1.0Couriers Go Greenhttps://www.green-courier.eu/tourniss_r8dsokn1https://www.green-courier.eu/index.php/author/tourniss_r8dsokn1/rich600338<blockquote class="wp-embedded-content" data-secret="vUWALo2Umr"><a href="https://www.green-courier.eu/index.php/lesson/module-b-3/">B Modul: Menedzsment</a></blockquote><iframe sandbox="allow-scripts" security="restricted" src="https://www.green-courier.eu/index.php/lesson/module-b-3/embed/#?secret=vUWALo2Umr" width="600" height="338" title="“B Modul: Menedzsment” — Couriers Go Green" data-secret="vUWALo2Umr" frameborder="0" marginwidth="0" marginheight="0" scrolling="no" class="wp-embedded-content"></iframe><script> /*! This file is auto-generated */ !function(d,l){"use strict";l.querySelector&&d.addEventListener&&"undefined"!=typeof URL&&(d.wp=d.wp||{},d.wp.receiveEmbedMessage||(d.wp.receiveEmbedMessage=function(e){var t=e.data;if((t||t.secret||t.message||t.value)&&!/[^a-zA-Z0-9]/.test(t.secret)){for(var s,r,n,a=l.querySelectorAll('iframe[data-secret="'+t.secret+'"]'),o=l.querySelectorAll('blockquote[data-secret="'+t.secret+'"]'),c=new RegExp("^https?:$","i"),i=0;i<o.length;i++)o[i].style.display="none";for(i=0;i<a.length;i++)s=a[i],e.source===s.contentWindow&&(s.removeAttribute("style"),"height"===t.message?(1e3<(r=parseInt(t.value,10))?r=1e3:~~r<200&&(r=200),s.height=r):"link"===t.message&&(r=new URL(s.getAttribute("src")),n=new URL(t.value),c.test(n.protocol))&&n.host===r.host&&l.activeElement===s&&(d.top.location.href=t.value))}},d.addEventListener("message",d.wp.receiveEmbedMessage,!1),l.addEventListener("DOMContentLoaded",function(){for(var e,t,s=l.querySelectorAll("iframe.wp-embedded-content"),r=0;r<s.length;r++)(t=(e=s[r]).getAttribute("data-secret"))||(t=Math.random().toString(36).substring(2,12),e.src+="#?secret="+t,e.setAttribute("data-secret",t)),e.contentWindow.postMessage({message:"ready",secret:t},"*")},!1)))}(window,document); //# sourceURL=https://www.green-courier.eu/wp-includes/js/wp-embed.min.js </script> 4.1. Új Mobilitási Szolgáltatások: Megoldások és üzleti modellek a városi közlekedésben Modul  B. Menedzsment  Téma  4.1 Új Mobilitási Szolgáltatások: Megoldások és üzleti modellek a városi közlekedésben  Cél  A városi közlekedés és az új mobilitási szolgáltatások (NewMobility Services, NMS) zöld átállásának innovatív megközelítéseinek bemutatása  A városi áruszállítás és az utolsó kilométerre történő kiszállítások NMS-einek megvalósítását szolgáló, kialakulóban lévő irányítási rendszerek és üzleti modellek elemzése  A képzés eredményei  Naprakész ismeretek a városi mobilitás és közlekedés jelenlegi üzleti megközelítéseiről  Az NMS szerepének és potenciáljának mélyreható ismerete a környezetbarát és hatékony futár-, postai- és szállítmányozási szolgáltatások terén  Ellenőrizze tudását 4.2. Jó példán alapuló tanulás #1. A jó gyakorlatok megosztása Modul  B. Menedzsment  Téma  4.2 Jó példán alapuló tanulás #1. A jó gyakorlatok megosztása  Cél  A 4.1. pont tartalma alapján példák bemutatása az NMS-alapú üzleti modellek megvalósításából a városi árufuvarozásban és a városi logisztikában, valamint a városi áru- és személyszállítás integrációjából  A példák hatékonyságának és alkalmazhatóságának megvitatása  A képzés eredményei  A futár-, postai- és szállítmányozási szolgáltatások NMS fejlesztésének jelenlegi gyakorlatának és projektjeinek kritikus elemzése   4.2.1. Bevezetés A fejlődő országokban a városi áruszállítás nagymértékben a közúti járművekre hagyatkozik, ami gyakori forgalmi dugókhoz, nem megfelelő parkolási