014-20.interreg-central.eu/Content.Node/SOLEZ.html

[17] https://programme2014-20.interreg-central.eu/Content.Node/TalkNET.html

[18] https://www.interreg-central.eu/event/regional-food-logistics-free-webinar-organized-by-fh-bfi-vienna-and-econsult-as-part-of-the-food4ce-project/

[19] https://unfccc.int/

[20] https://www.oecd-ilibrary.org/environment/oecd-guidelines-towards-environmentally-sustainable-transport_9789264199293-en

[21] https://www.wto.org/english/tratop_e/serv_e/postal_courier_e/postal_courier_e.htm

[22] https://www.iml.fraunhofer.de/en.html

[23] https://environment.leeds.ac.uk/transport

[24] https://civitas.eu/thematic-areas/urban-logistics

[25] https://www.urbane-horizoneurope.eu/about/what-is-urbane/

[26] https://www.polisnetwork.eu/what-we-do/working-groups/urban-freight/

[27] https://www.routific.com/v3

[28] https://www.upperinc.com/

[29] https://www.carbontrust.com/en-eu

[30] https://www.upu.int/en/Home

[31] https://www.bcg.com/

[32] https://packhelp.com/

Ellenőrizze tudását

3. Fenntartható városok tervezése zöld városi logisztikával

Modul	A. Irányítás
Téma	3. Fenntartható városok tervezése zöld városi logisztikával
Cél	A fenntartható városfejlesztés és a fenntarthatóan rugalmas és intelligens városok fő szempontjainak elemzése  Az EU-szintű fenntartható városi mobilitás és logisztika kereteinek és iránymutatásainak bemutatása  Példák bemutatása és megvitatása az áruszállítással kapcsolatos integrált várostervezési megközelítések megvalósításából
A képzés eredményei
Az áruszállítás szerepének és lehetőségeinek tudatosítása az intelligens és fenntartható városokban és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességben  A (stratégiai) tervezési folyamatok, valamint az érdekelt felek (beleértve a futár-, postai és szállítmányozási vállalatokat és a helyi hatóságokat) közötti szerep- és felelősségmegosztás ismerete  A jelenlegi tervezési gyakorlat kritikus elemzése

Ellenőrizze tudását

 

Gratulálunk a CGG tanfolyam A. moduljának elvégzéséhez. Ne felejtse el megosztani az eredményét a közösségi médiában!

4.1. Új Mobilitási Szolgáltatások: Megoldások és üzleti modellek a városi közlekedésben

Modul	B. Menedzsment
Téma	4.1 Új Mobilitási Szolgáltatások: Megoldások és üzleti modellek a városi közlekedésben
Cél	A városi közlekedés és az új mobilitási szolgáltatások (NewMobility Services, NMS) zöld átállásának innovatív megközelítéseinek bemutatása  A városi áruszállítás és az utolsó kilométerre történő kiszállítások NMS-einek megvalósítását szolgáló, kialakulóban lévő irányítási rendszerek és üzleti modellek elemzése
A képzés eredményei
Naprakész ismeretek a városi mobilitás és közlekedés jelenlegi üzleti megközelítéseiről  Az NMS szerepének és potenciáljának mélyreható ismerete a környezetbarát és hatékony futár-, postai- és szállítmányozási szolgáltatások terén

Ellenőrizze tudását

4.2. Jó példán alapuló tanulás #1. A jó gyakorlatok megosztása

Modul	B. Menedzsment
Téma	4.2 Jó példán alapuló tanulás #1. A jó gyakorlatok megosztása
Cél	A 4.1. pont tartalma alapján példák bemutatása az NMS-alapú üzleti modellek megvalósításából a városi árufuvarozásban és a városi logisztikában, valamint a városi áru- és személyszállítás integrációjából  A példák hatékonyságának és alkalmazhatóságának megvitatása
A képzés eredményei
A futár-, postai- és szállítmányozási szolgáltatások NMS fejlesztésének jelenlegi gyakorlatának és projektjeinek kritikus elemzése

4.2.1. Bevezetés

A fejlődő országokban a városi áruszállítás nagymértékben a közúti járművekre hagyatkozik, ami gyakori forgalmi dugókhoz, nem megfelelő parkolási lehetőséghez, valamint nem megfelelő be- és kirakodóhelyekhez vezet, ami mind akadályozza a hatékonyságot. A világszerte fenntartható stratégiaként támogatott, környezetbarát módokon történő városi áruszállítás jelentős lehetőségeket rejt magában a jelenlegi áruszállítási gyakorlatból eredő dugók és környezetszennyezés enyhítésére (Singh & Gupta, 2020).

A Transport Decarbonization Alliance 15 különböző kihívást vázol fel a zéró kibocsátású városi áruszállítás megvalósítása érdekében, és mindegyik kihívás megoldására két vagy több javaslatot tesz. Míg néhány megoldás a technológiai fejlesztésekre összpontosít, mint például az akkumulátoros elektromos járművek beszerzése, használata és feltöltése, a többség a szerkezeti akadályok és a magatartási gyakorlatok orvoslására irányul. Hasonlóképpen Maxner, Dalla Chiara és Goodchild (2022) a városi áruszállításra vonatkozó különböző dekarbonizációs stratégiákat három csoportba sorolja:

1. járműtechnológia
2. üzemeltetési stratégiák és
3. városi kormányzati beavatkozások

A Világgazdasági Fórum emellett átfogó áttekintést nyújt 24 kiemelt beavatkozásról, amelyek célja az utolsó kilométeres szállítási ökoszisztéma átalakításának megkönnyítése. Ezek a beavatkozások olyan szempontokat foglalnak magukban, mint a járművek átalakítása, a biztonságos szállítási módszerek, az ügyfelek mozgatása, a konszolidációs erőfeszítések, az utolsó szakasz kiigazítása és a szállítási környezet javítása. Ezek a kiadványok együttesen bemutatják a városi áruszállításban a fenntarthatósági átmenetet elősegítő megközelítések sokszínűségét, és számos példát szolgáltatnak mind a technológiai újításokra, mind a viselkedésbeli változásokra (Ystmark Bjerkan & Babri, 2024).

A technológiai változások elsősorban azt jelentik, hogy az egyik technológiát egy másikra cserélik. A városi áruszállítás területén ez azt jelentheti, hogy a fosszilis üzemanyaggal működő furgonokat és teherautókat elektromos járművekkel, alternatív üzemanyaggal működő járművekkel, Euro6-os járművekkel vagy cargobiciklikkel helyettesítik. A korábbi kutatások széles körben vizsgálták a városi áruszállítás új technológiáit és járműveit. Az elektromos kerékpárokat a járművek helyettesítésére javasolták, amennyiben a sebesség- és kapacitáskorlátozások szempontjából megvalósítható (Bosona, 2020). Bár a drónok áruszállításra való felhasználását elsősorban vidéki területeken vizsgálták, a drónalapú szállításban, városi környezetben is van potenciál.

Az operációmenedzsment, az ellátási láncok menedzsmentje és az ipari mérnöki tudományok kutatásai elsősorban az operatív gyakorlatok optimalizálásának módszereit vizsgálták. Ezek a módszerek közé tartozik a terhelési tényező maximalizálása, az útvonalak optimalizálása és a tételek méretének beállítása (Pan et al., 2021). Emellett tanulmányok kimutatták, hogy az munkaidőn kívüli szállítás hatékonyan csökkentheti a városi áruszállításból származó kibocsátást (Holguín-Veras et al., 2018).

4.2.2. Könnyű elektromos tehergépjárművek (LEFV) használata (Díaz-Ramírez et al., 2023)

A könnyű elektromos tehergépjárművek (LEFV-k) integrálása alapvető lépést jelent a fenntarthatóbb városi elosztóhálózat megvalósítása felé, ugyanakkor számos megoldatlan kihívással szembesül. Ezek a következők:

1. A járműtechnológiák (például az üzemanyag és az elektromos áram) optimális kombinációjának meghatározása a jelenlegi és a jövőbeli városi mobilitási infrastruktúrához (beleértve a közlekedési sávokat, a töltőállomásokat és az elektromos áram elérhetőségét) való igazodás érdekében.
2. A városi elosztóközpontok stratégiai helyszíneinek kialakítása a kijelölt térségen belüli műveletek hatékony támogatása érdekében.
3. Az LEFV-k teljesítményének javítása az üzemeltetési költségek csökkentése, valamint a szennyezőanyagok kibocsátásának, a forgalmi dugóknak és a zajszintnek a városi területeken való mérséklése érdekében.
4. Hatékony kommunikációs stratégiák kidolgozása a korábbi megvalósítási tapasztalatok alapján.

Az elektromos segédmotoros áruszállító kerékpárok és triciklik, a továbbiakban könnyű elektromos áruszállító járművek (LEFV-k), várhatóan kiváló teljesítményt fognak nyújtani az utolsó kilométeres elosztásban. Ezt bizonyítja a rövidebb parkolási idő és költségek, az alacsonyabb üzemeltetési költségek, a nagyobb szállítási megbízhatóság, a kevesebb súlyos ütközés és a csökkentett szennyezőanyag kibocsátás. Használatuk azonban bizonyos korlátokkal is jár, különösen a szállítási zóna mérete, az útvonal hossza, a kereslet nagysága, a földrajzi kihívások és a szabályozási korlátok tekintetében. Az európai példával összhangban a latin-amerikai kormányok is forrásokat különítenek el a kerékpárbarát városi infrastruktúra fejlesztésére, beleértve a kerékpárutak bővítését. Ez a beruházás a környezetbarát közlekedési módszerek előmozdítását célozza, különösen a sűrűn lakott területeken.

Az elektromos járművek előnyeinek maximalizálása a logisztikában a különböző kontextusok árnyalatainak felismerésén múlik (EUFAL, 2022). Ebből adódóan 2020-ban elindult az európai elektromos városi áruszállítás és logisztika (EUFAL) kezdeményezés. A kezdeményezés tudásmegosztási platformként szolgál, és a folyamat különböző fázisaira szabott értékes eszközökkel látja el az elektromos járműveket flottájukba integrálni kívánó vállalatokat (Díaz-Ramírez et al., 2023).

A könnyű elektromos áruszállító járműveket (LEFV) egyre inkább fenntartható szállítási megoldásnak tekintik, különösen a városi területeken szigorodó kibocsátási előírásokra reagálva, biztosítva a folyamatos hozzáférést. Ezt a jelentőséget hangsúlyozza a zéró károsanyag-kibocsátású zónák 2030-ra tervezett bevezetése egyes európai városokban, valamint a holland városi központokban 2025-re várt konkrétabb lépések. Emellett a sűrűn lakott és nehezen megközelíthető belvárosi és környékbeli területeken a kisebb járművek előnyöket jelentenek a könnyebb és gyorsabb hozzáférés szempontjából. Továbbá, ha az átfutási idők minimalizálására és a járművek kihasználtsági tényezőinek optimalizálására irányuló erőfeszítésekkel párosulnak, az üzemeltetési és gazdasági megfontolások is szerepet játszanak. E gyakorlati szempontokon túlmenően a LEFV-k iránti növekvő kereskedelmi érdeklődéshez „puhább” tényezők is hozzájárulnak, többek között a vállalati társadalmi felelősségvállalás iránti elkötelezettség, valamint a vállalati differenciálódás és specializáció lehetőségei (Kin et al., 2024).

A könnyű elektromos teherszállító járművek (LEFV) számos szállítási lehetőséget foglalnak magukban, beleértve a kerékpárokat, mopedeket vagy elektromos támasztó- vagy meghajtómechanizmussal felszerelt kompakt járműveket, amelyeket korlátozott sebességű áru- és személyszállításra terveztek. Általában a LEFV-ket csendes működés, rugalmas használat, kibocsátásmentesség és a hagyományos szállítójárművekhez képest kisebb területi lábnyom jellemzik.

