Training Course - Hungarian

8. A CGG „Zöld Készültségem mérése” önértékelési eszközzel kapcsolatos képzés Töltse le az eszköz kézikönyvet: 9.1. Egyéni projekt: Feladatok 9.2. Egyéni projekt: Prezentációs workshop   Gratulálunk a CGG tanfolyam D. moduljának elvégzéséhez. Ne felejtse el megosztani az eredményét a közösségi médiában!        

6. Big data és adatmegosztási alkalmazások a városi logisztikában Modul  C. Működés  Téma  6. Big data és adatmegosztási alkalmazások a városi logisztikában  Cél  A nagy adatokkal és az információmegosztással kapcsolatos főbb fogalmak és megfontolások elemzése  A nagy adatgyűjtés, -kezelés és -megosztás megvalósításának közös gyakorlatának bemutatása a városi logisztika javítása érdekében  Példák bemutatása és megvitatása a (nagy) adatok megosztásának a futár-/postai/szállítmányozási műveletekben történő alkalmazásából  A képzés eredményei  A nagyméretű adatok és az információmegosztás szerepének és lehetőségeinek tudatosítása a városi logisztika és a városi áruszállítás terén  A megalapozott döntéshozatalt támogató nagyméretű adatok és információmegosztási lehetőségek felhasználásával kapcsolatos követelmények és kihívások jobb megértése  A jelenlegi gyakorlat és trendek kritikus elemzése  Ellenőrizze tudását 7.1. A futár-, postai és szállítmányozási vállalatok szolgáltatásainak környezetbarátabbá tétele: Szállítmányozási tevékenységek Modul  C. Működés  Téma  7.1 A futár-, postai és szállítmányozási vállalatok szolgáltatásainak környezetbarátabbá tétele: Szállítmányozási tevékenységek  Cél  Különböző módszerek és megközelítések bemutatása a futár-, postai- és szállítmányozási műveletek környezetbarátabbá tételére  A különböző módszerek által a szállítási műveletek hatékonyságára, eredményességére és fenntarthatóságára gyakorolt lehetséges hatások elemzése  A képzés eredményei  A különböző szállítási műveletek környezetbarátabbá tételére irányuló alternatívák mélyreható ismerete  A zöld közlekedési műveletek alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati kérdések és nehézségek megértése  A közlekedési szolgáltatások igyekeznek egyre környezetbarátabbá válni. Az alkalmazott módszerek céljaiktól, a vállalatok méretétől, valamint az egyes régiók követelményeitől függően változnak. Az alábbiakban bemutatunk néhányat a kézbesítő, futár- és postai cégek által alkalmazott módszerek közül. 7.1.1. Közösségi kezdeményezés, mint a felesleges útvonalak csökkentésének módszere Széles körben elterjedt szállítási szolgáltatás az ételkiszállítás. Egyes online ételkiszállító cégek a futárok tömeges felhasználásával próbálják hatékonyan összekapcsolni a fogyasztókat az éttermek széles választékával. Ezt minden futárszolgálatot nyújtó cég igyekszik elérni. A cél az, hogy minden futár a lehető legtöbb megrendeléshez igazodjon, ugyanakkor a szállítási szolgáltatás gyors, megbízható és környezetbarát legyen. A fő stratégia a megrendelések kötegelése, amely lehetővé teszi a futárok számára, hogy egy útvonalon belül több felvételt és kiszállítást is lebonyolítsanak. A vállalatok számára az ilyen célok elérésének legjobb módja az útvonaltervezési szoftverek, például a mesterséges intelligencia (AI) integrálása. Az ilyen technológia használatával a futárok hozzáférnek a valós idejű forgalmi helyzethez, hogy meghatározzák a leghatékonyabb útvonalakat a futárok számára annak érdekében, hogy a többszöri kiszállításokat a lehető leggyorsabban és a lehető leghatékonyabb sorrendben lehessen elvégezni. Az útvonal-optimalizáló szoftverek lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy a legrövidebb útvonalat és a leghatékonyabb sorrendet kiszámítva tervezzék meg a több megállóból álló