lehetőséghez, valamint nem megfelelő be- és kirakodóhelyekhez vezet, ami mind akadályozza a hatékonyságot. A világszerte fenntartható stratégiaként támogatott, környezetbarát módokon történő városi áruszállítás jelentős lehetőségeket rejt magában a jelenlegi áruszállítási gyakorlatból eredő dugók és környezetszennyezés enyhítésére (Singh & Gupta, 2020). A Transport Decarbonization Alliance 15 különböző kihívást vázol fel a zéró kibocsátású városi áruszállítás megvalósítása érdekében, és mindegyik kihívás megoldására két vagy több javaslatot tesz. Míg néhány megoldás a technológiai fejlesztésekre összpontosít, mint például az akkumulátoros elektromos járművek beszerzése, használata és feltöltése, a többség a szerkezeti akadályok és a magatartási gyakorlatok orvoslására irányul. Hasonlóképpen Maxner, Dalla Chiara és Goodchild (2022) a városi áruszállításra vonatkozó különböző dekarbonizációs stratégiákat három csoportba sorolja: járműtechnológia üzemeltetési stratégiák és városi kormányzati beavatkozások A Világgazdasági Fórum emellett átfogó áttekintést nyújt 24 kiemelt beavatkozásról, amelyek célja az utolsó kilométeres szállítási ökoszisztéma átalakításának megkönnyítése. Ezek a beavatkozások olyan szempontokat foglalnak magukban, mint a járművek átalakítása, a biztonságos szállítási módszerek, az ügyfelek mozgatása, a konszolidációs erőfeszítések, az utolsó szakasz kiigazítása és a szállítási környezet javítása. Ezek a kiadványok együttesen bemutatják a városi áruszállításban a fenntarthatósági átmenetet elősegítő megközelítések sokszínűségét, és számos példát szolgáltatnak mind a technológiai újításokra, mind a viselkedésbeli változásokra (Ystmark Bjerkan & Babri, 2024). A technológiai változások elsősorban azt jelentik, hogy az egyik technológiát egy másikra cserélik. A városi áruszállítás területén ez azt jelentheti, hogy a fosszilis üzemanyaggal működő furgonokat és teherautókat elektromos járművekkel, alternatív üzemanyaggal működő járművekkel, Euro6-os járművekkel vagy cargobiciklikkel helyettesítik. A korábbi kutatások széles körben vizsgálták a városi áruszállítás új technológiáit és járműveit. Az elektromos kerékpárokat a járművek helyettesítésére javasolták, amennyiben a sebesség- és kapacitáskorlátozások szempontjából megvalósítható (Bosona, 2020). Bár a drónok áruszállításra való felhasználását elsősorban vidéki területeken vizsgálták, a drónalapú szállításban, városi környezetben is van potenciál. Az operációmenedzsment, az ellátási láncok menedzsmentje és az ipari mérnöki tudományok kutatásai elsősorban az operatív gyakorlatok optimalizálásának módszereit vizsgálták. Ezek a módszerek közé tartozik a terhelési tényező maximalizálása, az útvonalak optimalizálása és a tételek méretének beállítása (Pan et al., 2021). Emellett tanulmányok kimutatták, hogy az munkaidőn kívüli szállítás hatékonyan csökkentheti a városi áruszállításból származó kibocsátást (Holguín-Veras et al., 2018). 4.2.2. Könnyű elektromos tehergépjárművek (LEFV) használata (Díaz-Ramírez et al., 2023) A könnyű elektromos tehergépjárművek (LEFV-k) integrálása alapvető lépést jelent a fenntarthatóbb városi elosztóhálózat megvalósítása felé, ugyanakkor számos megoldatlan kihívással szembesül. Ezek a következők: A járműtechnológiák (például az üzemanyag és az elektromos áram) optimális kombinációjának meghatározása a jelenlegi és a jövőbeli városi mobilitási infrastruktúrához (beleértve a közlekedési sávokat, a töltőállomásokat és az elektromos áram elérhetőségét) való igazodás érdekében. A városi elosztóközpontok