A LEFV-k piacának kialakulása párhuzamos az elektromos kisbuszok (BEV-N1) piacának kialakulásával. A LEFV-k a járművek sokféle, elsősorban kis gyártók által gyártott változatos fajtáját foglalják magukban. E fejlődés ellenére a logisztikai szakemberek továbbra is bizonytalanok a LEFV-k bevezetését illetően. A LEFV-ket három különböző csoportba sorolják:

A LEFV-k elfogadásának magyarázata a tényezők összetett kölcsönhatásának figyelembevételét igényli. Narayanan & Antoniou (2022) átfogó keretrendszert javasol, amely hat olyan elemet tartalmaz, amelyek befolyásolják a cargobiciklik elterjedését:

• Üzemeltetés: Ez olyan tényezőket foglal magában, mint a szállított áruk típusa, a szállítás sűrűsége és a kiszolgált terület.
• Járművek: Magával a járművel kapcsolatos tényezők, beleértve az olyan jellemzőket, mint az időjárás elleni védelem, az árképzés és a szállítási tartomány.
• Infrastruktúra: Ez olyan szempontokat foglal magában, mint a kerékpáros infrastruktúra állapota, a városi területek kialakítása, a (éjszakai) tárolóhelyek elérhetősége és a töltési infrastruktúra.
• Munkaerő: Az olyan demográfiai tényezők, mint a növekvő átlagéletkor, a jövedelmi szint és az alacsonyabb iskolai végzettség negatívan befolyásolhatják a cargobicikli használatára való hajlandóságot.
• Szervezet: Ez olyan szempontokat foglal magában, mint a fenntarthatósághoz való hozzáállás, a vezetői támogatás, a technológiai innováció iránti érdeklődés, valamint az érzékelt működési és nem kézzelfogható előnyök.
• Politika és várostervezés: Ez a kategória olyan tényezőket foglal magában, mint a szabályozással kapcsolatos korlátozások, a parkolási szabályok, a próbaüzemi rendszerek és a LEFV-k bevezetését elősegítő pénzbeli ösztönzők.

4.2.3. Példák a mopedekre és a kompakt járművekre, egyedi jellemzőiket illusztráló képekkel kísérve

Mopedek:

• Mikroautók: A mikroautók a jelenleg még gyártásban lévő legkisebb autókategória. A motorkerékpárok és az autók közötti szakadékot hidalják át, gyakran motorkerékpár-motorral hajtva. Ilyen például a Fiat 500 és a Peel P50 (a valaha gyártott legkisebb sorozatgyártású autónak tartják).
• Elektromos mikroautók: Könnyűek és ideálisak kisebb teljesítményű elektromos motorok számára. Példaként említhető a Renault Twizy és a Tazzari Zero.
• Három kerékű mikroautók: Egyes mikroautók háromkerekűek, mint például a Peel P50.

Kompakt járművek:

• Subcompact autók: Ezek a kompakt autóknál valamivel kisebbek, és biztosítják a tér és a hatékonyság közötti egyensúlyt. Ilyen például a Mini Hatch, a Ford Fiesta és a Toyota Yaris.
• Kompakt autók: Ezek a sokoldalú járművek számos karosszériaformához illeszkednek. Népszerű modellek közé tartozik a Volkswagen Golf, a Honda Civic és a Hyundai Elantra.

Következésképpen mind a mopedek, mind a kompakt járművek fontos szerepet játszanak a városi mobilitásban, hatékony és praktikus közlekedési lehetőségeket biztosítva. (https://lemonbin.com)

 

Az elektromos cargobicikliben rejlő lehetőségek

Mivel az elektromos autók jelenlegi piaca, különösen a nagyobb modelleké, korlátozott, a figyelem a kisebb elektromos járművek, például az elektromos cargobiciklik bevezetése felé irányul. Ezeket a járműveket a városi közlekedés fenntarthatóságának fokozására irányuló meggyőző lehetőségként tartják számon (Lenz & Riehle, 2012). Az cargobiciklik különösen ígéretesek, mivel a hagyományos, emberi erővel hajtott cargobiciklihez képest nagyobb teherbírást és nagyobb távolságok megtételét teszik lehetővé, és olyan kulcsfontosságú korlátokat küszöbölnek ki, mint a hatótávolság, a hasznos teherbírás és a vezető kimerülése.

Ez a „Long John” néven ismert különleges kialakítás az első kerekek és a kormány között elhelyezett csomagtartót tartalmaz. A futárok jellemzően a háromkerekűekkel szemben a pontról pontra történő szállításhoz használják.  Ahhoz, hogy meghatározzuk egy új járműtípus potenciális sikerét a városi futárlogisztikai piacon, elengedhetetlen a jelenlegi struktúrák megértése, amelyeket mind a kerékpáros, mind az autós szállítmányok iránti kereslet befolyásol.

Bár a futárszolgálatok a logisztikai ágazaton belül a többi ágazathoz képest kisebb szegmenst képviselnek, jelentős kereslet mutatkozik e magas színvonalú szállítási szolgáltatások iránt, különösen az erős gazdasági aktivitással rendelkező városi központokban. A nap folyamán az európai városok utcáin közlekedő kerékpáros vagy autós futárok látványa mindennapos jelenség. Az autós és a kerékpáros futárok közvetlenül versenyeznek egymással, mivel piacaik nagymértékben keresztezik egymást térben, időben és a szállított áruk típusai tekintetében. Az olyan kisméretű szállítmányok esetében, mint a médiatermékek, dokumentumok, alkatrészek vagy laboratóriumi minták, ritkán van szükség az autó maximális teherbírására.

Elektromos cargobiciklik innovatív szállítási módot jelentenek a futárszállítások számára. A kerékpárok és az autók között helyezkednek el költség, teherbírás és hatótávolság tekintetében és potenciállal rendelkeznek a piacon. A cargobickilik számára a legígéretesebb lehetőségeket valószínűleg a zsúfoltsággal és a környezeti zónák vagy a szállítási időkorlátok miatt korlátozott hozzáféréssel küzdő városi területek kínálják. Hogy a cargobickilik milyen mértékben hatolnak be a kerékpár- és személygépkocsi-szállítás meglévő piacaira, vagy új piaci szegmenst hoznak létre, még nem tudjuk. További felmérések fényt deríthetnek arra, hogy a cargobickilik elfogadását hogyan befolyásolják a futár-, expressz- és csomagszállítási (CEP) piac szélesebb körű trendjei, például a vállalkozások és fogyasztók közötti (B2C) szállítások, a mikrokonszolidációs gyakorlatok vagy a magas minőségű logisztikai szolgáltatások, például az aznapi szállítás iránti igény (Gruber et al., 2014).

Hivatkozások

A rendszerbe kapcsolható és automatizált közlekedés (cikk): Kutatási és innovációs kapacitás Európában, 2020. szeptember, szerzők: Konstantinos Gkoumas, Mitchell van Balen, Anastasios Tsakalidis, Pekar Ferenc.

Bjerkan, K. Y., Sund, A. B., & Nordtømme, M. E. (2014). Az érdekelt felek válaszai a zöld és hatékony városi áruszállításra vonatkozó intézkedésekre. Research in Transportation Business & Management, 11, 32-42.  https://doi.org/10.1016/j.rtbm.2014.05.001

Bosona, T. (2020). Városi teherszállítás utolsó kilométeres logisztikája - kihívások és lehetőségek a fenntarthatóság javítására: A Literature Review. Fenntarthatóság, 12(21), 21. cikk. https://doi.org/10.3390/su12218769

Díaz-Ramírez, J., Zazueta-Nassif, S., Galarza-Tamez, R., Prato-Sánchez, D., & Huertas, J. I. (2023). Városi elosztóhálózatok jellemzése könnyű elektromos áruszállító járművekkel. Transportation Research Part D: Transport and Environment, 119, 103719. https://doi.org/10.1016/j.trd.2023.103719

Galambos, K. J., Palomino-Hernández, A. B., Hemmelmayr, V. C., & Turan, B. (2024). Fenntarthatósági kezdeményezések a városi áruszállításban Európában. Transportation Research Interdisciplinary Perspectives, 23, 101013.  https://doi.org/10.1016/j.trip.2023.101013

Gruber, J., Kihm, A., & Lenz, B. (2014). A városi áruszállítás új járműve? Az elektromos cargobiciklik előzetes értékelése a futárszolgálatokban. Research in Transportation Business & Management, 11, 53-62. https://doi.org/10.1016/j.rtbm.2014.03.004

Holguín-Veras, J., Encarnación, T., González-Calderón, C. A., Winebrake, J., Wang, C., Kyle, S., Herazo-Padilla, N., Kalahasthi, L., Adarme, W., Cantillo, V., Yoshizaki, H., & Garrido, R. (2018). Az üzemidőn kívüli szállítások közvetlen hatásai a városi áruszállítás kibocsátására. Transportation Research Part D: Transport and Environment, 61, 84-103.  https://doi.org/10.1016/j.trd.2016.10.013

Kin, B., Ploos van Amstel, W., & Fransen, R. (2024, március 21.). Könnyű elektromos járművek: Beyond the hype.

Pan, S., Zhou, W., Piramuthu, S., Giannikas, V., & Chen, C. (2021). Intelligens város a fenntartható városi áruszállítási logisztikáért. International Journal of Production Research, 59(7), 2079-2089. https://doi.org/10.1080/00207543.2021.1893970

Singh, M., & Gupta, S. (2020). Városi vasúti rendszer az áruszállításhoz egy megavárosban: Delhi esettanulmánya, India. Transportation Research Procedia, 48, 452-466.https://doi.org/10.1016/j.trpro.2020.08.052

Vienažindienė, M., Tamulienė, V., & Zaleckienė, J. (2021). A fenntarthatóság fejlesztését kereső zöld logisztikai gyakorlatok: Evidence from Lithuanian Transportation and Logistics Companies. Energies, 14(22), 22. cikk. https://doi.org/10.3390/en14227500

Ystmark Bjerkan, K., & Babri, S. (2024). Az e-kereskedelem átállása: A norvég városi árufuvarozási ágazat észlelt útjai. Research in Transportation Economics, 103, 101391. https://doi.org/10.1016/j.retrec.2023.101391

https://lemonbin.com/

https://www.bing.com/

https://www.pinterest.at

 

5.1. A rendszerbe kapcsolható és automatizált mobilitás és a jövő városi logisztikája

Modul	B. Menedzsment
Téma	5.1 A rendszerbe kapcsolható és automatizált mobilitás és a jövő városi logisztikája
Cél	A városi közlekedés digitális átalakulásának technológiai trendjeinek bemutatása, valamint a kooperatív, összekapcsolt és automatizált mobilitás (CCAM)  A CCAM potenciális hozzájárulásának elemzése a futár-/ postai/ szállítmányozási szolgáltatásokra vonatkozó fejlett szabványok kialakításához és a kapcsolódó kihívásokhoz
A képzés eredményei
Naprakész ismeretek a városi mobilitás és az áruszállítás jövőbeli technológiai trendjeiről  A CCAM szerepének és potenciáljának alapos ismerete a hatékony futár-, postai- és szállítmányozási műveletek digitális és környezetbarát átalakítása terén

Ellenőrizze tudását

5.2. Jó példán alapuló tanulás #2. A jó gyakorlatok megosztása

Modul	B. Menedzsment
Téma	5.2 Jó példán alapuló tanulás #2. A jó gyakorlatok megosztása
Cél	Az 5.1. pont tartalma alapján példák bemutatása az összekapcsolt és automatizált városi áruszállítási megoldások teszteléséből és megvalósításából  A példák hatékonyságának és alkalmazhatóságának megvitatása
A képzés eredményei
Az összekapcsolt és automatizált szállítási megoldások bevezetésének jelenlegi gyakorlatának és projektjeinek kritikus elemzése a futár-, postai- és szállítmányozási szolgáltatások esetében

5.2.1. Bevezetés

Az önvezető járművek az elmúlt években kiemelkedő szerepet kaptak. Az összekapcsolt és automatizált közlekedési (CAT) technológiák döntő szerepet játszanak a közlekedés hatékonyságának és biztonságának növelésében. Elősegítik a forgalom zökkenőmentesebb áramlását, optimalizálják az infrastruktúra és a tömegközlekedés használatát, és elősegítik a multimodális közlekedési megoldásokat. A közlekedési kutatás és innováció egyre inkább a CAT-technológiákra összpontosít, mind a magánvállalatokon belül, mind az állami szférában. Míg az összekapcsolhatóság és az automatizálás alacsonyabb szintjei már megvalósultak, a fejlettebb szintekhez további tesztelésre van szükség. A CAT-technológiák kísérleti demonstrációi folyamatban vannak, hangsúlyt fektetve a technológiai felkészültségre, a megbízhatóságra és a biztonságra komplex közlekedési forgatókönyvekben. (Cikk: Összekapcsolt és automatizált közlekedés: Kutatási és innovációs kapacitás Európában, 2020. szeptember, szerzők: Konstantinos Gkoumas, Mitchell van Balen, Anastasios Tsakalidis, Pekar Ferenc).

A CAT azonban minden közlekedési módot érintő kihívásokat is jelent. Ezek a kihívások magukban foglalják a hardver- és szoftvertechnológiák, a jármű-infrastruktúra, az adatkommunikáció, a döntéshozatali szintek fejlesztését, valamint ezen innovációk érvényesítését az egyéni mobilitási forgatókönyvek, a személyszállítás és az áruszállítási logisztika valós körülmények közötti tesztelésével.

A közúti közlekedésben a járművezetők, az utasok és más közlekedők automatizált járművekkel való interakciójának megértése és kezelése kulcsfontosságú a tervezési folyamat során. Emellett a vasúti járművek és az infrastruktúra hosszú élettartama, a régi rendszerek változatossága és az európai országok eltérő üzemeltetési szabályai befolyásolhatják az összekapcsolt és automatizált rendszerek kiépítésének sebességét.