kiszállításokat. Ez a fajta technológia segít a vállalatoknak csökkenteni az egyes kiszállításokra fordított időt és erőforrásokat. Ezáltal a felesleges útvonalak csökkentése révén nagymértékben minimalizálódik a szén-dioxid-kibocsátás, valamint fenntarthatóbbá és költséghatékonyabbá válik a szállítási folyamat. Ahogy fentebb említettük, a közösségi kiszállítás okos megoldásnak tűnik a futárcégek számára. A közösségi kiszállítás különböző szállítási módszereket foglal magában, és a futárcégek és a hétköznapi polgárok közötti együttműködésre vonatkozik. Ezek a módszerek magukban foglalják a személygépkocsikat és a tömegközlekedést is. Néha ebben a fajta kézbesítési menedzsmentben a közösségi futárok olyan természetes személyek, akik másodlagos tevékenységként szállítanak csomagokat, miközben egyik helyről a másikra utaznak. A közösségi kiszállítás egyik fajtája a motorok helyett gépkocsival is megvalósítható. Sok esetben az autó használata károsabbnak tűnhet a környezetre, mint a motorkerékpár használata. Egy tanulmány szerint vannak kivételek, mivel a motorkerékpár korlátozott kapacitása arra kényszeríti a vezetőt, hogy sokkal több utat tegyen meg, mint egy autóval, és végső soron több időt fogyaszt az üzemanyag elégetésével útközben. Egy másik ajánlott módszer a taxik, a napi buszjáratok vagy a vasútvonalak kihasználása a közösségi kiszállításhoz. Ebben az esetben a futárcégek lehetővé teszik, hogy a futárok lehetőség szerint egyetlen jeggyel, egy busszal utazhassanak különböző zónákon keresztül. Azzal, hogy a kézbesítő vállalkozások a csomagok ilyen módon történő kézbesítését választják, a már meglévő közlekedési eszközök használatával csökkentik a környezetszennyezést és a forgalmat. Ez a megközelítés hatékony módját mutatja annak, hogyan javítható a csomagok kézbesítése a nagyvárosokban, és bizonyítja, hogy találhatunk okosabb, fenntarthatóbb megoldásokat a csomagok célba juttatásával kapcsolatos kihívások megoldására. 7.1.2. Zöld járművek, mint az elektromos járművek és a drónok, mint környezetbarát és hatékony megoldás A futár-, postai- és szállítmányozási szolgáltatások környezetbarátabbá tételének másik javasolt módszere az elektromos járművekkel történő szállítás. A környezetbarát városi logisztikára való áttérés világszerte prioritássá válik. Az elektromos járművek (EV-k) és a drónok kulcsszerepet játszanak a szállítmányozási, futár- és postai logisztika hatékonyabbá és környezetbarátabbá tételében. Az elektromos járművek iránti érdeklődés az 1970-es évek óta létezik, amikor a levegőminőség, a globális felmelegedés és az olajtól való függés problémái kezdtek felszínre kerülni. Jelentős előnyt jelentenek a szén-monoxid, a nitrogén-oxidok és a szálló por helyi szennyezésének csökkentésével. Az elektromos járművek integrálása a meglévő szállítójármű-flottákba nemcsak a környezeti terhek enyhítését ígéri, hanem a hatékony városi áruszállítás iránti növekvő igény kielégítését is. Ez teszi őket meggyőző választássá a városi logisztika és az e-kereskedelmi szállítások számára, ahol az utóbbi években és különösen a Covid-19 után drámai növekedés tapasztalható. A meglévő futárszolgálatok elsődleges céljának a jelenlegi flottájuk elektromos járművekkel való gazdagítására kell összpontosítania. Ezt a folyamatot gondos tervezéssel kell végrehajtani, hogy az elektromos járművek költségei gyorsan megtérüljenek, lehetővé téve azok elterjedését. Kétségtelen, hogy az ilyen járművek beszerzési költsége, valamint a töltési folyamatuk költsége jelentős. Ezért lényeges, hogy a tervezés olyan legyen, hogy a vállalatok teljes mértékben ki tudják használni ezeket a járműveket, olyan útvonalakon alkalmazva őket, amelyek