stratégiai helyszíneinek kialakítása a kijelölt térségen belüli műveletek hatékony támogatása érdekében. Az LEFV-k teljesítményének javítása az üzemeltetési költségek csökkentése, valamint a szennyezőanyagok kibocsátásának, a forgalmi dugóknak és a zajszintnek a városi területeken való mérséklése érdekében. Hatékony kommunikációs stratégiák kidolgozása a korábbi megvalósítási tapasztalatok alapján. Az elektromos segédmotoros áruszállító kerékpárok és triciklik, a továbbiakban könnyű elektromos áruszállító járművek (LEFV-k), várhatóan kiváló teljesítményt fognak nyújtani az utolsó kilométeres elosztásban. Ezt bizonyítja a rövidebb parkolási idő és költségek, az alacsonyabb üzemeltetési költségek, a nagyobb szállítási megbízhatóság, a kevesebb súlyos ütközés és a csökkentett szennyezőanyag kibocsátás. Használatuk azonban bizonyos korlátokkal is jár, különösen a szállítási zóna mérete, az útvonal hossza, a kereslet nagysága, a földrajzi kihívások és a szabályozási korlátok tekintetében. Az európai példával összhangban a latin-amerikai kormányok is forrásokat különítenek el a kerékpárbarát városi infrastruktúra fejlesztésére, beleértve a kerékpárutak bővítését. Ez a beruházás a környezetbarát közlekedési módszerek előmozdítását célozza, különösen a sűrűn lakott területeken. Az elektromos járművek előnyeinek maximalizálása a logisztikában a különböző kontextusok árnyalatainak felismerésén múlik (EUFAL, 2022). Ebből adódóan 2020-ban elindult az európai elektromos városi áruszállítás és logisztika (EUFAL) kezdeményezés. A kezdeményezés tudásmegosztási platformként szolgál, és a folyamat különböző fázisaira szabott értékes eszközökkel látja el az elektromos járműveket flottájukba integrálni kívánó vállalatokat (Díaz-Ramírez et al., 2023). A könnyű elektromos áruszállító járműveket (LEFV) egyre inkább fenntartható szállítási megoldásnak tekintik, különösen a városi területeken szigorodó kibocsátási előírásokra reagálva, biztosítva a folyamatos hozzáférést. Ezt a jelentőséget hangsúlyozza a zéró károsanyag-kibocsátású zónák 2030-ra tervezett bevezetése egyes európai városokban, valamint a holland városi központokban 2025-re várt konkrétabb lépések. Emellett a sűrűn lakott és nehezen megközelíthető belvárosi és környékbeli területeken a kisebb járművek előnyöket jelentenek a könnyebb és gyorsabb hozzáférés szempontjából. Továbbá, ha az átfutási idők minimalizálására és a járművek kihasználtsági tényezőinek optimalizálására irányuló erőfeszítésekkel párosulnak, az üzemeltetési és gazdasági megfontolások is szerepet játszanak. E gyakorlati szempontokon túlmenően a LEFV-k iránti növekvő kereskedelmi érdeklődéshez „puhább” tényezők is hozzájárulnak, többek között a vállalati társadalmi felelősségvállalás iránti elkötelezettség, valamint a vállalati differenciálódás és specializáció lehetőségei (Kin et al., 2024). A könnyű elektromos teherszállító járművek (LEFV) számos szállítási lehetőséget foglalnak magukban, beleértve a kerékpárokat, mopedeket vagy elektromos támasztó- vagy meghajtómechanizmussal felszerelt kompakt járműveket, amelyeket korlátozott sebességű áru- és személyszállításra terveztek. Általában a LEFV-ket csendes működés, rugalmas használat, kibocsátásmentesség és a hagyományos szállítójárművekhez képest kisebb területi lábnyom jellemzik. A LEFV-k piacának kialakulása párhuzamos az elektromos kisbuszok (BEV-N1) piacának kialakulásával. A LEFV-k a járművek sokféle, elsősorban kis gyártók által gyártotthttps://www.green-courier.eu/wp-content/uploads/2024/10/Picture1.png1476578