Bár az automatizált, távvezérlésű technológiák egyre szélesebb körben terjednek el a vízi szállításban, alkalmazásuk elsősorban a tesztelésre összpontosít, és csak korlátozott mértékben alkalmaznak ilyen technológiákat a hajószállítás során.

Stratégiai közlekedési kutatási és innovációs terv (STRIA) 2019. évi összekapcsolt és automatizált közlekedésre vonatkozó ütemterve a 2017. évi STRIA CAT-ütemtervben felvázolt kutatási és innovációs kezdeményezésekre épül, és azokat bővíti. Az európai közlekedési ágazaton belül a CAT kihívásainak és hiányosságainak kezeléséhez szükséges intézkedéseket vázolja fel. (https://trimis.ec.europa.eu)

5.2.2. Kulcsfontosságú kutatási és innovációs utak

Az összekapcsolt és automatizált közlekedési (CAT) ütemterv a technológiák fejlesztését és gyors megvalósításuk elősegítését célzó stratégiai intézkedésekre összpontosít. Biztosítja az európai ipar versenyképességét, és ösztönzi a potenciálisan átalakító innovációkat, amelyek újszerű közlekedési szolgáltatásokhoz vezethetnek. Ezenfelül ez az ütemterv hozzájárul az európai közlekedési ágazat karbonmentesítési céljaihoz, és összhangban van az EU éghajlat- és energiapolitikai célkitűzéseivel. Az ütemterv konkrét lépéseket vázol fel az európai CAT-hoz kapcsolódó hiányosságok megszüntetésére és a lehetőségek kiaknázására. A közúti, vasúti és vízi közlekedést figyelembe véve az egyes közlekedési módok eltérő területi jellemzőkkel, technológiai követelményekkel, fizikai infrastruktúrával, emberi interakciókkal, valamint üzleti és jogi keretekkel rendelkeznek. (https://trimis.ec.europa.eu/)

Aktuális fejlemények

• Számos személygépkocsi- és tehergépkocsi-gyártó fejleszt és hoz forgalomba nagyobb fokú önműködő képességgel rendelkező járműveket. Egyre több európai autót szerelnek fel már részleges automatizálási technológiával, és a következő lépés az olyan járművek bevezetése, amelyeknél a vezető dönthet, hogy vezet-e vagy sem.
• Az automatizált teherautókat és a teherautók szakaszolását már tesztelik az európai autópályákon. Felhasználóbarát automatizált tömegközlekedési koncepciókat mutattak be. A kapcsolódás lehetővé teszi és tovább fogja bővíteni az automatizált járművek teljesítményét azáltal, hogy elérhetővé teszi az információk és a nagyméretű adatok elosztását.
• A CAT-technológiák már beépültek a vasúti közlekedésbe, például a metrórendszerekbe, egyes városokban pedig automatizált, vezető nélküli vasúti rendszerek is megtalálhatók. A diverzifikált európai vasúti ágazat miatt azonban a CAT-technológiák bevezetése lassú és csökkenti a versenyképességet. A stratégiai vasúti kutatási és innovációs menetrend és a kapcsolódó, a kötöttpályás rendszerek különböző részeire vonatkozó ütemtervek, valamint a Shift2Rail kezdeményezés többéves cselekvési terve az automatizálás és az összekapcsolhatóság számos aspektusával foglalkozik.
• A hajók automatizálása már igen fejlett, a legtöbb modern hajót olyan rendszerekkel szerelték fel, mint a célfelderítő radarok, az autopilóták és a műholdas helymeghatározást használó nyomkövető pilóták. Néhány autonóm hajó bemutatására már sor került, de a technológia még mindig alacsony készültségi szinten van. A biztonság az egyik fő terület, ahol az automatizálástól javulást várnak, például az emberi tényező további kezelését. A jobb adatintegráció és a jobb nyomon követés lehetővé teszi, hogy a CAT hozzájáruljon a versenyképes európai hajózási ágazathoz és javítsa a közlekedési rendszerek biztonságát. A digitális összekapcsolhatóság azonban előfeltétele a további fejlesztéseknek a kapacitás és a lefedettség növelése érdekében. (https://trimis.ec.europa.eu/)

5.2.3. Valós példák

Példák az automatizált városi áruszállítási megoldásokra

Ezen innovációk célja a hatékonyság növelése, a dugók csökkentése és az utolsó kilométeres szállítási szolgáltatások javítása a városi területeken.

Automatizált kézbesítő járművek

Ezek a járművek különböző körülmények között működnek, beleértve a járdákat, magánutakat és közutakat. Különböző célokat szolgálnak, például házhozszállítás, mobil raktárhelyiségek és vándorló kiskereskedelmi üzletek. Automatizálásukat alaptechnológiák teszik lehetővé.

(https://transportgeography.org/contents/geography-city-logistics/autonomous-vehicles-urban-deliveries/)

A városi kézbesítések automatizálásának csoportosítása:

Drónok: A városi kézbesítéshez is használnak légi drónokat, különösen a forgalmi dugókkal vagy nehéz terepviszonyokkal rendelkező területeken.

A DHL EXPRESS ELINDÍTJA ELSŐ RENDSZERES, TELJESEN AUTOMATIZÁLT ÉS INTELLIGENS VÁROSI DRÓNKÉZBESÍTŐ SZOLGÁLTATÁSÁT

• A DHL Express és az Ehang stratégiai partnerséget kötött Kínában, hogy az intelligens logisztika területén jelentős innovációt valósítsanak meg
• A megoldás teljesen autonóm fel- és lerakodást foglal magában, és kevesebb energiafogyasztás mellett növeli a hatékonyságot és a költséghatékonyságot.
• A vállalatok tervezik az intelligens drónos kézbesítési megoldások további fejlesztését és korszerűsítését az utolsó kilométeres szállításhoz.

A DHL Express, a világ vezető nemzetközi expressz kézbesítési szolgáltatója és a világ vezető intelligens autonóm légi járművekkel foglalkozó EHang stratégiai partnerséget kötött, hogy közösen indítsanak el egy teljesen automatizált és intelligens drónos kézbesítési megoldást, amely a kínai városi területeken, az utolsó kilométeren történő kézbesítés kihívásainak megoldására szolgál.

A nemrégiben testre szabott útvonal, amelyet kizárólag a DHL egyik ügyfele számára terveztek, körülbelül nyolc kilométert tesz meg az ügyfél telephelye és a DHL Liaobuban (Dongguan, Guangdong tartomány) található szolgáltatóközpontja között. Az EHang újonnan bevezetett Falcon sorozatú, legmodernebb pilóta nélküli légi járművét (UAV) használva ez az intelligens drónos kézbesítési megoldás felülmúlja az összetett útviszonyok és a városi forgalmi dugók jelentette kihívásokat. Nevezetesen, jelentősen csökkenti az egyirányú szállítási időt 40 percről mindössze nyolc percre, ami szállításonként akár 80%-os költségmegtakarítást eredményez. Emellett a hagyományos közúti szállításhoz képest csökkentett energiafogyasztással és kisebb karbonlábnyommal büszkélkedhet.

Az EHang Falcon intelligens drón, amely négy karon nyolc légcsavarral van felszerelve, több redundáns rendszert tartalmaz a teljes biztonsági mentés érdekében, valamint intelligens és biztonságos repülésvezérlő modulokkal rendelkezik. Nagy teljesítményű képességei közé tartozik a függőleges fel- és leszállás, a pontos GPS- és vizuális azonosítás, az intelligens repülési útvonaltervezés, valamint a teljesen automatizált repülés valós idejű hálózati kapcsolattal és ütemezéssel. Ezek a drónok, amelyek repülésenként akár 5 kilogrammnyi rakományt is képesek szállítani, speciálisan erre a célra tervezett intelligens kabinokra szállnak fel és le, amelyek megkönnyítik a szállítmányok teljesen autonóm be- és kirakodását. Ezek a kabinok zökkenőmentesen integrálódnak az olyan automatizált folyamatokba, mint a szortírozás, a szkennelés és az expressz postai küldemények tárolása, sőt, olyan fejlett funkciókkal is rendelkeznek, mint az arcfelismerés és a személyi igazolványok beolvasása.

Ez az innovatív intelligens drónos kézbesítési megoldás nemcsak a DHL kézbesítési képességeit növeli, hanem forradalmasítja a logisztikai ágazatban az ügyfélélményt is. Új utakat nyit a fenntartható növekedés előtt, és jelentősen hozzájárul a gazdasághoz. Tekintettel a B2C üzleti tevékenységek és a kézbesítési szolgáltatások növekvő jelentőségére Kínában, a drónok expressz kézbesítésre való felhasználása ötletes megoldást kínál az időérzékeny kézbesítések iránti növekvő igény kielégítésére, különösen a városi területeken az utolsó kilométerre történő kézbesítésre.

Az első teljesen automatizált, intelligens drónos kézbesítési megoldás sikeres kínai bevezetésére építve a DHL továbbra is elkötelezett az új útvonalak azonosítása iránt, amelyek a személyre szabott ügyfélszolgálatokat és logisztikai megoldásokat kereső ügyfeleket szolgálják ki. Az EHanggal szorosan együttműködve a DHL a közeljövőben a drónok második generációját kívánja kifejleszteni, tovább növelve a drónokkal végzett expressz kézbesítés kapacitását és hatótávolságát. (Sajtóközlemény: Bonn/Guangzhou (Kína), 05/16/2019, https://www.dhl.com/)

 

AMAZON DRÓNOK A VÁROSI SZÁLLÍTÁSOKHOZ

Az Amazon Prime Air szorgalmasan dolgozik a drónos kiszállítások megvalósításán. A kihívás abban rejlik, hogy az árukat gyorsan, költséghatékonyan, és ami a legfontosabb, biztonságosan, kevesebb, mint egy óra alatt eljuttassák a vásárlókhoz. Legújabb dróntervezésük, az MK27-2 jelentős lépést jelent e cél elérése felé.
Az MK27-2 hatszögletű kialakítással rendelkezik, amely hat szabadsági fokot biztosít a repülés közbeni stabilitás érdekében. Emellett a propellereit aprólékosan úgy alakították ki, hogy minimalizálják a magas frekvenciájú hanghullámokat, ami csendesebb működést eredményez.

Járdán közlekedő robotok: Ezek az önműködő robotok a járdákon működnek, és az utolsó kilométerre történő kiszállításra tervezték őket.

Robotok szállítanak a Missouri Állami Egyetemen

A Missouri Állami Egyetem kampuszán már önműködő robotok nyújtanak ételkiszállítási szolgáltatásokat. Ez a húsz önműködő robot, amelyet a Chartwells Higher Education céggel együttműködésben indítottak útjára, képes ételeket és italokat szállítani a campus különböző étkezdéiből, köztük az Einstein Bros. Bagels, a Subway, a Panda Express és a Market Cafe 1905 éttermekből a fő kampusz bármely pontjára. A felhasználók egyszerűen leadják rendeléseiket egy alkalmazáson keresztül, és jelzik, hogy hova szeretnék, hogy a kiszállítást küldjék. A robot megérkezésekor a felhasználók értesítést kapnak, találkoznak a robottal, és az alkalmazáson keresztül kinyitják azt. A kiszállítási folyamat általában csak néhány percet vesz igénybe, a megrendelt menüpontoktól és a robot által megtett távolságtól függően.

A közeljövőben ez a szolgáltatás integrálható lesz a diákok étkezési tervének étkezési díjaival is. Ezek az önműködő robotok már működnek az ország egyetemein, többek között a Bowling Green State University, a University of Houston, a University of Utah és a University of Idaho egyetemeken. Az indulás óta valamennyi egyetemen bővítették a robotok számát, az étkezési választékot és a működési időt, hogy megfeleljenek az innovatív ételkiszállítási megoldás iránti növekvő keresletnek.

Közúti robotok: Ezek a járművek a közúti infrastruktúrát használják és képesek az utcákon közlekedni.

A Highways England egy önműködő ROBOT-ot használ a fehér sávok felfestésére.

A Highways England innovatív megoldást vezetett be az útépítési munkálatok felgyorsítására: egy önműködő robotot, amelyet kifejezetten a vonalak felfestésére terveztek. A hagyományos módszerrel ellentétben, amelyhez két embernek egy egész hétre lenne szüksége, ez az időtakarékos robot mindössze négy óra alatt képes felfesteni egy útszakaszt. A WJ vállalkozó által kifejlesztett robotikus előmegjelölő pontos pozicionálási technológiát használ annak azonosítására, hogy hol kell fehér sávokat festeni. Nemrégiben Staffordshire-ben az M6-os autópálya egy nyolc mérföldes szakaszát jelölte meg sikeresen, rendkívül rövid idő alatt. A robot hatékonysága egyre népszerűbb a Highways England vállalkozói körében, mivel más nagy útvonalakon is bevetették, például az A14 Cambridge és Huntingdon, az M4, az M1 és az M60 közötti szakaszon.