támogatják a töltési igényüket, végső soron lehetővé téve a vállalatok számára a nyereséget és a flotta folyamatos erősítését. Fontos megjegyezni, hogy ezt a módszert a hűtőlánc-logisztikára is alkalmazni kell, mivel ez egy olyan szállítási szolgáltatás, amely jelentős gázkibocsátása miatt jelentősen hozzájárul a környezetszennyezéshez. Ami a drónokat illeti, ezek bizonyára ígéretes megoldást jelentenek a közúti forgalom csökkentésére és az utolsó kilométeres szállítási kihívások kezelésére. A szakirodalomban Boysen et al. által idézett példával élve, a drónok a szállítás utolsó szakaszában is felhasználhatók. Az egyik innovatív megközelítés a teherautók mobil elosztóközpontként való felhasználását foglalja magában, ahonnan a drónok felszállnak a csomagok célba juttatására, majd visszatérnek. Ez a gyakorlat számos előnnyel jár: A szállítási költségek csökkentése a szállítási folyamat racionalizálásával és a hagyományos szállítási módszerek szükségességének minimalizálásával. Elkerüli a forgalmi torlódásokat, lehetővé téve a gyorsabb szállítási időt és csökkentve a közúti forgalom okozta késéseket. Könnyedén eléri a távoli vagy nehezen megközelíthető területeket, ahol a hagyományos kézbesítő járművek nehezen tudnának kézbesíteni. Környezetbarát, mivel

4.1. Új Mobilitási Szolgáltatások: Megoldások és üzleti modellek a városi közlekedésben Modul  B. Menedzsment  Téma  4.1 Új Mobilitási Szolgáltatások: Megoldások és üzleti modellek a városi közlekedésben  Cél  A városi közlekedés és az új mobilitási szolgáltatások (NewMobility Services, NMS) zöld átállásának innovatív megközelítéseinek bemutatása  A városi áruszállítás és az utolsó kilométerre történő kiszállítások NMS-einek megvalósítását szolgáló, kialakulóban lévő irányítási rendszerek és üzleti modellek elemzése  A képzés eredményei  Naprakész ismeretek a városi mobilitás és közlekedés jelenlegi üzleti megközelítéseiről  Az NMS szerepének és potenciáljának mélyreható ismerete a környezetbarát és hatékony futár-, postai- és szállítmányozási szolgáltatások terén  Ellenőrizze tudását 4.2. Jó példán alapuló tanulás #1. A jó gyakorlatok megosztása Modul  B. Menedzsment  Téma  4.2 Jó példán alapuló tanulás #1. A jó gyakorlatok megosztása  Cél  A 4.1. pont tartalma alapján példák bemutatása az NMS-alapú üzleti modellek megvalósításából a városi árufuvarozásban és a városi logisztikában, valamint a városi áru- és személyszállítás integrációjából  A példák hatékonyságának és alkalmazhatóságának megvitatása  A képzés eredményei  A futár-, postai- és szállítmányozási szolgáltatások NMS fejlesztésének jelenlegi gyakorlatának és projektjeinek kritikus elemzése   4.2.1. Bevezetés A fejlődő országokban a városi áruszállítás nagymértékben a közúti járművekre hagyatkozik, ami gyakori forgalmi dugókhoz, nem megfelelő parkolási lehetőséghez, valamint nem megfelelő be- és kirakodóhelyekhez vezet, ami mind akadályozza a hatékonyságot. A világszerte fenntartható stratégiaként támogatott, környezetbarát módokon történő városi áruszállítás jelentős lehetőségeket rejt magában a jelenlegi áruszállítási gyakorlatból eredő dugók és környezetszennyezés enyhítésére (Singh & Gupta, 2020). A Transport Decarbonization Alliance 15 különböző kihívást vázol fel a zéró kibocsátású városi áruszállítás megvalósítása érdekében, és mindegyik kihívás megoldására két vagy több javaslatot tesz. Míg néhány megoldás a technológiai fejlesztésekre összpontosít, mint például az akkumulátoros elektromos járművek beszerzése, használata és feltöltése, a többség a szerkezeti akadályok és a magatartási gyakorlatok orvoslására irányul. Hasonlóképpen Maxner, Dalla Chiara és Goodchild (2022) a városi áruszállításra