 

Hivatkozások

Céghírek, FER Edit, 2022, Szeptember 15, https://www.fermag.com/articles/robots-now-delivering-at-missouri-state-university

International Journal of Production Research, 59. kötet, 2021. évfolyam, 7. szám https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/00207543.2021.1893970

Rendszerbe kapcsolt és automatizált közlekedés (Cikk): Kutatási és innovációs kapacitás Európában, 2020. szeptember, szerzők: Konstantinos Gkoumas, Mitchell van Balen, Anastasios Tsakalidis, Pekar Ferenc

Richard Aucock, 2020, Január 2, Highways England egy önműködő robotot használ a fehér sávok felfestésére (https://www.motoringresearch.com/)

Sajtóközlemény: Bonn/Guangzhou (Kína), 05/16/2019, https://www.dhl.com

https://www.aboutamazon.com/news/transportation/amazon-prime-air-prepares-for-drone-deliveries

https://transportgeography.org/contents/geography-city-logistics/autonomous-vehicles-urban-deliveries

https://trimis.ec.europa.eu

 

Gratulálunk a CGG tanfolyam B. moduljának elvégzéséhez. Ne felejtse el megosztani az eredményét a közösségi médiában!

 

6. Big data és adatmegosztási alkalmazások a városi logisztikában

Modul	C. Működés
Téma	6. Big data és adatmegosztási alkalmazások a városi logisztikában
Cél	A nagy adatokkal és az információmegosztással kapcsolatos főbb fogalmak és megfontolások elemzése  A nagy adatgyűjtés, -kezelés és -megosztás megvalósításának közös gyakorlatának bemutatása a városi logisztika javítása érdekében  Példák bemutatása és megvitatása a (nagy) adatok megosztásának a futár-/postai/szállítmányozási műveletekben történő alkalmazásából
A képzés eredményei
A nagyméretű adatok és az információmegosztás szerepének és lehetőségeinek tudatosítása a városi logisztika és a városi áruszállítás terén  A megalapozott döntéshozatalt támogató nagyméretű adatok és információmegosztási lehetőségek felhasználásával kapcsolatos követelmények és kihívások jobb megértése  A jelenlegi gyakorlat és trendek kritikus elemzése

Ellenőrizze tudását

7.1. A futár-, postai és szállítmányozási vállalatok szolgáltatásainak környezetbarátabbá tétele: Szállítmányozási tevékenységek

Modul	C. Működés
Téma	7.1 A futár-, postai és szállítmányozási vállalatok szolgáltatásainak környezetbarátabbá tétele: Szállítmányozási tevékenységek
Cél	Különböző módszerek és megközelítések bemutatása a futár-, postai- és szállítmányozási műveletek környezetbarátabbá tételére  A különböző módszerek által a szállítási műveletek hatékonyságára, eredményességére és fenntarthatóságára gyakorolt lehetséges hatások elemzése
A képzés eredményei
A különböző szállítási műveletek környezetbarátabbá tételére irányuló alternatívák mélyreható ismerete  A zöld közlekedési műveletek alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati kérdések és nehézségek megértése

A közlekedési szolgáltatások igyekeznek egyre környezetbarátabbá válni. Az alkalmazott módszerek céljaiktól, a vállalatok méretétől, valamint az egyes régiók követelményeitől függően változnak. Az alábbiakban bemutatunk néhányat a kézbesítő, futár- és postai cégek által alkalmazott módszerek közül.

7.1.1. Közösségi kezdeményezés, mint a felesleges útvonalak csökkentésének módszere

Széles körben elterjedt szállítási szolgáltatás az ételkiszállítás. Egyes online ételkiszállító cégek a futárok tömeges felhasználásával próbálják hatékonyan összekapcsolni a fogyasztókat az éttermek széles választékával. Ezt minden futárszolgálatot nyújtó cég igyekszik elérni. A cél az, hogy minden futár a lehető legtöbb megrendeléshez igazodjon, ugyanakkor a szállítási szolgáltatás gyors, megbízható és környezetbarát legyen.

A fő stratégia a megrendelések kötegelése, amely lehetővé teszi a futárok számára, hogy egy útvonalon belül több felvételt és kiszállítást is lebonyolítsanak.

A vállalatok számára az ilyen célok elérésének legjobb módja az útvonaltervezési szoftverek, például a mesterséges intelligencia (AI) integrálása. Az ilyen technológia használatával a futárok hozzáférnek a valós idejű forgalmi helyzethez, hogy meghatározzák a leghatékonyabb útvonalakat a futárok számára annak érdekében, hogy a többszöri kiszállításokat a lehető leggyorsabban és a lehető leghatékonyabb sorrendben lehessen elvégezni. Az útvonal-optimalizáló szoftverek lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy a legrövidebb útvonalat és a leghatékonyabb sorrendet kiszámítva tervezzék meg a több megállóból álló kiszállításokat. Ez a fajta technológia segít a vállalatoknak csökkenteni az egyes kiszállításokra fordított időt és erőforrásokat. Ezáltal a felesleges útvonalak csökkentése révén nagymértékben minimalizálódik a szén-dioxid-kibocsátás, valamint fenntarthatóbbá és költséghatékonyabbá válik a szállítási folyamat.

Ahogy fentebb említettük, a közösségi kiszállítás okos megoldásnak tűnik a futárcégek számára. A közösségi kiszállítás különböző szállítási módszereket foglal magában, és a futárcégek és a hétköznapi polgárok közötti együttműködésre vonatkozik. Ezek a módszerek magukban foglalják a személygépkocsikat és a tömegközlekedést is. Néha ebben a fajta kézbesítési menedzsmentben a közösségi futárok olyan természetes személyek, akik másodlagos tevékenységként szállítanak csomagokat, miközben egyik helyről a másikra utaznak. A közösségi kiszállítás egyik fajtája a motorok helyett gépkocsival is megvalósítható. Sok esetben az autó használata károsabbnak tűnhet a környezetre, mint a motorkerékpár használata. Egy tanulmány szerint vannak kivételek, mivel a motorkerékpár korlátozott kapacitása arra kényszeríti a vezetőt, hogy sokkal több utat tegyen meg, mint egy autóval, és végső soron több időt fogyaszt az üzemanyag elégetésével útközben.

Egy másik ajánlott módszer a taxik, a napi buszjáratok vagy a vasútvonalak kihasználása a közösségi kiszállításhoz. Ebben az esetben a futárcégek lehetővé teszik, hogy a futárok lehetőség szerint egyetlen jeggyel, egy busszal utazhassanak különböző zónákon keresztül. Azzal, hogy a kézbesítő vállalkozások a csomagok ilyen módon történő kézbesítését választják, a már meglévő közlekedési eszközök használatával csökkentik a környezetszennyezést és a forgalmat. Ez a megközelítés hatékony módját mutatja annak, hogyan javítható a csomagok kézbesítése a nagyvárosokban, és bizonyítja, hogy találhatunk okosabb, fenntarthatóbb megoldásokat a csomagok célba juttatásával kapcsolatos kihívások megoldására.

7.1.2. Zöld járművek, mint az elektromos járművek és a drónok, mint környezetbarát és hatékony megoldás

A futár-, postai- és szállítmányozási szolgáltatások környezetbarátabbá tételének másik javasolt módszere az elektromos járművekkel történő szállítás. A környezetbarát városi logisztikára való áttérés világszerte prioritássá válik. Az elektromos járművek (EV-k) és a drónok kulcsszerepet játszanak a szállítmányozási, futár- és postai logisztika hatékonyabbá és környezetbarátabbá tételében. Az elektromos járművek iránti érdeklődés az 1970-es évek óta létezik, amikor a levegőminőség, a globális felmelegedés és az olajtól való függés problémái kezdtek felszínre kerülni. Jelentős előnyt jelentenek a szén-monoxid, a nitrogén-oxidok és a szálló por helyi szennyezésének csökkentésével. Az elektromos járművek integrálása a meglévő szállítójármű-flottákba nemcsak a környezeti terhek enyhítését ígéri, hanem a hatékony városi áruszállítás iránti növekvő igény kielégítését is. Ez teszi őket meggyőző választássá a városi logisztika és az e-kereskedelmi szállítások számára, ahol az utóbbi években és különösen a Covid-19 után drámai növekedés tapasztalható.

A meglévő futárszolgálatok elsődleges céljának a jelenlegi flottájuk elektromos járművekkel való gazdagítására kell összpontosítania. Ezt a folyamatot gondos tervezéssel kell végrehajtani, hogy az elektromos járművek költségei gyorsan megtérüljenek, lehetővé téve azok elterjedését. Kétségtelen, hogy az ilyen járművek beszerzési költsége, valamint a töltési folyamatuk költsége jelentős. Ezért lényeges, hogy a tervezés olyan legyen, hogy a vállalatok teljes mértékben ki tudják használni ezeket a járműveket, olyan útvonalakon alkalmazva őket, amelyek támogatják a töltési igényüket, végső soron lehetővé téve a vállalatok számára a nyereséget és a flotta folyamatos erősítését. Fontos megjegyezni, hogy ezt a módszert a hűtőlánc-logisztikára is alkalmazni kell, mivel ez egy olyan szállítási szolgáltatás, amely jelentős gázkibocsátása miatt jelentősen hozzájárul a környezetszennyezéshez.

Ami a drónokat illeti, ezek bizonyára ígéretes megoldást jelentenek a közúti forgalom csökkentésére és az utolsó kilométeres szállítási kihívások kezelésére.

A szakirodalomban Boysen et al. által idézett példával élve, a drónok a szállítás utolsó szakaszában is felhasználhatók. Az egyik innovatív megközelítés a teherautók mobil elosztóközpontként való felhasználását foglalja magában, ahonnan a drónok felszállnak a csomagok célba juttatására, majd visszatérnek. Ez a gyakorlat számos előnnyel jár:

• A szállítási költségek csökkentése a szállítási folyamat racionalizálásával és a hagyományos szállítási módszerek szükségességének minimalizálásával.
• Elkerüli a forgalmi torlódásokat, lehetővé téve a gyorsabb szállítási időt és csökkentve a közúti forgalom okozta késéseket.
• Könnyedén eléri a távoli vagy nehezen megközelíthető területeket, ahol a hagyományos kézbesítő járművek nehezen tudnának kézbesíteni.
• Környezetbarát, mivel a drónok a hagyományos járművekhez képest minimális környezetterheléssel működnek, hozzájárulva az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátáshoz és a kisebb környezetszennyezéshez.

7.1.3. Igény szerinti kézbesítés

Az igény szerinti kézbesítés (On-Demand Delivery, ODD) okos lépés a vállalatok számára, amely jelentősen javítja mind a vállalkozások ökológiai lábnyomát, mind a fogyasztók elégedettségét. Az igény szerinti kézbesítés (On-Demand Delivery, ODD) okos lépés a vállalatok számára, amely jelentősen javítja mind a vállalkozások ökológiai lábnyomát, mind a fogyasztók elégedettségét. A sikertelen kiszállítások növelik a vállalatok karbonlábnyomát az extra utak miatt, és többletköltségeket is generálnak. Az ODD módszer bevezetésével a vállalatok hatékonyabb szállítási folyamatot tesznek lehetővé, amely összhangban van fenntarthatósági céljaikkal, és javítja az általános fogyasztói élményt.

Néhány kulcsfontosságú előnye az ODD szolgáltatásának:

• Rugalmas szállítás: A vásárlóknak lehetőségük van arra, hogy eldöntsék a kiszállítás pontos idejét és helyét. Ez a rugalmasság nagymértékben csökkenti a sikertelen kézbesítések esetét.
• Egyedi szállítási lehetőségek:

  • A szomszédoknál: A vásárlók választhatják, hogy csomagjaikat biztonságban hagyják egy szomszédjuknál, így biztosítva, hogy távollétükben is megkapják a csomagjaikat.
  • Csomagmegőrző: A biztonságos csomagmegőrzők használata azt jelenti, hogy a vásárlók a számukra megfelelő időpontban vehetik fel a csomagokat, anélkül, hogy aggódniuk kellene, hogy otthon lesznek-e a szállítás idejére.
  • Alternatív cím: Ha lehetőséget kínálunk arra, hogy egy másik címre, például egy munkahelyre kézbesítsünk, az garantálja, hogy a vásárlók az első alkalommal megkapják a csomagot.

• Fokozott vásárlói hűség: Az ODD-szolgáltatás nyújtásával nem csak megfelel, hanem meg is haladja a vásárlói elvárásokat, ami szorosabb kapcsolatot és hűséget alakít ki a márkához.
• Csökkentett karbonlábnyom: Az igény szerinti kiszállítás beépítése a szolgáltatásaikba ügyfélközpontúvá és környezettudatos márkává teszi a vállalkozást, valamint racionalizálja a szállítási műveleteket a jobb hatékonyság és a csökkentett költségek érdekében. Ez egy teljes győzelem a környezet, a fogyasztók és a vállalat számára.

Az igény szerinti kiszállítás beépítése a szolgáltatásaikba ügyfélközpontúvá és környezettudatos márkává alakítja a vállalkozást, valamint a jobb hatékonyság és a költségek csökkentése érdekében racionalizálja a szállítási műveleteket. Ez a környezet, a fogyasztók és a vállalat számára is teljes mértékben előnyös.

7.1.4. Öko-vezetés

A környezetbarát vezetés az üzemanyag-hatékonyság hangsúlyozásáról és a vezetés ökológiai lábnyomának minimalizálásáról szól. Ez minden járművezető számára releváns, akár távolsági teherautókat üzemeltetnek, akár naponta ingáznak. Ez a megközelítés több egyszerű, hatásos technikára támaszkodik. A környezetbarát vezetés bevezetésével a szállítmányozási vállalatok megtakarítják az üzemanyagköltségeket, és hozzájárulnak a bolygó zöldebbé tételéhez. Rengeteg módszert lehet követni:

Zökkenőmentes működés: Ez a módszer a gyors elindulások és megállások elkerüléséről szól. Ehelyett összpontosítson az egyenletes gyorsításra és a lágy fékezésre. Ez segít megtakarítani az üzemanyagot, miközben csökkenti a jármű kopását is.

Az optimális sebesség fenntartása: Mérsékelt sebességgel vezetni. A túlzott sebesség több üzemanyagot fogyaszt. Az optimális sebesség fenntartásával a járművezető jelentősen növelheti a jármű üzemanyag-hatékonyságát.

A gumiabroncsnyomás fenntartása: A gumiabroncsok megfelelő nyomás alatt tartása a környezetbarát vezetés kis, de kritikus szempontja. Az alulfújt gumiabroncsok a nagyobb gördülési ellenállás miatt megnövekedett üzemanyag-fogyasztáshoz vezethetnek.

Hatékony útvonaltervezés: A vezetés megkezdése előtt a járművezetőknek meg kell tanulniuk megtervezni az útvonalat, hogy elkerüljék a nagy forgalmat és csökkentsék az utazási távolságot. A GPS és a közlekedési alkalmazások használata segíthet a leggyorsabb útvonalak meghatározásában és a dugók elkerülésében.

Rendszeres járműkarbantartás: Egy jól karbantartott jármű hatékonyabban működik és kevesebb szennyező anyagot bocsát ki. A rendszeres ellenőrzés és szervizelés megelőzheti a későbbi nagyobb problémákat, és biztosíthatja, hogy a jármű a lehető legtisztább módon működjön.

Az alternatív üzemanyagok és járművek felfedezése: A futárszolgálatoknak fontolóra kell venniük az alternatív üzemanyaggal vagy akár elektromos meghajtással működő járművek használatát. Ezek a lehetőségek jelentősen csökkenthetik a szén-dioxid-kibocsátást.

Azáltal, hogy a futárcégek beépítik az ilyen típusú öko vezetési gyakorlatokat a napi vezetési szokásaikba, nemcsak a környezetvédelemhez járulnak hozzá, hanem a vezetés komfortosabbá és biztonságosabbá válik.

7.1.5. A jobbra kanyarodás, mint környezetbarát vezetési módszer

A környezetbarát vezetéssel kapcsolatban a futárszolgálatok olyan módszert kezdtek el alkalmazni, amely a balra kanyarodás helyett jobbra kanyarodó útvonalakat választ. Ennek a módszernek az az oka, hogy azokban az országokban, ahol a forgalom az út jobb oldalán halad, a jobbra kanyarodás biztonságosabb és hatékonyabb. Ennek oka, hogy a jobbra kanyarodók általában elkerülik a szembejövő forgalommal való találkozást, ami jelentősen csökkenti az ütközések kockázatát és a közlekedési lámpáknál a várakozási időt. Ez a stratégiai választás javítja a szállítási útvonal zökkenőmentességét és sebességét, ami az üzemanyag-fogyasztás és következésképpen a CO2-kibocsátás jelentős csökkenéséhez vezet.

Ezen túlmenően a balra kanyarodás elkerülése és a jobbra kanyarodás előnyben részesítése szintén hozzájárul a forgalmi torlódások csökkentéséhez, mivel így a forgalom zökkenőmentesebb és folyamatosabb lesz. Ez nem járul hozzá a gyorsabb kézbesítési időkhöz, és növeli a futárvezetők és a lakosság általános biztonságát. Az ilyen stratégiák útvonaltervezésbe való beépítésével a futárcégek hatékonyabb elosztási folyamatot érhetnek el, ami kulcsfontosságú a szállítási határidők betartása és a magas szintű ügyfél-elégedettség fenntartása szempontjából. Ez a futárcégek által már elfogadott stratégia része a logisztikai ágazaton belül a zöldebb és fenntarthatóbb elosztási gyakorlatok előmozdítására irányuló szélesebb körű erőfeszítéseknek. Ez a stratégia jól példázza, hogy az átgondolt útvonaltervezés és a környezetbarát vezetési technikák hogyan gyakorolhatnak pozitív hatást a környezetre, miközben javítják a működési hatékonyságot.

7.1.6. Cargobiciklik

A cargobiciklik rendkívül hatékony megoldásként jelennek meg a környezetbarátabb gyakorlatot bevezetni kívánó futárcégek számára. A logisztikai ágazatban egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, mivel jelentős környezetvédelmi előnyökkel és működési hatékonysággal járnak, különösen városi környezetben. A cargobiciklik alkalmasak arra, hogy a hagyományos járműveknél gyorsabban teljesítsék a rövid távú szállításokat, mivel könnyedén manővereznek a szűk városi területeken. A gépkocsikkal ellentétben képesek megkerülni a forgalmi dugókat a kerékpárutak, parkok és egyéb, a nagyobb járművek számára nem elérhető rövidebb utak használatával. Ez nemcsak a szállítási időt gyorsítja fel, hanem nagymértékben csökkenti a károsanyag-kibocsátást és a zajszennyezést is. Továbbá a cargobiciklik kiküszöbölik a parkolással járó időt és gondot, ami gyakran jelentős kihívást jelent a forgalmas városi területeken. A cargobiciklik szállítási flottájukba való beépítésével a futárcégek növelhetik hatékonyságukat, hozzájárulhatnak a városi torlódások csökkentéséhez, és támogathatják a tisztább, csendesebb városi környezetet. A kézbesítésnek ez a fenntartható megközelítése jól illeszkedik a növekvő környezettudatossághoz és a környezetbarátabb várostervezési és közlekedési megoldások iránti törekvéshez.

A cargobiciklik megváltoztatják a helyzetet, ha a városban történő áruszállításról van szó. Nézzük, mitől olyan különlegesek:

• Agilitás és sebesség: Kompakt méretük lehetővé teszi a gyors navigációt a zsúfolt utcákon, és a könnyebb parkolást a kézbesítési célállomás közelében.
• Környezetbarát: Elektromos meghajtásúak, így minimális zajjal járnak, és nincs közvetlen károsanyag-kibocsátás.
• Költséghatékonyak: Alacsonyabbak a beszerzési és karbantartási költségek a hagyományos kézbesítő kocsikhoz képest.

Ezeknek a környezetbarát járműveknek a szállítási módszerként való használata jelentősen csökkenti a környezetszennyezést, és lehetővé teszi az utolsó kilométeres kiszállítások ésszerűbbé tételét.

7.1.7. Együttműködés más szállítmányozási partnerekkel

A logisztikai partnerekkel való együttműködés ésszerű módja annak, hogy a szállítási műveletekre összpontosító vállalkozások minimalizálják környezeti hatásukat és növeljék működési hatékonyságukat. Ez a fajta együttműködés lehetővé teszi a szállítási erőforrások megosztását, ami a csomagok mozgatásának környezetbarátabb megközelítését eredményezi.

A környezetbarát szállítási műveletek kulcsfontosságú stratégiái:

• Erőforrás-megosztás: A szállítási ágazatban a vállalkozások együttműködhetnek a szállítási erőforrások és képességek megosztása érdekében, ami hatékonyan csökkenti a szükséges utazási útvonalak számát. Ez a stratégia nemcsak az üzemanyag-fogyasztást minimalizálja, hanem a kibocsátást is csökkenti, hozzájárulva a környezeti fenntarthatósági célok eléréséhez. Ugyanakkor a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásának optimalizálásával megőrzi az ellátási lánc hatékonyságát. Ez a megközelítés nemcsak a költségmegtakarításban segít, hanem a környezetbarátabb logisztikai működést is elősegíti.
• Társrakományok: Ez a stratégia magában foglalja a különböző vállalatok együttműködését annak érdekében, hogy járműveiket teljes mértékben megrakják kombinált szállítmányokkal. A járműkapacitás maximalizálásával csökken a szükséges utak száma, ami csökkenti a kibocsátást és a működési költségeket. Emellett a vállalatok a szállítási útvonalak összevonásával fokozhatják környezetbarát törekvéseiket. Az útvonalak megosztása lehetővé teszi, hogy az árukat ugyanarra a területre szállítsák, minimálisra csökkentett utakkal, ezáltal üzemanyagot takarítanak meg és csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Mindezek a stratégiák a futárcégek számára az utazások minimalizálását és az útvonaltervezés optimalizálását eredményezik, és ezáltal csökkentik a légkörbe kerülő CO2 és egyéb szennyező anyagok mennyiségét. A szállítási erőforrások megosztott használata is hatékonyabb logisztikai folyamatot biztosít, csökkentve a további járművek iránti igényt, és ezáltal energiát és anyagokat takarít meg.

Hivatkozások

British Business Bank - Zöld logisztika - környezetbarát szállítási stratégiák
https://www.british-business-bank.co.uk/business-guidance/guidance-articles/sustainability/green-logistics-strategies-for-eco-friendly-delivery

A DHL honlapja, 2023
Embracing Green Logistics: A Sustainable Approach for Business Success | Discover DHL

Simoni, M. D., & Winkenbach, M. (2023). Tömeges, igény szerinti ételkiszállítás: Egy rendeléskötegelő és hozzárendelő algoritmus, Transportation research part C, 149, 104055.
https://doi.org/10.1016/j.trc.2023.104055

Koncova, D., Kremenova, I., & Fabus, J. (2023). Esettanulmány több postai szolgáltató közös depójának létrehozásáról az utolsó kilométer biztosítása érdekében Szlovákiában. Transportation Research Procedia, 74, 3-10.
https://doi.org/10.1016/j.trpro.2023.11.103

Chen, W., Zhang, D., Van Woensel, T., Xu, G., & Guo, J. (2023). Zöld járműirányítás vegyes flották felhasználásával a hűtőláncok elosztásában. Expert Systems with Applications, 233, 120979.
https://doi.org/10.1016/j.trc.2023.104055

Iwan, S., Nürnberg, M., Jedliński, M., & Kijewska, K. (2021). Könnyű elektromos járművek hatékonysága az utolsó kilométeres szállításban - Szczecini esettanulmány. Fenntartható városok és társadalom, 74, 103167. 2021. november.
https://doi.org/10.1016/j.scs.2021.103167

DHL honlapja, Igény szerinti kézbesítés, (2024)
https://www.ondemand.dhl.com/

Coloma, J. F., García, M., Fernández, G., & Monzón, A. (2021). A futárszolgálatok ökofuvarozásának környezeti hatásai. Sustainability, 13(3), 1415. https://doi.org/10.3390/su13031415
https://doi.org/10.3390/su13031415

Bringg site, Zöld logisztika: Stratégiák a környezetbarát szállításhoz, (2021).
https://www.bringg.com/blog/logistics/green-logistics/

Friedel Sehlleier, Tartalmi áttekintés tehergépkocsi-ökodriving eszköztár, Chanfing szállítási oldal.
https://changing-transport.org/toolkits/ecodriving/

Miért nem fordulnak balra a UPS sofőrjei, és valószínűleg önnek sem kellene, The Conversation site 
https://theconversation.com/europe

Athanasopoulos, K., Chatziioannou, I., Boutsi, A.-M., Tsingenopoulos, G., Soile, S., Chliverou, R., Petrakou, Z., Papanikolaou, E., Karolemeas, C., Kourmpa, E., Papadaki, K., Tzika, E., Ioannidis, C., Potsiou, C., & Vlastos, T. (2024). Cargobiciklik és drónok integrálása az utolsó kilométeres szállításokba: Insights from Pilot Deliveries in Five Greek Cities. Sustainability, 16(3), 1060. https://doi.org/10.3390/su160310606

Heather Reinblatt, 6 stratégia a fenntartható utolsó kilométeres szállításhoz, Get Circuit site.
Heather Reinblatt, 6 Strategies for Sustainable Last-Mile Delivery, Get Circuit site
Strategies for Sustainable Last-Mile Delivery https://getcircuit.com/teams/blog/sustainable-last-mile-delivery

Ellenőrizze tudását

7.2. A futár-, postai és szállítmányozási vállalatok szolgáltatásainak környezetbarátabbá tétele: Felszerelések és a nem a közlekedéshez kapcsolódó tevékenységek

Modul	C. Működés
Téma	7.2 A futár-, postai és szállítmányozási vállalatok szolgáltatásainak környezetbarátabbá tétele: Felszerelések és a nem a közlekedéshez kapcsolódó tevékenységek
Cél	Különböző módszerek és megközelítések bemutatása a futár-, postai- és szállítmányozási létesítmények és a nem szállítási műveletek környezetbarátabbá tételének megvalósítására  A különböző módszerek által a létesítmények és a nem szállítási műveletek hatékonyságára, eredményességére és fenntarthatóságára gyakorolt lehetséges hatások elemzése
A képzés eredményei
A létesítmények és a nem közlekedési műveletek környezetbarátabbá tételére irányuló alternatívák széles körének alapos ismerete  A létesítmények és a nem közlekedési műveletek környezetbarátabbá tételével kapcsolatos gyakorlati kérdések és nehézségek megértése

A közlekedési vállalatok egyre inkább arra törekszenek, hogy környezetbaráttá váljanak. Az alábbiakban több, ezt a célt szolgáló módszert tárgyalunk, amelyek egy ilyen vállalat minden funkciójára és szolgáltatására vonatkoznak, kivéve az utolsó kilométeres szállítást.