vonatkozó különböző dekarbonizációs stratégiákat három csoportba sorolja: járműtechnológia üzemeltetési stratégiák és városi kormányzati beavatkozások A Világgazdasági Fórum emellett átfogó áttekintést nyújt 24 kiemelt beavatkozásról, amelyek célja az utolsó kilométeres szállítási ökoszisztéma átalakításának megkönnyítése. Ezek a beavatkozások olyan szempontokat foglalnak magukban, mint a járművek átalakítása, a biztonságos szállítási módszerek, az ügyfelek mozgatása, a konszolidációs erőfeszítések, az utolsó szakasz kiigazítása és a szállítási környezet javítása. Ezek a kiadványok együttesen bemutatják a városi áruszállításban a fenntarthatósági átmenetet elősegítő megközelítések sokszínűségét, és számos példát szolgáltatnak mind a technológiai újításokra, mind a viselkedésbeli változásokra (Ystmark Bjerkan & Babri, 2024). A technológiai változások elsősorban azt jelentik, hogy az egyik technológiát egy másikra cserélik. A városi áruszállítás területén ez azt jelentheti, hogy a fosszilis üzemanyaggal működő furgonokat és teherautókat elektromos járművekkel, alternatív üzemanyaggal működő járművekkel, Euro6-os járművekkel vagy cargobiciklikkel helyettesítik. A korábbi kutatások széles körben vizsgálták a városi áruszállítás új technológiáit és járműveit. Az elektromos kerékpárokat a járművek helyettesítésére javasolták, amennyiben a sebesség- és kapacitáskorlátozások szempontjából megvalósítható (Bosona, 2020). Bár a drónok áruszállításra való felhasználását elsősorban vidéki területeken vizsgálták, a drónalapú szállításban, városi környezetben is van potenciál. Az operációmenedzsment, az ellátási láncok menedzsmentje és az ipari mérnöki tudományok kutatásai elsősorban az operatív gyakorlatok optimalizálásának módszereit vizsgálták. Ezek a módszerek közé tartozik a terhelési tényező maximalizálása, az útvonalak optimalizálása és a tételek méretének beállítása (Pan et al., 2021). Emellett tanulmányok kimutatták, hogy az munkaidőn kívüli szállítás hatékonyan csökkentheti a városi áruszállításból származó kibocsátást (Holguín-Veras et al., 2018). 4.2.2. Könnyű elektromos tehergépjárművek (LEFV) használata (Díaz-Ramírez et al., 2023) A könnyű elektromos tehergépjárművek (LEFV-k) integrálása alapvető lépést jelent a fenntarthatóbb városi elosztóhálózat megvalósítása felé, ugyanakkor számos megoldatlan kihívással szembesül. Ezek a következők: A járműtechnológiák (például az üzemanyag és az elektromos áram) optimális kombinációjának meghatározása a jelenlegi és a jövőbeli városi mobilitási infrastruktúrához (beleértve a közlekedési sávokat, a töltőállomásokat és az elektromos áram elérhetőségét) való igazodás érdekében. A városi elosztóközpontok stratégiai helyszíneinek kialakítása a kijelölt térségen belüli műveletek hatékony támogatása érdekében. Az LEFV-k teljesítményének javítása az üzemeltetési költségek csökkentése, valamint a szennyezőanyagok kibocsátásának, a forgalmi dugóknak és a zajszintnek a városi területeken való mérséklése érdekében. Hatékony kommunikációs stratégiák kidolgozása a korábbi megvalósítási tapasztalatok alapján. Az elektromos segédmotoros áruszállító kerékpárok és triciklik, a továbbiakban könnyű elektromos áruszállító járművek (LEFV-k), várhatóan kiváló teljesítményt fognak nyújtani az utolsó kilométeres elosztásban. Ezt bizonyítja a rövidebb parkolási idő és költségek, az alacsonyabb üzemeltetési költségek, a nagyobb szállítási megbízhatóság, a kevesebb súlyos ütközés és a csökkentett szennyezőanyag kibocsátás. Használatuk azonban bizonyos korlátokkal is jár, különösen a szállítási zóna mérete, az útvonal hossza, a kereslet nagysága, a földrajzi kihívások és a szabályozási korlátok