7.2.1. Zöld épületek

A közlekedési ágazatokban jó megoldás lenne a folyamat környezetbarátabbá tételére a zöld épületek használata. Az ilyen típusú épületeket úgy tervezték, hogy hatékonyabban használják fel az energiát, ami jelentős előnyt jelent az ilyen iparágak logisztikai központjai számára. Az olyan jellemzők, mint a jó szigetelés, a napelemek és az energiatakarékos világítás jelentősen csökkenthetik a nagy elosztóközpontok fenntartásának energiaköltségeit. Emellett az olyan funkciók, mint az zöldfal és a zöld tetők csökkenthetik a városi hőséget, ami hűvösebb beltéri környezetet eredményez, így csökkenthető a légkondicionáló használata, és energiát takaríthatunk meg.

A zöld épületekkel szemben támasztott másik követelmény, hogy teljes egészében nem mérgező és fenntartható anyagokból épüljenek. Ez azon túl, hogy környezetbarát, egyben munkásbarát is. Emellett a zöld épületek jellemzően maximalizálják a természetes megvilágítást, és jó levegőminőségre törekszenek. Mindezek a tényezők motiválhatják a munkavállalókat, és következésképpen hatékonyabbá tehetik a munkájukat.

A zöld épületek emellett az újrahasznosításra és a hulladékkezelésre szolgáló külön helyiségekkel is tervezhetők, ami kétségtelenül hasznos előny a futár-, postai- és szállítmányozási vállalkozások számára. A zöld épületek tartalmazhatnak olyan rendszereket, amelyeket a víz összegyűjtésére és újrafelhasználására terveztek. Ez a funkció előnyös a járműflottát fenntartó vállalkozások, például a futár- és szállítmányozási cégek számára, mivel lehetővé teszi számukra, hogy a járműveket fenntarthatóbb módon mossák és tartsák karban. A víz újrafelhasználása csökkenti a teljes vízfogyasztást, és segít az erőforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodásban. A fenti funkciók mindegyike arra is szolgálhat, hogy olyan ügyfeleket vonzzon, akik érdeklődnek a környezetbarát módon működő vállalatok iránt.

Összességében a zöld épületek alkalmazásával a futár-, szállítmányozási- és postai vállalkozások csökkentik a környezetre gyakorolt hatásukat és az energiaráfordításukat, csökkentik a közüzemi költségeiket, hatékonyabbá válnak, és egészségesebb munkahelyet is teremtenek az alkalmazottak számára.

7.2.2. Öko-csomagolás

A futár- és szállítmányozási vállalkozások iparágában a környezetbarát csomagolás egyre népszerűbb stratégiává válik a környezeti fenntarthatóság és a fogyasztók elégedettsége miatt. Ahogy a környezeti hatások tudatossága növekszik, egyre több vállalat ismeri fel a fenntartható csomagolási megoldások bevezetésének szükségességét.

A környezetbarát csomagolás olyan anyagok és gyakorlatok használatát jelenti, amelyek csökkentik az ökológiai lábnyomot a termékek életciklusa során. Ez a stratégia magában foglalja a biológiailag lebomló, újrahasznosítható és újrafelhasználható anyagok használatát. Ilyen anyagok a bambusz, az újrahasznosított karton és a szerves textíliák, amelyeket úgy terveztek, hogy minimalizálják a hulladékot és az üvegházhatást okozó kibocsátást. Például a hagyományos buborékfólia helyett a vállalatok keményítőből készült, biológiailag lebomló térkitöltőt vagy hullámkartonból készült csomagolópapírt használnak. Az előző lehetőségek hatékonyak és környezetbarátok is.

A környezetbarát csomagolás nemcsak a környezeti terhelést csökkenti, hanem javítja a márka imázsát is, és potenciálisan növeli a vásárlók bizalmát. Sok vásárló ma már a vásárlási döntését a környezeti hatások alapján hozza meg.

Sok országban az újrahasznosítható vagy fenntartható anyagok használata az adókedvezményeknek köszönhetően költségcsökkentést eredményezhet. A fenntartható csomagolás továbbá nem csak a felhasznált anyagokra vonatkozik, hanem a termékek csomagolásának módjára is. A túlzott csomagolás szükségtelen, még a törékeny termékek esetében is, amennyiben az egyes termékek esetében a megfelelő arányokat megtartják. A csomagolásnak alkalmazkodnia kell az egyes termékek méretéhez, hogy csökkentse a teljes súlyt és térfogatot, ami a későbbi szállítási költségeket csökkentheti. A vállalatok számára akkor is kulcsfontosságú a csomagolási folyamat hatékony kezelése, ha több terméket szállítanak ugyanannak a vevőnek, biztosítva, hogy a termékek optimálisan legyenek becsomagolva a felesleges csomagolás elkerülése érdekében.

Összefoglalva, a fenntartható gyakorlatok iránti igény folyamatos növekedésével a futár- és szállítmányozási vállalkozásoknak jelentős lehetőségük van arra, hogy élen járjanak a környezetbarát csomagolási megoldások bevezetésében. Ez a megközelítés nemcsak a környezeti terhelést csökkenti, hanem az anyagköltségek megtakarításával és a környezetvédelmi előírásoknak való megfeleléssel gazdasági előnyöket is kínál, miközben egyidejűleg növeli az ügyfelek elégedettségét és a márkahűséget. A fenntartható csomagolás nem csupán egy trend, hanem egy olyan gyakorlati stratégia, amely hosszú távon sikeressé teheti a versenyképes futár- és szállítmányozási ipart.

7.2.3. Fűtési és hűtési rendszer kezelése

Ahogy a futárszolgálatok igyekeznek környezetbarátabbá válni, az egyik legfontosabb terület a fűtési és hűtési rendszerükre összpontosít. A fejlett technológia alkalmazása ezekben a rendszerekben csökkentheti az energiafelhasználást, mérsékelheti a költségeket és mérsékelheti a környezetszennyezést.

Az egyik hatékony módszer a nagy hatékonyságú HVAC (fűtés, szellőztetés és légkondicionálás) rendszer használata, amelyet olyan intelligens rendszerek vezérelnek, mint a modell prediktív vezérlés (MPC). Ezek a rendszerek azért intelligensek, mert az épületben zajló események és a kinti időjárás alapján tudják beállítani a működésüket. Ez azt jelenti, hogy csak akkor használnak energiát, amikor szükséges, ami sok energiát takarít meg és csökkenti a költségeket.

Ezekre az intelligens HVAC-rendszerekre való átállással a futárcégek nemcsak pénzt takaríthatnak meg, hanem a környezetet is segíthetik azáltal, hogy kevesebb energiát használnak, és kevesebb károsanyag-kibocsátást okoznak. Ezáltal vonzóbbá válnak a bolygónkkal foglalkozó ügyfelek számára, és segítenek megfelelni a szigorúbb környezetvédelmi szabályoknak. Összességében a zöld fűtési és hűtési rendszerekbe való befektetés okos lépés a modern futárszolgálatok számára.

7.2.4. Zöld beszerzés

A közlekedési ágazatban a zöld beszerzési stratégiák alkalmazása egyre inkább nélkülözhetetlenné válik. Ezek a gyakorlatok segítenek a futár-, szállítmányozási és postai cégeknek abban, hogy megfeleljenek a fenntarthatóságra vonatkozó nemzetközi szabványoknak, és csökkentsék környezeti hatásukat.

A futárcégek számos különböző módon alkalmazhatják a zöld beszerzést.

• Szabványok felállítása a beszállítók és a vállalkozók számára.

A futárcégek szabályokat állíthatnak fel arra vonatkozóan, hogy beszállítóiknak és vállalkozóiknak be kell tartaniuk a környezetvédelmi és társadalmi normákat. Ez magában foglalja annak biztosítását, hogy ne szennyezzenek, tiszteletben tartsák a munkavállalók jogait, és a vállalatok kérhetnek bizonyos tanúsítványokat az ilyen követelményekre vonatkozóan.

• Fenntartható flotta kezelése.

A vállalatok vásárolhatnak elektromos járműveket vagy olyan járműveket, amelyek kevesebb üzemanyagot használnak, vagy lehetőség szerint cargobicikliket használhatnak.

• Környezetbarát csomagolás.

Mint már említettük, a környezetbarát csomagolási stratégia elfogadása segít a vállalatoknak csökkenteni a hulladékot és az energiaráfordításukat.

• Az adatmonitorozás és a képzés javítása.

A futárcégek számára fontos, hogy nyomon kövessék környezeti hatásaikat, valamint képezzék munkatársaikat és partnereiket a fenntarthatósági gyakorlatok fenntartására és javítására.

• A törvények és előírások betartása.

A zöld beszerzési irányelvek követésével a vállalatok élen járhatnak az iparág fenntarthatósági normáinak meghatározásában.

7.2.5. Papírmentes műveletek

A papírmentes működés egy újabb megoldás a szállítási vállalkozások számára, hogy a digitális folyamatokra való áttéréssel csökkentsék papírfelhasználásukat. A múltban ezeknek a vállalatoknak a megrendelés minden egyes részéhez papíralapú dokumentumokra volt szükségük a szállítás igazolásához. A digitális technológia megjelenésével azonban ezek a vállalatok már elektronikus szállítási bizonylatrendszereket is bevezethetnek. Ezek a rendszerek elektronikus aláírást és fényképes igazolást használnak, így nincs szükség fizikai dokumentumokra. Ez a módszer csökkenti a felhasznált papír mennyiségét, és biztonságos szállítási dokumentációt is kínál.

A digitális eszközök használata túlmutat az elektronikus bizonylatokon. A fejlett logisztikai szoftverek képesek a megrendelések kezelésére, a szállítások valós idejű nyomon követésére és a digitális nyilvántartások vezetésére, amelyek mind hozzájárulnak a papírfelhasználás jelentős csökkentéséhez. Ahogy a logisztikai és szállítási iparág folyamatosan fejlődik, a papírmentes műveletek bevezetése kettős előnyt kínál: javítja a környezeti fenntarthatóságot és növeli a működési hatékonyságot.

7.2.6. A fogyasztók oktatása

A fogyasztók környezetbarát gyakorlatokra való oktatása nagyon hatékony stratégia egy vállalat számára.

• Egyszerűsített tájékoztatás: Egyszerű, könnyen emészthető információk nyújtása az ügyfeleknek a környezetbarát szállítási lehetőségekről, például az összevont vagy ütemezett szállításról az utazások és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében.
• Sikertörténetek és adatok: Beszámolók, sikertörténetek és mennyiségi adatok megosztása, amelyek kiemelik a fenntartható szállítási módszerek választásának pozitív környezeti hatásait.
• Marketing és kommunikáció: Fenntarthatósággal kapcsolatos üzenetek megosztása a marketinganyagokban és a közösségi médiában megjelenő tartalmakban, hogy növelje a tudatosságot és demonstrálja a vállalat elkötelezettségét a környezet iránt.
• Ösztönzők a fenntartható döntésekhez: A vállalatok a fenntartható viselkedés ösztönzése érdekében ösztönzőket kínálhatnak a környezetbarát szállítási lehetőségeket választó, illetve az újrafelhasználható opciókat vagy fenntartható csomagokat használó vásárlóknak.