tekintetében. Az európai példával összhangban a latin-amerikai kormányok is forrásokat különítenek el a kerékpárbarát városi infrastruktúra fejlesztésére, beleértve a kerékpárutak bővítését. Ez a beruházás a környezetbarát közlekedési módszerek előmozdítását célozza, különösen a sűrűn lakott területeken. Az elektromos járművek előnyeinek maximalizálása a logisztikában a különböző kontextusok árnyalatainak felismerésén múlik (EUFAL, 2022). Ebből adódóan 2020-ban elindult az európai elektromos városi áruszállítás és logisztika (EUFAL) kezdeményezés. A kezdeményezés tudásmegosztási platformként szolgál, és a folyamat különböző fázisaira szabott értékes eszközökkel látja el az elektromos járműveket flottájukba integrálni kívánó vállalatokat (Díaz-Ramírez et al., 2023). A könnyű elektromos áruszállító járműveket (LEFV) egyre inkább fenntartható szállítási megoldásnak tekintik, különösen a városi területeken szigorodó kibocsátási előírásokra reagálva, biztosítva a folyamatos hozzáférést. Ezt a jelentőséget hangsúlyozza a zéró károsanyag-kibocsátású zónák 2030-ra tervezett bevezetése egyes európai városokban, valamint a holland városi központokban 2025-re várt konkrétabb lépések. Emellett a sűrűn lakott és nehezen megközelíthető belvárosi és környékbeli területeken a kisebb járművek előnyöket jelentenek a könnyebb és gyorsabb hozzáférés szempontjából. Továbbá, ha az átfutási idők minimalizálására és a járművek kihasználtsági tényezőinek optimalizálására irányuló erőfeszítésekkel párosulnak, az üzemeltetési és gazdasági megfontolások is szerepet játszanak. E gyakorlati szempontokon túlmenően a LEFV-k iránti növekvő kereskedelmi érdeklődéshez „puhább” tényezők is hozzájárulnak, többek között a vállalati társadalmi felelősségvállalás iránti elkötelezettség, valamint a vállalati differenciálódás és specializáció lehetőségei (Kin et al., 2024). A könnyű elektromos teherszállító járművek (LEFV) számos szállítási lehetőséget foglalnak magukban, beleértve a kerékpárokat, mopedeket vagy elektromos támasztó- vagy meghajtómechanizmussal felszerelt kompakt járműveket, amelyeket korlátozott sebességű áru- és személyszállításra terveztek. Általában a LEFV-ket csendes működés, rugalmas használat, kibocsátásmentesség és a hagyományos szállítójárművekhez képest kisebb területi lábnyom jellemzik. A LEFV-k piacának kialakulása párhuzamos az elektromos kisbuszok (BEV-N1) piacának kialakulásával. A LEFV-k a járművek sokféle, elsősorban kis gyártók által gyártott

1. Az Európai Unió zöld városlogisztikára vonatkozó szakpolitikája és jogi keretrendszere Modul  A. Irányítás  Téma  1. Az Európai Unió zöld városlogisztikára vonatkozó szakpolitikája és jogi keretrendszere Cél  A közös nevezők, célkitűzések és prioritások bemutatása és elemzése a városi közlekedés zöld irányba történő elmozdulásával kapcsolatban. Aktuális zöld közlekedéspolitikai keretrendszer áttekintése. Útmutatás a meglévő jogszabályok és szabványok figyelembevételével a környezetbarát tevékenységekre További fejlesztések kihívásai A képzés eredményei  A közlekedési ágazat zöld átállásával kapcsolatos alapfogalmak megértése, különös tekintettel a városi logisztikára és az utolsó mérföldes áruszállításra. A városi logisztika és az utolsó mérföldön történő áruszállítás zöld átállásának megvalósítását célzó uniós szakpolitikai és jogszabályi keretrendszer ismerete. A zöld átállás politikai célkitűzéseinek és a zöld átállás végrehajtási kereteinek kritikai elemzése. 