7.2.7. Távmunka

A távmunka jelentős környezetvédelmi előnyökkel járhat a közlekedési vállalatok számára, mivel lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy otthonról dolgozzanak. Ez a váltás csökkenti a napi ingázást, ami közvetlenül csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását és enyhíti a forgalmi dugókat. A távmunka környezetvédelmi előnyei egyértelműek és hatásosak, különösen a napi ingázással járó szén-dioxid-kibocsátás csökkentése tekintetében.

A kibocsátáscsökkentésen túl a távmunka jelentősen csökkenti a nagy irodahelyiségek szükségességét, amelyek a fűtési, hűtési és világítási igények miatt jellemzően nagy energiafogyasztók. A távmunka-stratégia elfogadásával a vállalatok csökkenthetik fizikai irodahelyiség-szükségleteiket, ami alacsonyabb energiafogyasztást és alacsonyabb működési költségeket eredményez. Az irodahelyiségek ilyen mértékű csökkentése költséghatékony, ugyanakkor környezetvédelmi szempontból is előnyös, mivel összhangban van a fenntartható gyakorlatokkal, amelyeket számos modern vállalkozás igyekszik megvalósítani.

A közlekedési vállalatok különösen sokat profitálhatnak a távmunkából, mivel lehetővé teszik a nem szállítási feladatok, például az ügyfélszolgálat, az ütemezés és a műveletirányítás távoli működtetését. Ez a rugalmasság javíthatja az alkalmazottak elégedettségét és megtartását, miközben fenntartja a hatékonyságot. Emellett a távmunka javíthatja a vállalat márkaképét, mivel a fenntartható gyakorlatok iránti elkötelezettségét mutatja be. Ez vonzhatja a környezettudatos fogyasztókat és a környezetbarát vállalatokkal való partnerségben érdekelt vállalkozásokat.

A távmunka továbbá elősegíti a munka és a magánélet jobb egyensúlyát, csökkenti a stresszt és javítja a munkavállalók munkahelyi elégedettségét. Ez a termelékenység növekedéséhez és boldogabb munkaerőhöz vezethet. A távmunka bevezetése egy vállalatot előremutató, környezettudatos szervezetként is pozícionálhat, ami egyre fontosabb a modern fogyasztók és a potenciális üzleti partnerek számára.Top of Form

Összefoglalva, a távmunka döntő lehetőséget jelent a futárcégek számára a környezeti fenntarthatóság fokozására és a működési hatékonyság optimalizálására. A távmunka elfogadásával a futárcégek hozzájárulnak a környezeti hatások csökkentéséhez és egy modern, rugalmas és ellenálló vállalkozás kiépítéséhez. Ez a megközelítés lehetővé teszi számukra, hogy alkalmazkodjanak az új kihívásokhoz és megfeleljenek a gyorsan változó globális környezetben felmerülő elvárásoknak, miközben a környezettudatos ügyfelek és partnerek szélesebb körét is meg tudják szólítani. A távmunka bevezetése nem csupán logisztikai változás, hanem stratégiai lépés a fenntarthatóság és a fokozott vállalati felelősségvállalás felé.

7.2.8. Újrahasznosítás és értéknövelő újrahasznosítás

Az újrahasznosítás és az értéknövelő újrahasznosítás olyan alapvető gyakorlatok, amelyek jelentősen javíthatják a közlekedési vállalatok környezeti hatását. Átfogó újrahasznosítási programok végrehajtásával ezek a vállalatok hatékonyan kezelhetik a működésük során keletkező hulladékot, beleértve a csomagolóanyagokat és az irodai hulladékot is. A telephelyeiken külön erre a célra szolgáló újrahasznosító tartályok felállítása, valamint az alkalmazottak és az ügyfelek aktív részvételének ösztönzése biztosítja az olyan anyagok, mint a papír, a műanyag és a fémek megfelelő szelektálását és újrahasznosítását.

A szállítmányozási vállalatok emellett az újrahasznosított anyagok felhasználásával fokozhatják környezetbarátságukat. Például az újrahasznosított anyagokból készült csomagolóanyagok használata drasztikusan csökkentheti a futárszolgálatok ökológiai lábnyomát. Választhatják az újrahasznosított anyagokból készült dobozokat és kitöltőanyagokat. Ezen túlmenően a nem újrahasznosítható anyagok újrahasznosítását is megkockáztathatják. A sérült csomagolóanyagokat például kreatív módon átalakíthatják irodai kellékké vagy dekorációs tárgyakká, ezzel is javítva a munkaterületet, miközben csökkentik a hulladék mennyiségét. Ez a megközelítés nemcsak a hulladék keletkezését csökkenti, hanem értéket is ad az egyébként kidobásra kerülő anyagoknak, demonstrálva ezzel a környezeti fenntarthatóság és az innovatív erőforrás-gazdálkodás iránti elkötelezettséget. E gyakorlatok átvételével a szállítmányozási vállalatok jelentősen hozzájárulhatnak a fenntarthatósághoz, és pozitív példát mutathatnak az iparágban.

7.2.9. Mikro hubok

A történelmi városközpontokban a mikro- hubok megvalósítása egyedülálló lehetőséget jelenthet a közlekedési vállalatok számára, hogy csökkentsék költségeiket és karbonlábnyomukat. Azáltal, hogy ezeket a mikro- hubokat a végső kézbesítési célállomáshoz közeli, könnyen megközelíthető területeken, például lakónegyedekben vagy irodakomplexumokban helyezik el, a futárcégek drasztikusan csökkenthetik az utolsó kilométeres kézbesítésekhez szükséges távolságot. Ez a csökkentés csökkenti a forgalmi dugókat és a járműkibocsátást, és növeli a kézbesítési folyamat hatékonyságát.

A mikro-hubok általában kisebbek, mint a hagyományos raktárak, és jól működnek a zsúfolt városokban anélkül, hogy túlságosan kilógnának a sorból.  Az ügyfelek számára a mikrohubok javítják a hozzáférést és a kényelmet, ami létfontosságú a gyorsan bővülő e-kereskedelmi ágazatban. Ha az ügyfelek nyomon követhetik csomagjaikat, és kényelmes átvételi időpontokat választhatnak, az javítja a vásárlói élményt, és környezetbarát viselkedésre ösztönöz.

A stratégiailag elhelyezett mikro-hubok új életet lehelhetnek az üresen álló és kihasználatlan épületekbe is, segítve e területek újjáépítését és hozzájárulva a városi gazdasághoz új építkezések nélkül. Ez a megközelítés segít megőrizni a történelmi városközpontok jellegét, miközben hatékonyan hasznosítja a meglévő erőforrásokat, támogatva a fenntartható fejlődési célokat.

Összefoglalva, a mikro-hubok beépítése a futárcégek üzleti modelljeibe fenntartható utat kínál, amely támogatja a szélesebb körű környezetvédelmi célokat. A városi kézbesítések logisztikai kihívásainak kezelésével és a mikro-hubok előnyeinek kihasználásával a futárcégek jelentősen növelhetik szerepüket a fenntartható városfejlesztésben, miközben javítják a működési hatékonyságot és az ügyfelek elégedettségét. Ez a stratégia nemcsak a zöld futárszolgálatokat segíti, hanem a városi környezetbarát logisztika jövőjét is alakítja.

Hivatkozások

Repková-Štofková, K., Janošková, P., & Bajza, F. (2023). A szlovákiai futárcégek összehasonlítása a fenntartható fejlődés tükrében. Transportation Research Procedia, 74(2), 72-79.
https://doi.org/10.1016/j.trpro.2023.11.114  https://doi.org/10.1016/j.trpro.2023.11.114

Zöld épületek: Mik ezek, hogyan működnek és miért fontosak, Architecture Art Designs site
https://www.architectureartdesigns.com/green-buildings-what-they-are-how-they-work-and-why-they-matter/

Stephanie Safdie, A fenntartható csomagolás 2024-es útmutatója, (2024), Greenly site,
https://greenly.earth/en-us/blog/ecology-news/our-2022-guide-to-sustainable-packaging

Legyen a jövőre felkészült: Környezetbarát szállítási megoldások használata, GSMtasks site,
https://gsmtasks.com/eco-friendly-delivery-shipping/

Környezetbarát csomagcsomagolás: hogyan néz ki?, (2023) , GLS site,
https://gls-group.com/PL/en/blog/ecological-packaging

Zöld logisztika - stratégiák a környezetbarát szállításhoz, British Business Bank site, (2023),
https://www.british-business-bank.co.uk/business-guidance/guidance-articles/sustainability/green-logistics-strategies-for-eco-friendly-delivery

Kim, D., Lee, J., Do, S., Mago, P. J., Lee, K. H., & Cho, H. (2022). Energiamodellezés és modell-előrejelző vezérlés épületek HVAC rendszeréhez: A Review of Current Research Trends. Energies, 15(19), 7231.
https://doi.org/10.3390/en15197231

A fenntartható közbeszerzésről szóló új útmutató dokumentumok, A Világbank honlapja, (2023), https://projects.worldbank.org/en/projects-operations/products-and-services/brief/e-s-procurement-joint-guidance-on-sustainable-procurement

Rejeb, A., Rejeb, K., Kayikci, Y., Appolloni, A., & Treiblmaier, H. (2023). A zöld beszerzés tudástartományának feltérképezése: Áttekintés és szakirodalmi elemzés. Környezet, fejlődés és fenntarthatóság. Megjelent 2023. október 02.,
https://doi.org/10.1007/s10668-023-03948-w

Hasanbeigi, A., & Shi, D. (2021). A zöld közbeszerzésre vonatkozó szabványok és értékelési iránymutatások. Fehér könyv, 2021. október. https://www.unido.org/sites/default/files/files/2021-10/GPP%20paper%202_Standards%20and%20Evaluation%20Guidelines%20for%20Green%20Public%20Procurement_20211020.pdf

Hogyan váljunk papírmentessé: A lépésről-lépésre útmutató, Clinked.com oldal,
https://blog.clinked.com/go-paperless/

Yulia Miashkova, Zöld logisztika a zöldebb ellátási lánc menedzsmentért, (2022), Track-Pod oldal,
https://www.track-pod.com/blog/green-logistics-guide/

Heather Reinblatt, 6 stratégia a fenntartható utolsó kilométeres szállításhoz, Get Circuit oldal, Stratégiák a fenntartható utolsó kilométeres szállításhoz
https://getcircuit.com/

Simeli, I., Tsekouropoulos, G., Vasileiou, A.*, & Hoxha, G. (2023). A távmunka előnyei és kihívásai a fenntartható jövő érdekében: A COVID-19 korszakában szerzett tapasztalatokon alapuló ismeretek. Fenntarthatóság, 15(15), 11794.
https://doi.org/10.3390/su151511794

Értéknövelő újrahasznosítás vs. újrahasznosítás - A különbség magyarázata, Ecocation oldal,
https://ecocation.org/upcycling-vs-recycling/

Diversitech Team. (2022, június 15.). Újrahasznosítás vs. értéknövelő újrahasznosítás: Mi a különbség?,
https://www.diversitech-global.com/post/recycling-vs-upcycling

Maleas, Z. (2023). Mikro-hub egy történelmi városközpontban: a kihívások és lehetőségek. Görög Közlekedési Intézet - CERTH.

Ellenőrizze tudását

7.3. Jó példán alapuló tanulás #3. A jó gyakorlatok megosztása

Modul	C. Működés
Téma	7.3 Jó példán alapuló tanulás #3. A jó gyakorlatok megosztása
Cél	A 7.1. és 7.2. pont tartalma alapján a városi logisztikai ágazat létesítményeinek és működésének környezetbarátabbá tételére vonatkozó nemzetközi gyakorlatból származó példák bemutatása, különös tekintettel a futár-, postai és szállítmányozási vállalatokra  A példák hatékonyságának és alkalmazhatóságának megvitatása
A képzés eredményei
A futár-, postai- és szállítmányozási szolgáltatások szállítási és nem szállítási műveleteinek és létesítményeinek környezetbarátabbá tételére vonatkozó jelenlegi gyakorlat kritikus elemzése

Ebben a szakaszban globális szinten tárgyaljuk a közlekedési vállalatok példáit és a környezetbarátabbá válásra tett erőfeszítéseiket.

7.3.1. DHL

A DHL, a globális logisztika egyik vezető vállalata átfogó megközelítést alkalmaz a környezeti fenntarthatóság fokozására különböző tevékenységei során. Az egyik legfontosabb stratégia a címzett szolgáltatások optimalizálása. A DHL a preferált leadási pontok kialakításával és a csomagállomások telepítésével egyszerűsíti a kézbesítés hatékonyságát, és jelentősen csökkenti az ismételt kézbesítési kísérletekhez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátást. Ezek az állomások megkönnyítik a több csomag és a visszaküldött csomagok egy menetben történő kezelését, amit a papírmentes és hatékonyabb folyamatot elősegítő digitális kézbesítési értesítések is támogatnak.

A DHL emellett aktívan részt vesz a szén-dioxid-kibocsátás kompenzálásában és a szén-dioxid-kiegyenlítésben is. A szén-dioxid-kiegyenlítés révén a vállalat olyan külső környezetvédelmi projektekbe fektet be, mint például az erdőtelepítés és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektek, amelyek kompenzálják a tevékenységei során keletkező kibocsátásokat. Másrészt a szén-dioxid-kiegyenlítés a vállalat saját ellátási láncán belüli kezdeményezéseket foglal magában, például fák ültetését a működési helyszínek közelében vagy helyi termékek beszerzését a szállításból származó kibocsátások minimalizálása érdekében.

A vállalat a fenntartható csomagolási megoldásokra is összpontosít, tanácsot adva a vállalkozásoknak, hogyan optimalizálhatják csomagolási gyakorlatukat. Ez magában foglalja a megfelelő méretű dobozok és környezetbarát anyagok, például komposztálható zsákok és újrahasznosított karton használatát, amelyek nemcsak a hulladék mennyiségét csökkentik, hanem a szállítási költségeket is. A környezetbarát csomagolási módszerek marketingelőnyöket is kínálnak, mivel igazodnak a környezetbarát termékek iránti növekvő fogyasztói preferenciához.

Az együttműködés döntő szerepet játszik a DHL karbonsemlegesség elérésére irányuló stratégiájában. A vállalat olyan nagyvállalatokkal működik együtt, mint a Volvo és a Shell, hogy olyan megoldásokat fejlesszen ki, mint a fenntartható repülőgép-üzemanyagok, az utolsó kilométeres kiszállításhoz használt elektromos járművek és a napenergiával működő raktárak. Ezek az együttműködések fontos szerepet játszanak abban, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése terén a technológiailag megvalósítható határokat feszegessék.

A DHL emellett fejlett ellátási láncelemzéseket alkalmaz a működési hatékonyság javítása érdekében. Ez magában foglalja a készletgazdálkodási szoftverek és az éghajlati hatásra vonatkozó eszközök alkalmazását, amelyek segítenek a kereslet előrejelzésében, a túlkínálat minimalizálásában és a kibocsátások elemzésében az ellátási lánc egészében. Ezek az eszközök javítják a DHL operatív döntéseit, és támogatják ügyfeleit abban, hogy a lehető legfenntarthatóbb logisztikai lehetőségeket válasszák.

A DHL integrált fenntarthatósági kezdeményezései bemutatják, hogy a futárcégek hogyan használhatják fel az innovatív módszereket és együttműködéseket, hogy jelentősen csökkentsék környezeti hatásukat, miközben javítják az üzleti hatékonyságot és az ügyfelek elégedettségét. Ez a teljeskörű megközelítés kiemeli a futár- és logisztikai ágazat azon lehetőségét, hogy példát mutasson a fenntarthatóbb jövő felé való törekvésben.

7.3.2. UPS

A UPS, a globális logisztikai iparág vezető szereplője egy sor olyan fenntarthatósági kezdeményezést hajtott végre, amelyek a modern környezetvédelmi normákhoz igazodnak, és célja, hogy jelentősen csökkentse ökológiai lábnyomát.

Alternatív üzemanyaggal működő járművek: A UPS igyekszik alternatív üzemanyaggal működő járművekből álló, változatos flottát létrehozni, beleértve az elektromos, hibrid és gázüzemű teherautókat is. Ez a stratégiai lépés része a UPS elkötelezettségének, hogy csökkentse a hagyományos fosszilis üzemanyagokra való támaszkodását, ezáltal csökkentve az üvegházhatású gázok kibocsátását és mérsékelve a légszennyezést.

Útvonal-optimalizálási technológia: Egy intelligens útvonal-optimalizáló szoftver alkalmazásával a UPS növeli a kézbesítési műveletek hatékonyságát. Ez a technológia lehetővé teszi a leghatékonyabb szállítási útvonalak megtervezését, minimalizálva a menetidőt és az üzemanyag-fogyasztást, ami viszont csökkenti a vállalat környezeti terhelését.

Szén-dioxid-kiegyenlítési programok: A UPS innovatív szén-dioxid-kompenzációs programokat kínál ügyfeleinek, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy kompenzálják a küldeményeik által generált kibocsátásokat. Ez a kezdeményezés különböző környezetvédelmi projekteket támogat, például az erdőtelepítési erőfeszítéseket és a megújuló energiaforrások fejlesztését, amelyek hozzájárulnak a szén-dioxid-kibocsátás globális szintű csökkentéséhez.

Fenntartható csomagolási megoldások: A UPS a vállalatokkal együttműködve fenntartható csomagolási megoldásokat hoz létre és használ. Ez segít csökkenteni a csomagolásból származó hulladékot, és újrahasznosítható anyagokat használ, ami csökkenti a szállítás környezeti hatásait.

Kutatás és innováció a fenntarthatóság területén: A UPS elkötelezett a folyamatos fejlesztések mellett, és befektet a kutatásba és fejlesztésbe, hogy fejlett megoldásokat találjon és alkalmazzon a fenntartható logisztika érdekében. Ez magában foglalja az olyan új módszerek vizsgálatát, mint a drónos kézbesítés, az elektromos kerékpárok és a környezetbarát utolsó kilométeres kézbesítési csomópontok létrehozása. Ezek az innovációk segítenek a logisztikai műveletek hatékonyabbá tételében és az ökológiai lábnyomuk csökkentésében.

Összességében a UPS erős elkötelezettsége a fenntarthatóság iránt azt mutatja, hogy aktívan részt vesz a környezetbarát logisztikában és felelősséget vállal a környezetért. Különböző kezdeményezései révén a UPS növeli működési hatékonyságát, és segíti ügyfeleit és a közösséget abban, hogy fenntarthatóbb gyakorlatokat alkalmazzon. Ez az elkötelezettség a UPS-t olyan előremutató vezetővé teszi, amely elkötelezett a logisztikai iparág zöldebb jövőjének előmozdítása mellett.

7.3.3. FedEx

A FedEx, a világ egyik vezető kézbesítő vállalata aktívan dolgozik azon, hogy környezetbarátabbá váljon, és működésében különböző fenntartható gyakorlatokra összpontosít.

A FedEx számos hibrid és elektromos járművel bővítette kézbesítő flottáját. Ezek a járművek kevesebb szennyező anyagot termelnek, mint a hagyományos benzinüzemű járművek, így hozzájárulnak a vállalat környezeti hatásainak csökkentéséhez és a globális klímaváltozási erőfeszítések támogatásához.

A vállalat támogatja az újrahasznosítható anyagok használatát a csomagoláshoz, és együttműködik az ügyfelekkel, hogy kevesebb csomagolást használjanak. Ez nemcsak a hulladék mennyiségét csökkenti, hanem az ügyfeleket is megtanítja a fenntartható anyagok használatának előnyeire. A FedEx a csomagolás megfelelő méretére is figyelmet fordít, mivel a nagyobb dobozok túlzottan sok kitöltő anyagot és a több szállítási útvonal miatt több költséget jelentenek.

A FedEx keményen dolgozik azon, hogy 2040-re karbonsemlegessé váljon. 100 millió dollárt ajánlottak fel a Yale Centre for Natural Carbon Capture (Yale Központ a természetes szén-dioxid-leválasztásért) elindítására, amely arra fog összpontosítani, hogyan lehet a levegőből eltávolítani és tárolni a felesleges szén-dioxidot. Emellett a kézbesítő teherautóikat elektromos járművekre cserélik, hogy csökkentsék a kibocsátást. Emellett a FedEx a FedEx® Fuel Sense programjain keresztül azon dolgozik, hogy javítsa a repülőgépek üzemanyag-felhasználását, és alternatív üzemanyagokba fektet be a repülőgépek és járművek kibocsátásának csökkentése érdekében. Épületeiket is energiahatékonyabbá teszik, és több megújuló energiát használnak, hogy segítsék az ügyfeleket a környezetbarátabb szállítási döntések meghozatalában, a FedEx olyan eszközöket biztosít, mint a FedEx® Sustainability Insights a szállítási kibocsátások nyomon követésére és csökkentésére, és ösztönzik az újrafelhasználható FedEx® csomagolások használatát. Ezekkel a lépésekkel a FedEx nemcsak a működésén javít, hanem a szállítmányozási iparág fenntarthatóbbá tételében is élen jár.

A FedEx több mint 1500 irodai üzletben vezetett be központi energiagazdálkodási rendszert, ami fokozza az energiahatékonyságot és csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást. Ez a rendszer a foglaltság alapján állítja be a hőmérsékletet, figyeli a HVAC teljesítményét, és észleli az energiatakarékossági lehetőségeket, így csak 2019-ben több mint 22 millió kWh villamos energiát takarított meg hatékonyan. Ez a beállítás lehetővé teszi a FedEx számára a HVAC-rendszerek távoli vezérlését és felügyeletét, ésszerűsítve a karbantartási és üzemeltetési döntéseket a berendezések javítására vagy cseréjére vonatkozóan. Ez a proaktív karbantartás csökkenti az energiafogyasztást és a működési költségeket, miközben javítja az áruházi környezet hatékonyságát és kényelmét. Összességében ezek az intézkedések a FedEx fenntarthatóság iránti elkötelezettségét tükrözik, igazodva az ügyfelek környezeti felelősségvállalásra vonatkozó értékeihez és az épületüzemeltetés hatékonyságának növeléséhez.

A FedEx számos innovatív kezdeményezéssel fokozza környezeti és működési hatékonyságát. A városi kézbesítéshez használt elektromos kocsik és a fejlett automatizálás beépítésével a FedEx optimalizálja a csomagok kezelését és csökkenti a károsanyag-kibocsátást. Az olyan technológiák, mint a Coros rendszer, a gépi tanulást kihasználva racionalizálják a logisztikát, növelve a kézbesítés pontosságát és hatékonyságát. Emellett a FedEx mesterséges intelligenciát alkalmaz az útvonal-optimalizálás javítására és az üzemanyag-fogyasztás csökkentésére. Az olyan érzékelő-alapú technológiák, mint a SenseAware ID pontos, valós idejű nyomon követést kínálnak, javítva a logisztikai hatékonyságot. Ezek az erőfeszítések a FedEx elkötelezettségét mutatják a fenntarthatóság és az innováció iránt a logisztikai iparágban.

Ezek az erőfeszítések a FedEx elkötelezettségét mutatják a környezeti hatás javítása és a logisztikai iparágban a fenntartható gyakorlatok terén való élenjárás mellett.

7.3.4. DPDgroup

A DPDgroup az egyik legnagyobb európai csomagküldő vállalat, amely keményen dolgozik a környezetbarátabbá váláson. Nemrégiben nagy célt értek el azzal, hogy megnyitották a 100 000. szolgáltatóhelyüket Európa-szerte. Ez az eredmény mutatja elkötelezettségüket a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a zöld kézbesítési lehetőségek népszerűsítése iránt.

Azzal, hogy a DPDgroup arra ösztönzi az ügyfeleket, hogy csomagjaikat kényelmes helyeken vegyék át, csökkenti a háztól házig történő kézbesítés szükségességét, amely általában több autóval és több károsanyag-kibocsátással jár. Jelenleg a DPD kézbesítéseinek csaknem fele ilyen átvételi pontokon történik, ami nagy elmozdulást mutat a fenntarthatóbb kézbesítési módszerek felé.

A DPDgroup olyan helyi vállalkozásokkal működik együtt, mint a lengyelországi Żabka és az Egyesült Királyság postahivatala szolgáltatási pontok és automaták létrehozása érdekében. Ez a stratégia kényelmesebbé teszi a szállításokat, támogatja a helyi gazdaságot és csökkenti a szállítások környezeti hatását. Például Hollandiában hálózatuk több mint 1850 pontot foglal magában, a tervek szerint 2024-re 2500-ra bővülnek, ezzel is javítva a környezetbarát szállítási lehetőségeket. Regionálisan eltérőek az átvételi preferenciák, a holland online vásárlók 25%-a a szervizpontokat részesíti előnyben, míg a balti államokban 83%-uk az automatákat. Ez a regionális preferenciákhoz való alkalmazkodás segíti a DPDgroup-ot, hogy hatékonyabban menedzselje a logisztikát, csökkentve a szükségtelen utazásokat és a karbonlábnyomot.

Összességében a szolgáltatási pontok és az automata hálózat bővítése kulcsfontosságú a DPDgroup környezeti fenntarthatóság fokozását célzó stratégiájában. Azáltal, hogy Európa-szerte