1.1. Bevezetés A bemutatott dokumentum a COURIERS GO GREEN képzési tanfolyam fejlesztésének egyik eleme. Az „A” modulhoz tartozik, amely a „Kormányzás”, és az 1. témára – „Az Európai Unió zöld városlogisztikára vonatkozó szakpolitikai és jogszabályi keretei” – összpontosít. Az 1. téma célja a környezettudatos és az éghajlatváltozással szemben ellenálló városi logisztika és áruszállítás alapfogalmainak bemutatása. A témakör továbbá kitér az Európai Unió stratégiai prioritásaira, szakpolitikáira és jogszabályaira a fenntartható városi mobilitás és szállítás globális szintjén. Az óra során szó lesz a lehetséges kihívásokról és korlátokról is, amelyeket csoportos megbeszélések és tapasztalatcsere keretében fogunk megvitatni. Konkrétabban, az 1. téma célja a városi közlekedés zöld váltásának közös értékeinek, célkitűzéseinek és prioritásainak bemutatása és elemzése. Emellett áttekinti a jelenlegi zöld közlekedéspolitikai keretet, és a meglévő jogszabályokon és szabványokon keresztül iránymutatást nyújt a zöld működésre vonatkozóan. Végül az osztály megvitatja az ezzel az átállással kapcsolatos kihívásokat, és meghatározza a lehetséges megoldásokat ezek leküzdésére. A tanfolyam ezen részének kívánt tanulási eredményei a közlekedési ágazat zöld átállásával kapcsolatos alapfogalmak megértése, a városi logisztikára és az utolsó mérföldes áruszállításra összpontosítva. Továbbá a városi logisztika és az utolsó mérföldön történő áruszállítás zöld átállásának megvalósítására vonatkozó uniós szakpolitikai és jogszabályi keret megismerése, valamint a zöld átállás politikai célkitűzéseinek és végrehajtási kereteinek kritikus elemzése. 1.2. A városi logisztika és áruszállítás zöld változása: közös nevezők, célkitűzések és prioritások A környezetbarát városi logisztika és áruszállítás irányába történő elmozdulás kulcsfontosságú annak a célnak eléréséhez, hogy 2050-re elérjük a nulla kibocsátású üvegházhatású gázokkal járó klímasemleges gazdaságot. Ennek az átállásnak az eléréséhez a fenntartható mobilitás előmozdítására és a közlekedés környezetre gyakorolt negatív hatásainak csökkentésére, valamint szemléletformálásra, technológiai fejlesztésekre és infrastruktúra-fejlesztésre van szükség. Az átállás előmozdításában jelentős szerep jut az EU állampolgárinak és fogyasztóinak, amit az Európai Bizottság is elismer, emellett hangsúlyozza a helyi beruházások és a fogyasztók fenntartható gyakorlatok iránti fokozott elkötelezettségének szükségességét. Mindemellett a Bizottság kihangsúlyozza az intelligens várostervezést, a fenntartható biogazdaság fejlesztését és a szén-dioxid-nyelők létrehozásának jelentőségét az átmenet támogatása érdekében. Kiemeli továbbá az EU elkötelezettségét a globális együttműködés és az éghajlatváltozás elleni közös fellépésben betöltött vezető szerepet, ebben kiemelve a nemzetközi együttműködések kialakítását, erősítését a Párizsi Megállapodással összhangban az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló komplex célok elérése érdekében. A városi logisztika és az áruszállítás környezetbarát átalakítása összhangban van a nulla kibocsátású üvegházhatású gázokkal járó klímasemleges gazdaságra való áttérés tágabb céljaival, hangsúlyozva a fenntartható mobilitást, a technológiai innovációt, a társadalmi méltányosságot és a nemzetközi együttműködést. (Európai Bizottság, 2018) 1.3. Aktuális zöld közlekedéspolitikai keretrendszer Az EU ambiciózus célokat tűzött ki a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2050-ig történő, az 1990-es szinthez képest legalább 90%-os csökkentésére, összhangban az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival és a Párizsi Megállapodással. Ennek érdekében megalkotja a különböző szabályozó rendszert, valamint kezdeményezéseket hajt végre az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési módok használatának előmozdítása érdekében, például a vasúti teherforgalom, a nehéz tehergépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási normák felülvizsgálatával, a multimodális kapcsolatok javításával, az elektromos és hidrogén üzemanyagcellás járművekre való átállással, valamint új elosztási modellek és infrastruktúra fejlesztésekkel. A zöld átmenetre vonatkozó uniós stratégiákat az európai zöld megállapodás, az intelligens és fenntartható mobilitási stratégia és az új városi mobilitási keretrendszer tartalmazza. Emellett a tagállamok nemzeti célokat is kitűztek a közlekedésből származó károsanyag kibocsátás csökkentésére. A dokumentum kiemeli a “zöld” közlekedési és logisztikai politika végrehajtásának jelentőségét is a futár-, posta- és kézbesítési szolgáltatások hatékony és fenntartható működésének megvalósítása érdekében. (Futárok zöldüljenek, 2023) A következő fejezetkben összefoglaljuk a 2018 és 2021 közötti releváns szakirodalmat. 1.3.1. Európai Bizottság, Tiszta bolygót mindenkinek – Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról COM (2018) 773 Az Európai Bizottság a ,,Tiszta bolygót mindenkinek – Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról” című irányadó dokumentuma foglalja össze az éghajlatvédelmi intézkedések szükségességét, hangsúlyozva a globális felmelegedés Európára és a világra gyakorolt súlyos hatásával. A stratégia alapja az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) jelentése, amely szerint az ember okozta globális felmelegedés már elérte az iparosodás előtti szinthez képest az 1°C-ot, és évtizedenként körülbelül 0,2°C-kal növekszik. A dokumentum hangsúlyozza, hogy 2050-re át kell állni a nulla kibocsátású üveghatású gázokkal járó gazdaságra, valamint rámutat a korlátlan éghajlatváltozás jelentős kockázataira és potenciálisan visszafordíthatatlan hatásaira. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a megfogalmazott célok elérése érdekében átfogó és társadalmilag igazságos átmenetre van szükség, amely figyelembe veszi a gazdaság különböző ágazataira, az infrastruktúrára, az élelmiszertermelésre, a egészségügyre, a biológiai diverzitásra és a politikai stabilitásra gyakorolt hatásokat. A dokumentum hangsúlyozza továbbá, hogy az európai döntéshozók, a polgárok és a magánszektor aktív részvételével hosszú távú stratégiai jövőképre van szükség ahhoz, hogy 2050-re elérjük az üvegházhatású gázok nettó nulla kibocsátását. A dokumentum továbbá kiemeli az EU elkötelezettségét a globális éghajlat-változás elleni fellépés irányítása mellett, amely összhangban van a Párizsi Megállapodás azon célkitűzéseivel, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2°C alatt tartsák, és folytassák az 1,5°C-ra való korlátozásra irányuló erőfeszítéseket. Kiemeli az EU szerepét a fenntartható gazdasági növekedés ösztönzésében, az innováció előmozdításában, valamint a nettó nulla üveghatású gáz kibocsátású üvegházhatású gazdaságra való áttérés megvalósíthatóságának és előnyeinek bemutatásában. A jelentés elismeri az EU által a 2020-ra kitűzött energia- és éghajlat-változási célok felé tett előrelépést, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az energiahatékonyság javításában és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében a közelmúltban tapasztalt stagnálás leküzdése kiemelt cél. A dokumentum felvázolja a nulla kibocsátású üvegházhatású gázokkal járó klímasemleges gazdaságra való áttérés stratégiai prioritásait és intézkedéseit, beleértve az energiahatékonyságból származó előnyök maximalizálását, a tiszta, biztonságos és hálózatba kapcsolt mobilitás elterjedését, a megfelelő intelligens hálózati infrastruktúra és összeköttetések fejlesztését, valamint a fennmaradó CO2-kibocsátás szén-dioxid-leválasztással